1. Ezekben az órákban zajlik mintegy 10-15 ezer ember kitelepítése Ferencvárosból, hogy a tűzszerészek hozzákezdhessenek egy kéttonnás II. világháborús bomba hatástalanításához.

2. Idős tanárnő elképedve meséli, hogy a budapesti Baár-Madas Református Gimnázium minden tantermét Nagy-Magyarország térképek díszítik. „S ez mér' baj? Hazudnak a térképek?" - kérdez vissza a társaság egy kedves, idős, átlagosan művelt tagja. „Nem a térképek hazudnak, hanem akik használják" - vélem én.

Az amerikai és a brit légierő 1944 áprilisától fél éven át mintegy 8 ezer tonna bombát dobott Budapestre, hogy elsősorban vasútvonalakat, ipartelepeket, raktárakat pusztítson, de ez valójában célzás nélküli szőnyegbombázás volt. A számítások szerint még mindig százszámra vannak a föld alatt fel nem robbant bombák. A szovjet csapatok gyűrűje karácsonykor zárult be Budapest körül, a 48 napos ostrom során több ezer ágyú lőtte a várost. Az épületek 70 százaléka semmisült meg, vagy szenvedett súlyos károkat.

(Mellékszál: sokan nem értik, hogy 1956 után az emberek miért békéltek meg olyan gyorsan a Kádár-rendszerrel. Hát azért is, mert alig egy évtizeddel az után, hogy többhetes pincelét után éhezve, megtizedelve feljöttek a szétlőtt városba, az ismét az óvóhelyen töltött napok, az ismét szétlőtt körúti házak ezt a még élő emléket idézték fel. Békét, nyugalmat akartak.)

Tapasztalataim szerint az elmúlt évtizedben érettségizett fiatalok többsége nem tudja, hogy kerültek ide az amerikai bombázók és a szovjet katonák. Nem tudják, hogy 1941-ben Magyarország támadta meg a Szovjetuniót, és üzent hadat az Egyesült Államoknak. Nem tanulták meg/megtanulták, csak elfelejtették/nem fogták fel, mit jelent, hogy 1942-ben a magyar határtól 2000 (kétezer) kilométerre keletre harcoltak - gyilkoltak, fosztogattak és pusztultak el - magyar katonák (és „persze" munkaszolgálatosok). Miért? Nagy-Magyarország ábrándjáért. Horthyék azért léptek be Hitler oldalán a háborúba, azért küldtek a Don-kanyar vágóhídjára 200 ezer magyart, mert (az ugyancsak igazságtalan és pusztító versailles-i békén revansot venni vágyó, majd már világuralomra törő) Németországtól várták az „ezeréves", „szentistváni" birodalom helyreállítását.

Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum a 20. század egyik legigazságtalanabb döntése, a magyar történelemben legfeljebb Mohácshoz hasonlítható csapás volt. De megtörtént. És ma már megváltoztathatatlan. Ezért akik árpádsávos zászlókkal és Nagy-Magyarország-térképekkel „vesszentrianonoznak", azok jó esetben tudatlanok és/vagy jószándékú marhák, rossz esetben felelőtlen vagy cinikus gazemberek. És őket meg a történelmietlen ábrándokat, illúziókat tüzeli ma minden Nagy-Magyarország ábrázolás. Természetesen nem betiltandó „önkényuralmi jelképről" van szó. De minden jelnek jelentése van. A plakátokon, pólókon és automatricákon látható térkép nem ártatlan, tárgyilagos földrajzi-történelmi ábrázolás, hanem politikai véleményt/törekvést/célt/ábrándot fejez ki. Azt, hogy nem lehet, nem szabad tudomásul venni a történelmet.

A trianonozók egyébként általában nem tudják, hogy az I. világháború előtti (és Horvátország nélkül számított) Magyar Királyság lakosainak kb. a fele nem magyar nemzetiségű volt. Pontosabban: nem a magyar nyelvet használta a napi érintkezésben, a népszámlálás ugyanis erre kérdezett rá; így, a már tömegesen asszimilálódott szlovákokkal, németekkel és eredetileg németül/jiddisül beszélő zsidókkal együtt érte el 1910-re az 54 %-ot a magyarok aránya Magyarországon (1880-ban még csak 45 % volt). Nem tudják, hogy az I. világháború után elcsatolt 2/3 Magyarországon 10 ember közül csak 3 volt magyar. Mint ahogy a közkeletű hazugságok, történelemhamisítások miatt azt sem tudják, hogy ez a terület- és emberveszteség - amit Trianon csak nemzetközi jogilag szentesített - lényegében már 1918 végére tény volt (fegyverszüneti vonalak, megszállás és háború alatti titkos szerződések nyomán - nagyhatalmi érdekekből).

