Mottó: „Csak a nyílt beszéd segít, nem a politikai korrektség" (Bíró András polgárjogi aktivista, Alternatív Nobel-díjas, Élet és Irodalom, 2008. július 18.)


1. / Elkeseredetten számol be blogjában Zoli minapi élményéről: hangos, agresszív, kulturálatlan, büdös cigányok a villamoson, késelő cigány suhanc a megállóban. S természetesen közönyös, „nem látok semmit", „nem hallok semmit" emberek mindkét helyen. A legszörnyűbb a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzése.

Tisztázzuk: én sem szeretném, ha sokgyerekes, civilizálatlan, hangos cigány család költözne a szomszédomba. Ahogy nem szeretném, ha kulturálatlan, az együttélés minimális szabályait is figyelmen kívül hagyó nemcigány család lakna mellettem. Ahogy nem szeretem azokat a nem cigány hómleszeket sem, akik (itt, Budapest „úri" részén) a mellettünk lévő villamosmegálló százéves bódéjában laknak, iszonyú koszt hagyva maguk körül, s idejárnak szarni a kertkapu előtti bokorba (de ha elromlik a zár, akkor a kapu mögöttibe).

Azt akarom mondani, hogy nem etnikai, hanem szociális és kulturális-civilizációs kérdésről van szó. Szociális: egy egyre nagyobb számú, a társadalom peremére vagy már a társadalmon kívül szorult embercsoport él közöttünk, akik - mivel kiszorultak belőle - nem is tartják kötelezőnek maguk számára e társadalom normáit. Kulturális: nem is ismerik, nem is értik ezeket a normákat.

Illetve: mi a helyzet azokkal a (papíron legalábbis) iskolázott, jól kereső, jó körülmények között élő - jellemzően nemcigány - bunkókról, akik nap mint nap megkeserítik az életemet, hangosak, agresszívek, átvernek, hamisított mozgássérült igazolvánnyal ellátott terepjárójukkal a második sávban parkolnak - érzékeltetik, hogy övék a világ, én le vagyok szarva. Nem bicskáznak, csak esetleg rám küldik a verőembereiket.

Vissza a cigányokhoz. Én is rosszul érzem magam, esetleg leszállok, ha hangos és/vagy büdös cigányok szállnak fel a villamosra. És ilyenkor természetesen nem az jut az eszembe, hogy de hiszen nap mint nap együtt utazom, találkozom sokkal több emberrel, akik fel se tűnnek, s akik történetesen cigányok.


2./ A képmutató píszí egyik hazugsága, hogy tagadja a cigánybűnözést - vagyis azt, hogy léteznek a bűnözésnek olyan formái, amelyek történelmi, kulturális, szociális okok miatt jellemzőek erre a népcsoportra. Ilyenek az erőszakos, illetve a tulajdon el nem ismeréséből fakadó bűntettek: pl. zseblopás, élelmiszerlopás, fémtolvajlás, garázdaság stb. Ahogy van tipikusan nemcigány bűnözés: sikkasztás, korrupció, „jókor jó helyen lenni privatizációnál", előre megfontolt gyilkosság stb. Hogy Tiborcot idézzem: „Ki száz- és százezert rabol, bírája lészen annak, kit a szükség garast lopni kényszerít".

Igen, én se szívesen megyek sötétedés után józsefvárosi utcákon, s nappal is átmegyek az utca másik oldalára bizonyos kinézetű emberek láttán. De tessék mondani, hány cigány volt két hete a melegeket és a rendőröket kövekkel, Molotov-koktélokkal dobáló, gyűlölettől eltorzult arcú csőcselékben?

