Legyen világos: a XII. kerületi Turul-szobor Budapest legfontosabb fasiszta búcsújáró helye lesz - akár lebontják, akár marad. A történet pedig mint (a közhellyé csépelt) állatorvosi ló mutatja közéletünk néhány betegségét.

A történet közismert (már annak, akit egyáltalán érdekel): 2005. október 22-én - az 1956-os forradalom ünnepéhez kapcsolódva - a mentálisan másállapotú XII. kerületi fideszes polgármester (egy kedves olvasóm kedvéért: nem minden fideszes hülye, és nem minden hülye fideszes) felavatja az engedély nélkül emelt emlékművet. A törvénytelenséget a kijelölt szakhatóság - az ugyancsak fideszes I. kerületi önkormányzat - állapítja meg először, aztán a Fővárosi Önkormányzat, a Közigazgatási Hivatal, végül idén márciusban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben mondja ki: 30 napon belül le kell bontani.

A 2005-ös szoborállítás a maga történelmi-ideológiai zavarosságával része volt az 1956 (vagy éppen 1848-49) birtoklásáért két évtizede folyó harcnak, aminek jele a pártok külön ünneplése. Szögezzük le: Magyarországon nem létezik nemzeti ünnep, nemzeti történelem - már ha ezen olyan ünnepet, olyan történelmet értünk, amelyet a nemzet egésze (van ilyen?) együtt a magáénak érez(het).

A magyar eredetmondákhoz tartozó turulmadárról lásd részletesen a Wikipédia szócikkét, az utótörténetről - benne a madár millenniumi „újjászületéséről", majd a két világháború között jelentéséről, a nacionalista-fajvédő-antiszemita Turul Szövetségről - a HVG egy 2005-ös átfogó cikkét.

A XII. kerületi Turul-szobor azonnal a Magyarországot eluraló, érzelmi-szimbolikus politikai élet-halál harc terepévé vált, és ettől kezdve nincs jó megoldás.

2005. októberétől Csurka István, a Jobbik, a vármegyések és most a Magyar Gárda megjelenése világosan értelmezi a szobor jelentését: nem azt, hogy általában mit jelent, jelentett egy turulszobor, hanem hogy ennek a konkrét szobornak mi lett a jelentése, a helyiértéke.

Hogy így lett, abban persze benne van a baloldal hisztériája, ügyetlensége, érzéketlensége, valamint a magyar állam, a törvényes rend (van ilyen ma Magyarországon?) működésképtelensége. Az elsőhöz - anélkül (amit persze nem szabad figyelmen kívül hagyni), hogy belemennék, miért szorul görcsbe sokaknak a gyomra a Turul és az előtte lengetett árpádsávos zászlók láttán:

A baloldal, amikor még nem roppant meg - okkal - a hite, és nem akart görcsösen racionális lenni - bár csak hol ügyetlen, hol cinikus pragmatizmusra futotta ­-, nagyon is tudta, milyen fontosak a szobrok, emlékművek. Ezért vált a Gömbös-szobor 1944. októberi felrobbantása a (nagyon csekély) magyar antifasiszta ellenállás szimbóluma, ahogy politikai „nyilatkozat" volt az, amikor 1947-ben szociáldemokrata-anarchista fiatalok Faludy György (a költő) vezetésével ledöntötték Prohászka Ottokár Károlyi-kerti emlékművét. (A történelem - a valóság - bonyolultságát egyébként gyönyörűen jelzi az előbbi három név, akárcsak az, hogy a száz éve igencsak progresszív társadalmi nézeteket valló, a Vatikán által indexre tett, Károlyi Mihályt és Andrássy Katinkát eskető Prohászka minek a jelképévé vált. De ez mellékszál. Vagy nem.) A Turul-szobor kapcsán az MSZP és az SZDSZ (bár tulajdonképpen mi közük a baloldalhoz?) hihetetlen ügyetlenséggel és merevséggel szorította be önmagát a sarokba, amikor már minden megoldás csak vereség lehet. (Az általam nem nagyon kedvelt) Pokorni Zoltán, a jelenlegi XII. kerületi polgármester kompromisszumos javaslata egyfajta csendes kiutat jelenthetett volna, de ebben a helyzetben a „joghoz" és a „törvényességhez" való formális ragaszkodás csak kiélezte a helyzetet.

Jog? Törvényesség? Egy olyan országban, ahol mindenkinek napi tapasztalata van arról, hogyan működnek a hivatalok, a bíróságok? A Turult természetesen még az avatás előtt vagy annak másnapján erővel le kellett volna bontani - ahogy minden engedély nélküli építménnyel ezt kéne tenni. De most ott van, s megkockáztatom, az a kisebbik rossz, ha marad, ha hagyják, hogy a szélsőjobboldali zombik időnként összegyűljenek ott feketemisére, s aztán, az év kb. 360 napján nyugi van.

 Végül, a témával kapcsolatban felhívom a figyelmet egy nagyon érdekes könyvre:  Pótó János: Az emlékeztetés helyei - Emlékművek és politika

 



 

Szerző: rás  2008.07.25. 12:07 11 komment

Címkék: szélsőjobb emlékmű baloldal turul

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr174928937

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_10155 2008.07.25. 14:48:03

nofene! én is pont erről írtam. :) és ismét egyetértünk. (nem a baloldallal kapcsolatban -- hisz ahhoz nekem kevés közöm van.)

Ismeretlen_83733 2008.07.25. 16:22:53

azért azt jó lenne tudni, hogy manapság melyik a bal és melyik a jobb oldal? mert én ezt gy. f. és o. v. szónoklatai nyomán nem mindig tudom eldönteni.