Nyolcvan évvel ezelőtt elképzelhetetlen volt olyan magyar politika, amelynek legfőbb célkitűzése ne Trianon revíziója lett volna. Különbség - nagy különbség - volt azonban már akkor is, hogy egy politikus azt üvöltötte, hogy „Mindent vissza!", vagy az etnikai viszonyok által indokolt revíziót követelt. A II. világháborús magyar részvétel azonban politikailag ez utóbbit is meghiúsította (még ha ígérgettek is a nagyhatalmak ezt-azt), az azóta történt demográfiai változások pedig az indokot is megsemmisítették. Politikailag pedig értelmetlen az egész.

De a bombák még itt vannak, és robbanhatnak.

Szerző: rás  2008.07.29. 11:15 16 komment

Címkék: trianon bomba világháború

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr504928940

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_51043 2008.07.29. 12:10:12

"az azóta történt demográfiai változások pedig az indokot is megsemmisítették." mindamellett, hogy teljesen egyetértek az írással, ez a kijelentés szerintem nem teljesen állja meg a helyét. pusztán etnikai alapon még ma is bőven lehetne tologatni kifelé a magyar határokat. ha a székelyek már el is szakadtak területileg a magyar tömbtől, de pl. a szlovákiai vagy a szerbai magyar kisebbség még ma is nagyjából egységes területen él a magyar határ mentén.

Ismeretlen_46946 2008.07.29. 12:16:28

Ismereteim szerint - néhány településtől eltekintve - nincs összefüggő, többségi magyar lakosságú terület a határok mentén; erről azért igyekeztek tenni az elmúlt évtizedekben. (De hát persze ez csak egy, nem is döntő szempont.)

Ismeretlen_57265 2008.07.29. 13:26:58

Kinyomtattam a cikket,és szépen elhelyeztem Sebők János:A Horthy-mítosz és a holokauszt c. könyvben,hogy majd amikor én már nem leszek,és könyveinket antikvárba viszik,örüljön valaki,micsoda kincsre lelt. Köszönöm. (a mellékszál megállapítása is pontos látlelet...)

Ismeretlen_51043 2008.07.29. 14:22:20

(elnézést, ha többszörözés lesz, valami miatt nem mennek most a kommentek) nu, rákerestem kicsinyég: Szlovákia http://mnytud.arts.klte.hu/hoffmann/nyelvpolitika/images/nyp08.jpg Erdély http://mnytud.arts.klte.hu/hoffmann/nyelvpolitika/images/nyp09.jpg Vajdaság http://mnytud.arts.klte.hu/hoffmann/nyelvpolitika/images/nyp10.jpg Kárpátalja http://mnytud.arts.klte.hu/hoffmann/nyelvpolitika/images/nyp11.jpg Ez a cikk pedig Koszovó kapcsán említi esetünkben elsősorban Szlovákia és a Vajdaság egy részét: http://index.hu/politika/kulfold/eu_redrawn/ nyilván spekuláció az egész cikk és esetünkben maga a revízió is, de pusztán elviekben az etnikai helyzet jelenleg még nem volna akadálya egy elképzelt területi kiigazításnak.

Ismeretlen_46946 2008.07.29. 14:40:34

yko: Köszönöm. (a hálás utókor nevében is; olvastam a vonatkozó bejegyzést)

Ismeretlen_46946 2008.07.29. 15:21:38

hphp: (3 példányban találtam meg a spamboxban, úgy látszik a gépem magyarellenes) Szóval: köszönöm a lelkiismeretes kutatómunkát, de a három térkép csak megerősítette a véleményemet. Most képzeld el, mennyire lennének elégedettek a "trianonozók", ha, mondjuk, az etnikai arányoknak megfelelően, Pozsony, Kassa, Nyitra nélkül néhány délszlovákiai járást visszakapna Magyarország. Az index cikkének "realitását" (amit egyébként ők se állítanak) pedig elég szépen cáfolja a 3 térkép.

thomas 2008.07.29. 17:04:06

Szép, kerek összeállítás. Két dolog jutott eszembe róla: 1. mi mindig rosszkor vagyunk rossz helyen. ha esetleg mégsem így van, akár 2000 kilométert is képesek vagyunk gyalogolni azért, hogy keressünk egy csele-patakot magunknak, mert ugye nekünk mohács kell. 2. az inga mindig a két végpontjáig kileng. az agyonsulykolt internacionalizmus kitermelte a mai vesszentrianonozást, de legalábbis a terepjáró bmw-n virító nagymagyarország-matrica kultuszát. ...Ja, és ha sokat ugatunk, nem kapjuk meg a marshall segélyt a románoktól és a szlovákoktól :D (U.i.: Ami viszont az ukrán-orosz viszonyban történik, az nem piskóta. A szevasztopoli oroszok - moszkva nem nagyon álcázott támogatásával - vissza akarják a várost csatolni Oroszországhoz. Lesz még ott tánc).

