Csak úgy eszembe jutott.

A Gömbös-kormány Nemzeti Munkaterve (részletek) 1932. október 24.

1. Politikánk célja a magyar nemzet felvirágoztatása, a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólét biztosítása. Mivel ez a cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó s erőteljes alkotmányos központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.

…

6. Közjogi és államigazgatási berendezésünket - a mai kor követelményeinek figyelembevételével, de a hagyományokban rejlő erkölcsi erők megóvásával - úgy kívánjuk átalakítani, hogy ez a közjogi és államigazgatási berendezés a nemzeti erők maximumát bocsáthassa a nemzeti célok megvalósítása végett a nemzet vezetőinek rendelkezésére.
7. Az egyéni szabadság elvének teljes érvényesülésére törekszünk, addig a határig, ameddig ez a szabadság a nemzeti közösség érdekeit nem veszélyezteti. Ezt az elvet a munkaviszony szabályozása tekintetében is irányadónak tartjuk.
8. Az egyesületi és gyülekezési jog szabályozásánál irányelvünk, hogy minden egyesületnek és gyülekezésnek közvetlenül vagy közvetve a nemzeti erők meghatványozását kell szolgálnia.
9. A sajtószabadság fenntartása nemzeti érdek addig a határig, amíg a sajtó valóban a nemzet érdekeit szolgálja.

…

31. Gazdasági és hitelpolitikai törvényeinket a gazdasági élet változásainak megfelelően olyan módon óhajtjuk megreformálni, hogy azokban a magyar nemzet sajátos lelki és gazdasági tulajdonságai teljes mértékben figyelembe vétessenek. Ugyanezt az elvet óhajtjuk érvényesíteni a büntető jogszabályok alkotásánál is.

…

34. Közgazdaságunkat a magántulajdon elvén és a kapitalista termelés formái között akarjuk fenntartani. Utóbbinak a nemzet egyetemére káros kinövéseit erős kézzel igyekezünk lenyesni.

…

37. Termelésünk és fogyasztásunk összhangba hozását és nemzetünk megélhetési viszonyainak javítását nem a tömegek életszínvonalának lesüllyesztésével, hanem olyképp akarjuk megoldani, hogy az összes termelő erők serkentésével, helyes szervezésével és tevékenységüknek a szükségletekhez igazodó irányításával minél több valódi értéket produkáljunk. Sem a fukarság, sem a pazarlás nem ideálunk. A jövedelmi és vagyoni viszonyokon felül való költekezésnek széles rétegekben lábra kapott szokását kiküszöbölni kívánjuk.

…

45. Munka és nem segély
Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagyunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk.

…

83. Magyar faji sajátságokban gyökerező, keresztény erkölcsön és világnézeten felépülő nemzeti kultúrát akarunk.

…

85. A nemzetnevelés ügyét elsőrendű feladatunknak tekintjük. Kötelességünknek tartjuk az uralkodó lelki válság leküzdését, a nemzet lelki újjászületésének előmozdítását és az egységes magyar világnézet kialakítását. Nem ismerjük el a magas kultúra és népművelődés közt mesterségesen támasztott ellentét jogosultságát és a magyar nemzeti művelődés egysége és teljessége érdekében egyaránt fontos feladatunknak tartjuk magas kultúránk színvonalon tartását és népkultúránk hatványozott fejlesztését.

(Forrás: jobbik.net)

"A 'három gróf' (Teleki, Bethlen, Károlyi) kormánya után a murgai evangélikus tanító fiának miniszterelnöksége nem egyszerűen kormányváltozást jelentett. Gömbös G yula miniszerelnöki megbízásával ha rendszerváltás nem is ment végbe, de a rendszeren belül alapvetõ eltolódás vette kezdetét a konzervatív-liberális bethleni szisztémához képest. Alakja a tekintélyelvű - autokrata -, modernizációra törekvő jobboldali radikalizmus hatalomra kerülését jelképezte. Gömbös az elõzõekhez képest, már egy új generáció volt. Egyike volt azoknak, akik a politikával már 1918-19 traumája után kerültek kapcsolatba, így nem a 'boldog békeidőket' álmodták vissza, hanem egy új Magyarországot akartak felépíteni. A háborús vereséget és Trianont az internacionalizmusnak és a baloldali 'zsidó-szabadkőműves' rétegek művének tulajdonították. Velük szemben a keresztény és nemzeti Magyarország alternatíváját fogalmazták meg, melynek felépítésében a romlatlan parasztságra és a középosztályra számítottak." (Forrás: itt)