„Nincsen arab vér. Csak ártatlan vér van." (Ámosz Oz izraeli író)

(Ez a bejegyzés eredetileg „csak" egy pesszimista politikai évzáró lett volna, de aztán kapott egy vajszínű árnyalatot. Tegnap Kinga (remélem, csak átmenetileg) kitette a The End táblát, eltüntetve A vajszínű árnyalat blogot, annak minden bejegyzését, képét, zenéjét, archívumát. Csaknem két és fél éven át, idén márciusig vendége, „társbloggere" voltam a blognak, és 2006. júliusában az első három bejegyzésemet történetesen a már több mint félévszázada - akkor éppen aktuálisan Libanonban - folyó arab-izraeli háborúról írtam.)

A világ állapotát stílszerűen jellemzi, hogy 2008 a Gázai övezetben és a vele szomszédos izraeli területeken dúló háborúval búcsúzik. Hiába volt az utóbbi hónapok szenzációja a pénzügyi világválság, s lesz a következő évé a világméretű gazdasági recesszió - ezen majd úrrá lesznek, akiknek ez a dolguk (miután megszenvedik, akiknek ez a dolguk). Ez végül is számítás, racionális cselekvés kérdése. De van, ami megoldhatatlan, van, ami kilátástalan. Mindaz, aminek a kölcsönös félelem, a gyűlölet - tehát valami irracionális - a hajtóereje.

Nem megyek bele a napi események ismertetésébe, akit érdekel, nyilván nézi, olvassa másutt. Említett 2006-os bejegyzéseimben elég részletesen írtam a történelmi háttérről, meg hát a tények elég könnyen hozzáférhetők, úgyhogy most erről is csak vázlatosan:

A 19. század végén két párhuzamos eseménysor, a Nyugat-Európában kibontakozó antiszemitizmus, illetve az oroszországi pogromok nyomán alakul ki a cionizmus - a zsidó nemzettudat és államiság - ideológiája, illetve kezdődik meg (elsősorban az Orosz Birodalom területéről) a zsidók bevándorlása az akkor a Török Birodalomhoz tartozó Palesztinába. Ehhez elsőként Edmond Rotschild báró vásárolt földet az akkor gyéren lakott területen. 1918-ban az angol kormány (amely az I. világháború eredményeként Palesztina ura lesz) itt ígér „nemzeti otthont" a zsidóknak. Hitler, az újabb világháború, a holokauszt után 1948-ban az ENSZ egy arab és egy zsidó államra osztja fel Palesztinát. Ezt az arab államok nem ismerik el, Izrael Állam kikiáltásának másnapján háborút indítanak - és vereséget szenvednek. (Akárcsak az ezt követő, 1956-os, '67-es és '73-as háborúkban.) Izrael megmarad, egyre erősebb, kulturális, gazdasági, technikai és - mindezeken alapuló - katonai fölénye nyilvánvaló. Ezzel szemben áll azonban egy népességszámban kb. hússzoros fölényben lévő, s lassan mégiscsak modernizálódó arab világ. Mindebből kölcsönös megegyezési kényszer következik. Az arabok - elsőként Egyiptom - majd három évtized után „engednek a 48-ból", vagyis abból, hogy elutasítják Izrael létét, s hogy hivatalos politikájuk legyen „a zsidók tengerbe szórása". 1977-ben Szadat egyiptomi elnök elmegy Izraelbe, 79-ben békeszerződést ír alá Begin izraeli miniszterelnökkel, mindketten Béke Nobel-díjat kapnak, s újabb két év múlva Szadat merénylet áldozata lesz. Mint ahogy 1995-ben saját honfitársa öli meg Rabin (Béke Nobel-díjas) izraeli miniszterelnököt, aki két évvel korábban Arafat palesztin vezetővel ír alá békemegállapodást a korlátozott palesztin autonómia megteremtéséről. 2000-ben Arafat - a Camp Davidben folytatott hosszas tárgyalások végén - saját szélsőségeseitől félve nem meri aláírni a békemegállapodást, amely megteremtené a független palesztin államot. Ahogy Izraelben is az akkor „galambnak" tekintett Barak miniszterelnököt (a mostani gázai hadjáratot irányító hadügyminisztert) kiszorítja a „héja" Saron...

