Nagy élvezettel nézem, ahogy André Goodfriend hülyét csinál a magyar államból. Mondjuk, nem nagy kunszt. Tényleg jó barát. (Vida Ildikónak mondom: ez egy szóvicc volt az amerikai diplomata nevével.) Persze igaza van minden idők egyik legundorítóbb magyar „politikusának”, Rogán Antalnak, amikor tehetetlen dühében Guantánamózik, a magyar szuverenitás megsértéséről beszél, és egy igazi nagykövetet követel az ideiglenes ügyvivő helyett. Én azonban most az amcsiknak drukkolok – vagyis magunknak. Kicsit segítsenek már be, ha mi – Magyarország jövőjéért felelős magyarok – ennyire gyámoltalanok vagyunk, képtelenek arra, hogy kitermeljünk magunkból a Fidesz-uralommal szemben egy ütőképes politikai alternatívát. Goodfriend, az USA nem fog puccsot végrehajtani Orbánék ellen Magyarországon (mint mondjuk, az 1950-es években Iránban vagy Guatemalában), az amerikai hadsereg se fog bevonulni (mint Vietnamba, Irakba, Afganisztánba), de elég világosan demonstrálják – mindenekelőtt a mi számunkra –, hogy milyen kormányzatunk van: korrupt, inkompetens, szánalmas. Ezzel szemben áll viszont, hogy mi – mármint a szavazni hajlandó magyar állampolgárok relatív többsége – választottuk.

Az Egyesült Államok véleményét Magyarországról, jobban mondva a regnáló magyar kormányról, nemcsak Bill Clinton és Obama nemrégiben odavetett megjegyzései mutatják, hanem Szíjjártó washingtoni „fogadtatása” és az a tény, hogy az USA másfél éve (az előző nagykövet megbízatásának lejárta óta nem küld nagykövetet Budapestre.

A rendszerváltás éveiben, 1986 és 1990 között egy Mark Palmer nevű amerikai nagykövet volt Budapesten. A „Helytartó”, ahogy sokan nevezték. Palmer csúcsdiplomata volt, Kelet-Európa, a szovjet térség és benne Magyarország szakértője, az amerikai Demokrata Párt egyik vezető ideológusa, három elnök és hat külügyminiszter beszédírója. (A botrányos magyar wiki-szócikk helyett az angolt ajánlom.) Palmer gátlástalanul beavatkozott a magyar belpolitikába, kapcsolatot tartott a formálódó, majd kiforró magyar ellenzék csoportjaival, ott volt minden tüntetésen. Orbán Viktor és Kövér László is sokat mesélhetne a tőle - és általában az amerikaiaktól - kapott segítségről, amelynek nagy szerepe volt abban, hogy az egyetemi Bruderschaft politikai tényezővé válhatott. A Kádár-rendszert, a „kommunizmust” persze nem Mark Palmer döntötte meg (bár kétségtelenül nagyobb szerepe volt ebben, mint, mondjuk, Orbán Viktornak).

Mit akarok mondani? Körülbelül annyit, hogy a zsákutcába vezető elszigetelődés (vö. „szocialista világrendszer”) évtizedei után egy világtörténelmi játszma egyik bábujaként – és persze a szebb jövőről szőtt álmainkból fakadó, saját szabad akaratunkból – szükségszerűen betagolódtunk egy globális világrendszerbe. Gazdaságilag, katonailag és politikailag is. Ennek a rendszernek a vezetője az Egyesült Államok. Szokás ezt a rendszert ideológiai-politikai szempontból – nem egészen alaptalanul – demokráciának is nevezni, az Egyesült Államokat pedig a legnagyobb demokráciának. Hogy ezzel nincs (sincs) minden rendben, arról egy most megjelent tanulmány is szól.

Nem vagyok híve a globális kapitalizmusnak, nem tartom valódi demokráciának – vagyis népuralomnak – a monopóliumok gazdasági érdekei által irányított és a médián keresztül súlyosan manipulált amerikai politikai rendszert, és nem tetszik az amerikai hatalmi érdekek gátlástalan érvényesítése a világban. De jelenleg nem látok alternatívát, mármint olyan alternatívát, amely ne önpusztító lenne. Tetszik, nem tetszik, az a rendszer, az a világ – New York, San Francisco, London, Berlin, Bécs – élhetőbb, mint Orbanisztán. Még Azerbajdzsánnál is jobb.

 

Szerző: rás  2014.11.11. 11:36 7 komment

Címkék: rendszerváltás USA Orbán-rendszer Mark Palmer Goodfriend globális világrend

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr936886647

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2014.11.11. 18:39:17

rás:bárhol,bármikor élünk mindig találhatunk magunknak olyan országot, várost ahol jobb élni. Sok a felháborodni való most a mi kis hazánkban, de ma senki sem tudja a kiutat a globális válságból, s ez a tény még jobban demoralizálja az embereket. Lásd tényleges éhség és a vagyonéhség. A demokráciáknak is vannak súlyos hullámvölgyei,amikor önmagukat fosztják meg önnön lényegüktől.
Ezért ma már csak a lélek belső harmóniáját tartom a legfontosabbnak, de hát öregszem.

egy nagyi 2014.11.11. 20:45:52

rás:nem jelenik meg a komment.

rás · http://ras2.blog.hu 2014.11.11. 21:01:40

@egy nagyi: De, megjelent. Én legalábbis látom.

egy nagyi 2014.11.12. 01:30:32

rás:köszi, amikor reklamáltam máris ott volt

rás · http://ras2.blog.hu 2014.11.12. 11:39:09

@johnnymoore: Azt kell hinnem, hogy nem értetted, mit írtam. Egyébként pedig hosszú, boldog életet kívánok neked (is).

gigacherry 2014.11.12. 11:52:00

Szerintem johnnymmore csak viccelt. :-)
süti beállítások módosítása