979-nek 

"Elfelejtettük, hogy miben különbözik az értelmesen érvelő beszéd az artikulálatlan és agresszív verbális cselekményektől." Így összegzi mondanivalóját Cseresnyési László nyelvész az Élet és Irodalom múlt heti számában megjelent, terjedelmes írásában (itt olvasható).

A cikk (második) fele egy, a júliusi melegfelvonulást követően elhangzott rádióinterjút és abban Vida Gábor genetikus akadémikusnak elképesztően primitív, homofób kijelentéseit elemzi. Számomra érdekesebbek azonban az esszé első felében kifejtett, általánosabb érvényű, illetve a mai magyar közéletet közvetlenebbül érintő megállapítások. Kedvcsinálónak a cikk elolvasásához most ezekből idézek:

 „Az a diskurzusfajta, amelyről beszélni kívánok, olyan helyzetekben fordul elő, amikor az elvárt érvelő, racionális beszédmód helyett valami mást kapunk: a beszélő csoportidentitásának jeleit, verbális petárdákat, indulatokat, sztereotípiákat stb. Bár ez a jelenség talán minden nyelvi kultúrában ismert, a mai magyar kommunikációban az ilyen beszédmód annyira gyakori, hogy már nevetni is elfelejtünk rajta. ...A magyar társadalmi-politikai diskurzus nem véletlenül lép olykor túl a józan ész határán, hanem azért, mert létezik egy olyan beszédmód, amelyben alapvetően más a "ráció" jelentése, illetve mások benne a kommunikáció normái. Ezt a diskurzust nevezem én törzsi nyelvnek, illetve a törzs szavainak... Mivel a törzs tagjai félszavakból is értik egymást, egy törzsi nyelv elsődleges funkciója nem az, hogy információt közöljünk és kérjünk vele. A törzs szavai főként érzelmeket váltanak ki, megmutatják, hogy kik is vagyunk, miféle embernek tartjuk a másikat - ezzel különféle (hierarchikus, rideg, bensőséges stb.) kapcsolatokat és kategorizációkat hozva létre. A törzs szavainak mindig sajátos, csakis a törzs hiedelemvilágának ismeretében értelmezhető jelentése van. A törzsi nyelvben a koherenciát, a mondatok érthetőségét a hátterükben álló vélekedések, előfeltevések és értékítéletek rendszere adja. A törzs szavait nem kell szigorú logika szerint rendezni, racionális érveléssé összefogni: töltésük a diskurzuson belül szinte akárhol érezhető."

Szerző: rás  2008.09.09. 23:16 5 komment

Címkék: és közbeszéd cseresnyési lászló

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr714928958

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_78065 2008.09.10. 10:06:36

Megtisztelő, hogy külön bejegyzést szántál nekem, és a célzást is értem. Talán meglepődsz, de nagyon nagy mértékben egyetértek az idézettel, és tudom, hogy rám is vonatkozik. Viszont jó pár éve túl vagyok azon, hogy állandóan a másik oldal elvárásainak akarjak megfelelni, holott pl. az soha egy gesztust nem tesz az ellenfele irányába, tehát nekem miért kéne? Ezért aztán törzsi nyelvet fogok használni, és ha a legkisebb hasonlóságot vélek felfedezni egy mostani és egy régebben történt dolog között, meg fogom említeni a régebbit. Próbáljuk meg kitágítani a választói emlékezet határát. Amivel vitatkoznék: - nem érzem, hogy ne volnék racionális és érvelő, pusztán elfogyott a türelmem állandóan a kályhától kezdeni (kivéve ha értelmét látom), és ez nyilván másra is vonatkozik. - az indulati töltöttség a jobboldal esetében nem meglepő, ha tekintetbe vesszük az elmúlt 50-60 év történelmét - a gondolati petárdák pedig szerintem azt a célt szolgálják, hogy könnyen és gyorsan lehessen információt közölni (megint csak ne kelljen a kályhától kezdeni) Természetesen az írás az egész magyar politikai-értelmiségi életre vonatkozott, önmagam kiemelése pusztán az egoizmusom következménye.

Ismeretlen_46946 2008.09.10. 10:12:37

979: Köszönöm a választ. Hogy lohasszam az egoizmusodat, a bejegyzést neked dedikáltam ugyan, mert te jutottál elsőként eszembe, amikor a cikket olvastam, de szó sincs róla, hogy csak neked szólna. Tartalmilag - politikailag - pedig nyilvánvalóan továbbra se értünk egyet, viszont a (teljes) cikk segít megérteni, hogy miért nem.

Ismeretlen_31312 2008.09.10. 14:47:27

979: Alapvetően konzervatív beállítottságú emberként (hogy ez pontos mit jelent, szintén megér egy misét) azért ehhez lenne egy-két megjegyzésem: - önmagunkkal szemben nem engedhetjük meg, hogy azt mondjuk, elfogyott a türelem, szabad a pálya, mindenki azt mond amit akar. Saját stílusunkat nem korrumpálhatja az ellenfél stílusa, mert ha mégis ez történik, önértelmezésünk szenved csorbát. - történelmietlen egybemosni a 48-56 és az 57-89 közötti korszakot. A mai baloldal érvelése, működése kapcsán leginkább a 70-80-as évek világát kell elemezni ill. a rendszerváltozás utáni történéseket. - nagyon is helyes, hogy betiltották a petárdázást a köztereken - a politikában is ezt kellene:) Persze nem akarom elbagatellizálni a dolgot: ez egyfajta machiavellista szemlélet, ami szintén nem fér bele a kimért, átgondolt, hosszú távon gondolkodó politikába. Persze lehet, hogy az a baj, hogy a jobboldal - bármilyen okból is - leszámolt a konzervatív értékekkel.

Ismeretlen_10155 2008.09.10. 23:53:26

olvastam a cikket, tényleg jó. én is jó szívvel ajánlom mindenkinek. (bár azt hiszem azok egy része, akik nem olvassák el talán azért nem olvassák majd el, mert az ÉS-ben jelent meg. merthogy a törzsi identitásnak ma már az is része, hogy ki mely újságokat olvas és melyeket nem.) nincs balos identitásom, legfeljebb csak szimpátiám. a mai balos törzsi identitás megnyilvánulásait ugyanolyan nevetségesnek tartom, mint a jobbosokét, de a hideg igazából a második csoport verbális petárdáitól szokott futkosni a hátamon.

Ismeretlen_46946 2008.09.11. 08:59:16

drc: Teljesen igazad van, abban is, hogy a "másik" oldalon is vannak törzsi megnyilvánulások, legfeljebb én nem balosnak, hanem (jobb híján)liberálisnak vagy antijobbosnak nevezném ezt az oldalt, lévén, hogy a (szélső)baloldal Magyarországon ma lényegében halott.