Az, hogy Magyarországon tömegessé, napi jelenséggé vált a bűnözés, az agresszivitás, az az állam és rendfenntartó szerveinek a működésképtelenségét, alkalmatlanságát, a törvényes rend hiányát mutatja. Igen, csődbe jutott a rendszerváltás idealizmusában elgondolt jogállam. És (talán azért is, mert) nem működik a társadalom önvédelmi mechanizmusa. (A Magyar Gárda a normális társadalmi önvédelem eltorzult pótszere.) Félünk, elfordítjuk a fejünket, egyedül érezzük magunkat, nem bízunk a másikban.


3./ 1971-ben az MSZMP párthatározatba (az akkor legfontosabb elvi-politikai döntésbe) foglalta, hogy a cigánykérdést nem etnikai, hanem szociális problémának tartja, s ezért a cigányok társadalmi integrációjának - lényegében asszimilációjának - a felgyorsítását határozták el. Ennek három eszköze volt: a romatelepek felszámolása, az oktatás és a munka. A 80-as években a liberális, emberi jogi mozgalom tűzte zászlajára a cigánykérdés etnikai megközelítését. Csupa jószándékból, persze, de hát a pokolba vezető út, mint tudjuk, jószándékkal van kikövezve.

A 70-es évek végén a cigány férfiak 75-80 százaléka rendelkezett állandó munkaviszonnyal, döntő többségük segéd- vagy betanított munkás volt olyan iparágakban, amelyek a rendszerváltás környékén megsemmisültek. Ma a cigány férfiak ugyanilyen arányban munkanélküliek. És nem azért mert nem akarnak dolgozni, hanem mert az ő képzetlenségükkel nem lehet munkát találni. Az pedig már a liberális - hol naiv, hol álszent, hol tehetetlen - oktatáspolitika csődje, hogy a cigány gyerekek jó része továbbra is - nemhogy képzettség vagy a továbbtanulás lehetősége nélkül, hanem - a szakképzés megszerzésének az esélye nélkül lépnek/hullanak ki az iskolarendszerből.

 

4./ „Hogy itt gyilkosságoknak leszünk tanúi, az nem kétséges" - vetíti előre a polgárháborús jövőt Bíró András, aki a 80-as évek végétől épp a cigányok érdekében végzett tevékenységéért kapta 1995-ben az Alternatív Nobel-díjat. (Az És cikke valószínűleg keddtől olvasható a www.es.hu honlapon

Legyünk vele tisztában: a 14. század óta köztünk, velünk élő, ma már kb. 600 ezres cigányság itt marad; ők éppúgy (csak másképp) magyarok, mint te vagy én. A mi érdekünk - nemcigány magyaroké -, hogy megtaláljuk az együttélés, a cigányok társadalomba integrálásának módját.


Javasolt irodalom: Kemény István szociológus írásai, pl.: http://tinyurl.com/6sbfg6 ; Schiffer Pál Cséplő Gyuri c. 1977-es doku-játékfilmje

 

Szerző: rás  2008.07.20. 12:35 16 komment

Címkék: cigányok zoli vagyok biro andras

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr894928934

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_10155 2008.07.20. 19:05:53

leírni sem tudom, hogy mennyire egyetértek az írásoddal. különösen a konklúzió zárómondata az, amit szerintem már az iskolában bele kellene verni minden gyerek fejébe! épp e mondattól ihletve szeretném friss élménnyel kiegészíteni a hétköznapi rasszizmusról szóló részt. ma, amikor a kertművelésből hazajöttem két cigányember állt a kapuban: azért keresetek, mert aszfaltozást vállalnak; jó pénzért leaszfaltoznák azt az utat, ami előttünk fekszik (plusz vállalnak kocsibejáró- meg járdaaszfaltozást is). természetesen kezet fogok velük, megbeszéljük, hogy ki az az utcában, aki már szervezte egyszer ugyanezt, hátha tud nekik segíteni, mert hát jó lenne már egyből aszfaltos útra kihajtani, különösen tavasszal és ősszel, amikor ez a nyíri vidék nyakig áll a sárban. miután mindent megbeszéltünk illedelmesen elbúcsúzunk -- ahogy ez idegenek között szokás -- és újból kezet fogunk. ezután kipakolok a kocsiból, közben pedig látom, hogy pár házzal arrébb a szomszéd nemhogy kezet nem fog velük, de szóba sem áll velük. az egyetlen mondat, ami elhagyja a száját csak egy gúnyos megjegyzés: "Mi van cigány, terepszemlét tartasz?" ahol lakom az egyébként állítólag a "jobb környék" tele intelligens, értelmes emberekkel. a szomszéd is diplomás ember...