Ismeretlen_46946 2008.07.29. 17:20:31

Thomas: ideje lenne erre a "krimire" felhívni az Imja Rosszii szavazóinak a figyelmét, csökkentendő Hruscsov népszerűségét (bár én tképpen kedveltem ezt a faragatlan tuskót). Orosz ügyekben kevésbé tájékozottak számára: a Krim-félszigetet Hruscsov ajándékozta Ukrajnának.

Ismeretlen_10155 2008.07.29. 21:40:40

most olvastam. nagyszerű cikk!

Ismeretlen_46946 2008.07.29. 23:10:34

drc: köszönöm.

Ismeretlen_51043 2008.07.30. 09:22:29

nem akarok én vitatkozni, mert a lényegen nincs is mit: persze, hogy nem lennének elégedettek a trianonozók és realitása sincs a dolognak. de azt továbbra is fenntartom, hogy szigorúan elméletileg a szinte színmagyar hatámenti falvak visszacsatolásának pusztán etnikai alapon nem volna akadálya :)

Ismeretlen_10155 2008.07.30. 15:08:39

Hphp nem neked mondom, hogy mert feltételezem, hogy képes vagy átlátni, csak úgy a trianonozásról jutott eszembe: hogy lehet az, hogy az újraéledő magyar nacionalisták nem képesek a szemüktől meglátni Szerbia példáját?! annyira hiányzik egy kis háború?! muszáj nekik egy bombázás, hogy észhez térjenek?!

Studiolum · http://wangfolyo.blogspot.com 2008.08.01. 21:17:23

Későnkelő jeligére. Azzal, hogy a nagy pontyot területi követelések legitimálására használni ostobaság, mélyen egyetértek. Itt csak azt a *kulturális* dimenzióját szeretném hangsúlyozni ezeknek a kontúroknak, amikről eddig nem esett szó, pedig fontosak, mert igen sokak számára *ezt* jelentik. Hogy én tágasabbnak érzem a magam világát attól, hogy egy ilyen történeti-kulturális egység örökösének tudom magam (s persze igyekszem is megismerni történetét és kultúráját). Mint ahogy ugyanilyen szempontból kedvesek számomra az egykori Monarchia és az egykori Szovjetunió kontúrjai is. Azt hiszem, ezért nem butaság, ha ilyen térképek igenis lógnak az iskolákban, persze megfelelő szóbeli kommentárral ellátva. „Nem a térképek hazudnak, hanem akik használják.”

Ismeretlen_46946 2008.08.02. 10:40:13

Studiolum: teljesen egyetértünk. A térképek viszont az adott helyen nem erről a kulturális, történelmi és mentális dimenzióról szóltak, hanem a "magyar fájdalomról". A Monarchia és a Szovjetunió kontúrjai pedig nekem is nagyon kedvesek.

Ismeretlen_78065 2008.08.05. 14:36:50

Az érettségizett fiatalok nemcsak ezt nem tudják a magyar történelemről, hanem szinte semmit sem. Nem ismerik a magyar mondavilágot, nincsenek tisztában azzal, hogy a honfoglaló magyarok nem csak Augsburgnál csatáztak (pedig a történelemoktatás szerint mintha csak ez volna említésre méltó), a királyainkat sem ismerik, Trianont csak úgy tanulják, mint "Párizs-környéki békék" (elvégre jelentéktelen eseménye a magyar történelemnek...), '56-ról a tanárok nem mernek alaposan tanítani (ki miért), a rendszerváltás előtti/alatti/utáni időre pedig már nincs idő se. Egyebet nem fűzök hozzá, mert a lelkiállapotom miatt nem volna célszerű.

Ismeretlen_46946 2008.08.05. 16:56:07

979: sajnos, nem tudok neked ellentmondani, csak - napi tapasztalataim alapján (az elmúlt hét évben 20. századi történelmet tanítottam egy főiskolán) - veled keseregni. Tényleg kétségbe vagyok esve.