A Gázai övezet a világ egyik legsűrűbben lakott területe; hivatalosan (a tőle földrajzilag különálló Ciszjordániával együtt) a Palesztin Autonómia része, gyakorlatilag egy Izrael felszámolását célul kitűző terrorszervezet, a Hamasz uralma alatt áll. (A Hamasz ennél azért jóval bonyolultabb képződmény, de ez most mellékszál.) Katonai bázisai, fegyverraktárai lakóházak alatt és között helyezkednek el, így a rájuk irányzott bombák, rakéták óhatatlanul tömeges polgári áldozatokat követelnek. Például tizenéves gyerekeket - akiket a Hamasz egyébként fegyveres harcra és öngyilkos merényletekre képez ki. A Gázai övezet palesztin lakosságának élete - élelmiszer- és energiaellátása, Ciszjordániával vagy a külvilággal való kapcsolata - lényegében Izraelen múlik. Mint ahogy lényegében csak az Izraelbe átjáró palesztinoknak van biztos munkájuk, jövedelmük. És mégis...

Izrael lakosai egyetlen pillanatig sem érezhetik magukat biztonságban, amíg meg nem állapodnak a palesztinokkal (s akkor még mindig ott van Irán). Azok a zsidó telepesek, akik ellenállnak az 1967-ben megszállt területek visszaadásának, azok az izraeliek, akik szerint az arabokkal csak a fegyverek nyelvén lehet tárgyalni, mintha nem fognák fel ezt.

Nem bíznak egymásban - és az elmúlt évtizedek, immár generációk tapasztalatai alapján erre minden okuk megvan.

A Hamasz (és mögötte Szíria, Irán, a libanoni Hezbollah) a hosszú háborúban bízik, abban, hogy végül is „sok lúd disznót győz" (elnézést a profán kiszólásért). A februári választások előtt álló izraeli kormány pedig abban, hogy egyszerre tud eleget tenni a háború- és békepártiaknak: gyorsan szétveri a Hamaszt és békét köt a „jó" palesztinokkal.

Vagyis mindketten a háborút akarnak. Háború van.

Boldog új évet!

„Vajon a filmben szereplő semmirekellő alakok miért okoznak egymásnak annyiféle szenvedést, és mi okból vágnak annyi sértést egymás fejéhez? Tulajdonképpen mi akadályozza meg őket abban, hogy egy kicsit megsajnálják egymást? Nem esne nehezemre elmagyarázni nekik, ha egy pillanatra hajlandóak lennének rám figyelni, hogy ha az a szándékuk, hogy megpróbálják úgy érezni magukat itt, mintha otthon lennének, akkor nyugtot kell hagyniuk egymásnak és saját maguknak is. Igyekezniük kell jónak lenni. Legalább annyira, amennyire lehetséges. Legalább addig, amíg a szemük lát és a fülük hall. Még az egyre növekvő fáradtságuk ellenére is.

Jónak lenni. De milyen értelemben?"

(Ámosz Oz: Félálom)

Szerző: rás  2008.12.30. 21:38 13 komment

Címkék: közel kelet háború gáza ámosz oz

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr414929001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Andris 2008.12.31. 14:00:49

Ja, amit az elején említesz : a Balfour-nyilatkozat, a zsidó haza megteremtéséről. Én csak azt nem értem, hogy a palesztínok ennyi év alatt hogy nem tudták megteremteni a saját Palesztínájukat? (jó, tudok pár okot: politikai, gazdasági hatalmi megosztottság/féltékenység az arab államok között+palesztín belső megosztottság), arab-izraeli háborúk.) A jelenlegi erőszaknak azért a közelgő izraeli parlamenti választásokhoz is köze van. És még valami: tartok tőle, hogy a "kölcsönös megegyezési kényszer" egy fikció. Éppen annyi oka van/ lehet mindkét félnek a konfliktus fenntartására, mint annak rendezésére; egyszerűen azért, mert ellenségre szükség van. (lásd Orwellnél, 1984) nem az a kérdés, hogy ki ellen folyik a háború, hanem a háború maga a lényeg. remélem nincs igazam. De azért BOLDOG ÚJÉVET!