Ismeretlen_10155 2008.07.20. 20:44:21

bejegyeztem közben én is és idéztelek. http://href.hu/x/6ems

Ismeretlen_46946 2008.07.20. 21:51:07

drc: köszönöm az itteni kiegészítést, az ottani idézést - de nem lettem vidámabb vagy optimistább. Sokra megyünk vele, hogy mi egyetértünk.

Ismeretlen_10155 2008.07.20. 21:56:01

Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra.

Ismeretlen_46946 2008.07.20. 23:54:00

drc: Talált, süllyedt. Ezt a történelem előadásaimhoz szoktam elmondani.

dadagaladriel · www.dadagaladriel.nolblog.hu 2008.07.21. 08:03:11

rás, csak egyszerű, apró megjegyzsé az "ők is magyarok, csak másképp"-hez: ezt jogi (állampolgársági) kategóriaként gondoltad? csak azért, mert én nagyon rossz néven vennék egy ugyanilyen kijelentést egy román szájából, hogy az erdélyi magyarok is románok, csak másképp. persze jogi értelemben román állampolgár vagyok, de az a tapasztalatom, hogy a többségiek felé ezt mindig tisztázni kell, hogy az állampolgárság és nemzetiség két külön dolog. szerintem a cigányság cigány nemzetiségű (ezen belül pedig egy csomó egyéb lehetőség adódik), és magyar állampolgárok. etnikai kisebbség, és nem csak egy szociálisan lecsúszott réteg.

Ismeretlen_46946 2008.07.21. 10:01:45

dadagaladriel: már tegnap nagy volt a kísértés, amikor a vajszínűn olvastalak, hogy egy kicsit vitatkozzam veled. Sok szempontból téves a párhuzam az erdélyi magyarok és a magyarországi cigányok közt. Mindenekelőtt megismétlem a véleményemet: Magyarországon a cigánykérdés (elsősorban) nem etnikai egyenjogúsági, hanem szociális kérdés. Aztán: nincs egységes kultúrájú, nyelvű, történelmi hagyományú cigányság (nálunk); a magyarországi cigányság 80 %-a csak magyarul tud; nincs olyan "anyanemzetük", hátországuk, mint az erdélyi magyaroknak (ahol egyébként - Székelyföld kivételével - szintén gyors asszimilációs folyamat megy végbe), India ezt a szerepet nem tölti be. A cigányság - pontosabban: a magyarországi cigányok - számára ma nem a (nem létező) önálló, egyenjogú nemzetiségi lét forog kockán, hanem maga a lét, vagyis a tanuláson, a munkán és az ezek eredményeként elérhető 21. századi értelemben emberi életkörülmények.

dadagaladriel · www.dadagaladriel.nolblog.hu 2008.07.21. 12:57:26

azzal egyetértek, hogy a cigányság számára elsősorban a puszta lét a kérdés. szerinted mitől lesz nemzet egy nemzet (nemzetiség)? továbbá ez a gyors asszimiláció (a mindennapok tapasztalatával a hátam mögött) nagy túlzásnak tűnik.