Ismeretlen_46946 2008.07.25. 16:37:34

w.m. Nem csak te vagy tanácstalan. Én se tudnék a mai mainstream politikában (v.ö. parlament) baloldali pártot megnevezni. Baloldalinak azt a politikai erőt/pártot/személyt nevezték a történelem során - először a nagy francia forradalom idején -, amely/aki a társadalmi piramis alján lévő rétegeket, osztályokat képviseli, azokkal szolidáris. A társadalmi szolidaritás - tehát egyfajta közösségi eszme - mellett hagyományosan része a baloldaliság fogalomkörének az antiklerikalizmus (ami nem azonos a vallásellenességgel vagy az ateizmussal!), s a köztársasági eszme is.

thomas 2008.07.25. 16:52:09

Kösz rás, hogy végiggondolsz dolgokat, amihez nekem már semmi kedvem. Befogadó lettem a politikai eseményeket illetően, pedig kezdetben asszem alkotó, később kommentáló voltam. De most nagyon jó állapot, hogy nem én tekerem az agytekervényeimet. :)

Ismeretlen_46946 2008.07.25. 16:55:54

thomas: "A dolgozó népet szolgálom!" (Hehe, ezt olvasóim többsége nem érti.)

Ismeretlen_83733 2008.07.25. 17:18:06

köszönöm rás, megnyugodtam, hogy te sem tudod. ugyanis pasim édesapja hithű konzervatív, az ő szempontjait meg is értem. pasim öccse fideszes, az ő kirohanásait nem mindig értem. mert volt idő, amikor a vállalkozók és a tőke pártján állt, manapság leginkább a "panelrászorultak" megsegítése a fő ideológiája és a családi adózás, amit megint csak nem értek. én magam, nem igazán húzhatok balra, elvégre a tőkés osztály sekély rétegét képviselem, azaz kizsákmányolok. ugyanakkor merem remélni, hogy szociálisan (alkalmazottak) maximálisan érzékeny vagyok. viszont (már látom, hogy túl hosszú leszek, ne haragudj!) amennyiben a törvényeket és jogszabályokat maximálisan betartanám (adó, jog, bér, munkaügy stb.) akkor a vállalkozásaim felét simán számolhatnám fel. akkor viszont máris nem lennék szociálisan érzékeny, mivel az alkalmazottak 75%-át küldhetném az utcára. így ezért vagyok dillemában, hogy akkor én most melyik ideológiát támogassam hosszú távon, a jobboldali értékeket ill. a baloldali értékeket képviselőket. és ne haragudj, hogy ez nem kapcsolódik a turulhoz, se a szélsőjobbhoz,amelytől viszont teljesen elhatárolódom két nagyon érthető okból is kifolyólag. az egyik a blogomban kérdés formájában fent van, a másikról nem beszélek.

Ismeretlen_46946 2008.07.25. 17:29:54

w.m. Nyugtasd meg háborgó lelkedet, Engels is jól menő gyáros - azaz kizsákmányoló - volt, ő finanszírozta Marxot.

Ismeretlen_31312 2008.07.25. 19:36:20

rás: Azért jó lenne, ha egyetlen egy nyamvadt nemzeti jelképünk lenne, ami közös. Emlékszem régen milyen természetes volt, hogy kokárdát tűzök március idusán. w.m.: ez nem csak Magyarországon van így. Különben egyre inkább az tűnik értelmesnek, ha az ember egy-egy kérdéshez kifejeti önálló álláspontját úgy, hogy érdekeit és a jóérzést megpróbálja összeegyeztetni. A "politikai dobozolás" meg talán fontosabb a pártoknak, mint nekünk.

Ismeretlen_46946 2008.07.25. 20:18:19

Platen: persze, jó lenne. De nincs. Illetve a "te kokárdád nem olyan kokárda, mint az enyém, mert te viseled. A "politikai dobozolás" egyfajta "ellenség-barát felismerő rendszer", csak az a probléma, hogy rosszul van kódolva, ezért nem működik. És az persze ugyancsak szép óhaj, hogy mindenről legyen önálló álláspontom, de nem vagyok olyan okos és tájékozott, hogy ezt mindig képes legyek kialakítani, szükségem van támpontokra, a hozzám hasonlók (értsd: a politikailag, ideológiailag velem egyetértők táborának) eligazító véleményére. És ezen a ponton fenyeget az a veszély, hogy csordaemberré válok. (Mennyi 26+28? Ó, bárcsak "a kétszerkettő józansága" hullna rám!)

Ismeretlen_31312 2008.07.25. 21:06:24

Ezt a kétszerkettő józanságot megvenném;) Igen, közben én is elfelejtettem, hogy a politika lényege a közös ügyeink közös megoldása lenne. Én az undorom az egésztől (és lehet, hogy életemben először nem veszek részt a következő választásokon), mert nem látom se az okosságot, se a tájékozottságot. (tudom, kicsit igazságtalan ötlet, de nincs olyan dobozka a számolós helyett, ami irodalmi-kulturális kérdéseket tesz fel;)

Ismeretlen_83733 2008.07.25. 22:49:52

csatlakozom platenhez. ez a rossz a mostani politikai helyzetben, helyzettelenségben, hogy az ember megundorodik a politikától és igyekszik semlegesíteni magát még azon az áron is, hogy lemond pl. a választási "jogáról", mivel nem hisz abban, hogy bármi is változ(hat)na. (irodalmi kérdésnek jobban örülnék, matekból soha nem voltam jó.)
süti beállítások módosítása