Ismeretlen_78065 2008.07.21. 16:08:39

Alapvetően én is egyetértek veled, bár egy kicsit mindig megborzongok, amikor azt hallom, hogy a többségi társadalomnak kell megoldania a cigányság problémáit, mert ez főleg az ő érdeke. Nem. A cigányságnak szerintem még inkább érdeke, hogy a problémái megoldódjanak, és nem, nem a többségnek kell megoldania. Egy viszonylag könnyen behatárolható földrajzi területen (Mo.) élő, minimum 600ezres lélekszámú embercsoportról van szó. Ennyi ember árnyékállamot építhetne, ha meg volna hozzá a szándéka (mint ahogy a sokkal kisebb létszámű kínai bevándorlók ezt már régen megtették maguknak). A gazdag cigányok vállalkozhatnának, ahol cigány alkalmazottakat foglalkoztathatnának (a kutya nem szólna egy rossz szót sem, amiért nemcigányok ben dolgoznának ott), a cigány vásárlók a cigány boltosokhoz járhatnának vásárolni, hogy azt segítsék, a hálapénzt pedig a gazdag cigányok pénzén kitanított, tehetséges cigány orvosok zsebébe tömködhetnék. Soroljam? Csak az a baj, hogy a képletből valami hiányzik.

Ismeretlen_46946 2008.07.21. 18:18:04

979: A képletből a szögesdrót hiányzik, amivel elválasztod egymástól a cigányokat és a nemcigányokat. Kicsit higgadtabban: amiről te beszélsz, az a fajta szegregáció, ami utoljára Dél-Afrikában működött sikeresen, de már ott is történelem. dadagaladriel: gyors asszimilációról (sajnos) szó sincs. A nemzet fogalma kb. 150 éves vita tárgya politikusok, történészek, filozófusok között. Ajánlom figyelmedbe Szűcs Jenő történész idevonatkozó írásait (s a róla szóló múlt kori bejegyzésemet: http://tinyurl.com/5drt9n). Röviden: a közös etnikum, a közös történelem, a közös kultúra - mindezek tudata - és a közös nyelv a feltétele a nemzetnek (illetve az ún. kultúrnemzetnek; mert létezik a politikai nemzet fogalma is, amibe bennfoglaltatik az egységes állam és gazdaság is).

dadagaladriel · www.dadagaladriel.nolblog.hu 2008.07.21. 19:20:29

a gyors asszimilációt én az erdélyi magyarságra értettem, mint ahogy te is a fentebbi kommentben, arra reagáltam, nem pediga cigányság asszimilációjára, amivel én személy szerint nem értek egyet, az integrációval viszont igen. ahogy ez drc blogjában is elhangzott. a nemzetfogalomnál nem használtad a háttérországot, mint fentebb. akkor csak egyetlen kérdésem lenne: a magyarországi zsidóság vajon része-e a zsidó nemzetnek?

Ismeretlen_46946 2008.07.21. 19:45:17

dadagaladriel: (bocsánat, lehet rövidíteni a nevedet?) Elnézést, valóban elfelejtettem, hogy hogy került elő a "gyors asszimiláció". Természetesen te jobban tudod, nekem sporadikus ismereteim vannak, a "gyors" amúgy is relatív fogalom. A "háttérország" szerintem nem része egyik nemzetfogalomnak sem; fentebb is csak olyan összefüggésben értettem, mint anyagi-politikai-szellemi támaszt egy (a magyarországi cigányoknál egyébként nem létező) nemzeti törekvés megvalósítására. Ami a magyarországi zsidókat illeti, én mint (az egykori faji törvények szerint) zsidó származású nem tartom nemzetnek/nemzetiségnek őket, de vannak (nem túl sokan), akik nemzetiségként szeretnék elismertetni, s ők nyilván a zsidó nemzet részének (is) tekintik magukat. Magyarországon - miként Nyugat-Európában - a 19. szd. közepétől a zsidókat nem nemzetiségnek, hanem vallásfelekezetnek tekintették.

dadagaladriel · www.dadagaladriel.nolblog.hu 2008.07.22. 11:21:50

lehet, dada tökéletesen megfelel :)

Ismeretlen_78065 2008.07.22. 13:55:31

Nem ,Rás, teljesen félreértettél. Én a "segíts magadon, Isten is megsegít" receptet írtam le, és sehol sem állítottam, hogy a cigányokat el kéne különíteni. Én úgy gondoltam, hogy a többségi társadalomban ugyanúgy elvegyülve maguk is segítenék egymást, és nem csak felülről jövő segítséget várnának. Talán a földrajzi terület említése zavart meg, de ezt csak arra értettem, hogy nincsenek szétszórva a világban (a magyar cigányok), tehát nem földrészeken átívelő segítségről lenne szó (mint a zsidóság esetében). Csak semmi apartheid.

Ismeretlen_31312 2008.07.22. 14:20:16

Az bejegyzés nagyon jó, tananyaggá kellene tenni! Egy-két megjegyzés a különböző felvetésekhez: - a magyarországi cigányság helyzete speciális, szerintem nincs sok haszna összehasonlítani sem az erdélyi magyarok, sem az amerikai feketék helyzetével (utóbbit gyakran hallom a különböző médiumokban) - a magyar cigányság semmilyen szempontból sem tekinthető egységesnek (különböző időpontokba települtek be, különböző nyelv - beás és archaikus román, ha egyáltalán beszélik még - a gazdagabb, műveltebb "muzsikos" cigányság gyakran lenézi a szegényebb réteget) - a magyar állampolgároknak együttes, közös érdéke, hogy "élhető" országot teremtsenek. A hangsúly az együtt szón van. Ebben nagy szerepe lehet a cigányság önszervező akcióinak, de helyzetükből fakadóan itt korlátozottak a lehetőségeik - a cigányság nagy része elkeserítő, középkori körülmények között él, bár népességszámuk növekszik, a rájuk váró életminőség igen alacsony - hatalmas hiba volt a szocializmus idején a cigányság kényszerintegrációja (a putriból lakótelepre költöztették sokukat, ahol nem csoda, hogy felszedték a padlót, hiszen nem volt olyan mintájuk, ami alapján megtanulhatták volna, hogyan is kell élni az új körülmények között) - végül külön kiemelném a bejegyzés azon erényét, hogy a magyarországi viszonyokba ágyazza a cigányság problémáját! (ehhez a számolósdihoz fejleszthetne valaki egy honlapba épített számológépet:)

Ismeretlen_46946 2008.07.22. 16:13:11

Platen: Köszönöm. Ami a "szocializmus" idején történt kényszerintegrációt illeti, én a koncepciót (kényszerintegráció vagy kényszerasszimiláció) - leszarva az emberi jogokat - helyesnek tartom, azt viszont valóban hülyeségnek, hogy putriból (amit tényleg meg kellett, kell szüntetni) lakótelepi, modern lakásokba költöztettek sokat közülük, azért, amit írtál. De persze az se volt megoldás, hogy faluszéleken "cs" (azaz csökkentett komfortfokozatú) lakásokból újabb cigánytelepeket hoztak létre. 979: Azt hiszem, nem félreértettelek, hanem továbbgondoltalak... Végül is, te egy párhuzamosan működő "árnyékállamról" írtál, ahol külön gazdaságot alakítanak ki a cigányok. Mi ez, ha nem szegregáció, azaz elkülönítés-elkülönülés? Az pedig lehet nagyon szép elképzelés vagy jogos kívánság, hogy "segíts magadon, az Isten is megsegít", de nincs olyan erős cigány polgári réteg, gazdasági elit és értelmiség, amely ezt meg tudná valósítani - ha egyáltalán a dolog megvalósítható lenne. Meggyőződésem azonban, hogy a 21. szd. gazdasági-társadalmi feltételei - globalizáció, posztindusztriális, információs társadalom, a kölcsönös függőségek kibogozhatatlan hálója stb. - között ez praktikusan kivihetetlen. (Megint más kérdés, hogy vajon kívánatos lenne-e. Szerintem nem.)