Ismeretlen_10155 2008.12.31. 14:25:22

Ámosz OZ nagyszerű író és minden bizonnyal nagyszerű ember is lehet. (olvastam pár könyvét, köztük az Izrael állam fennállásának 60. évfordulójára megjelent életrajzi regényét, a Szerelemről sötétségről... c. is.) hiszek neki, biztos vagyok benne, hogy az önálló palesztin államiság megteremtése lehet a kérdés megoldásának kulcsa. a fanatizmus erejét azonban -- ahogyan ő maga is sokszor megjegyzi munkáiban -- nem szabad alábecsülni! erre alapozva vitatkoznék Andrissal egy kicsit (vagy inkább csak kiegészíteném, amit mondott; ő dönti el): nem csak az izraeli választásokhoz van ennek köze, ugyanis a Hamasz is a saját újraválasztásán és a lejáró tűzszüneti megállapodás újratárgyalásán munkálkodik. éppen azért kezdték el rakétázni Dél-Izraelt, hogy a megújuló támadásokkal és a zsidóállamra ezáltal nehezedő nyomás növelésével jobb tárgyalási pozíciót kényszerítsen ki magának a tűzszüneti megállapodáskor. ezzel azonban a nyári grúz-orosz konfliktushoz kísértetiesen emlékeztető helyzet állt elő, ugyanis a hamaszosok rondán elszámították magukat, mert Izrael (és valószínűleg itt van a közelgő választások hatása és a még hivatalba nem lépett Obama-kabinet leendő külpolitikájától való tartás hatása) a szokottól sokkal agresszívebben reagált a dolgokra és már most azt célozza, hogy megdöntsék a Hamaszt. ehhez azonban az IDF-en (és a Cáhálon?) kívül a Moszad és a háttérben (talán a Fatahhal?) zajló politikai alkuk is hozzá kell járuljanak -- ha sikerül. jobb, ha tudjuk: a Hamasz nagyon is jól tudja, hogy mindenféle izraeli támadás súlyos polgári áldozatokkal jár a palesztinok között. épp erre játszik! nagyon jól el lehet ám ezt adni a nemzetközi médiában! (sokkal jobban, mint pl. azt, hogy néhány izraeli katona holtteséért élő palesztin terroristákat cserélnek...)

Ismeretlen_10155 2008.12.31. 14:26:10

ezután pedig: Boldog Új Évet Rásnak és mindenkinek, aki erre jár... :)

thomas 2008.12.31. 16:43:27

Nagyon boldog Újévet!

Ismeretlen_10155 2009.01.03. 21:31:10

OFF: http://kurvannya.freeblog.hu/archives/2009/01/03/1-so_idei/

Andris 2009.01.05. 07:44:34

Drc: Kösz az észrevételeket. Hozzátenném, hogy a tűzszünetet sem Izrael, sem a Hamasz nem tartotta be. A Hamasz tényleg elszámolta magát, az Izraeli válaszcsapás aránytalanul nagy volt, és a másik, hogy sem a Hamasz, sem a Hezbollah ún. rakétatámadásai nem okoztak komoly kárt Izraelnek. Veszteségeket csak az öngyilkos merényletek okoznak.

Ismeretlen_102949 2009.01.06. 00:41:00

Szerény véleményem szerint Izrael durva. De nem feltétlenül ő a "hibás" a mostani konfliktusban, sőt.. Amíg a Hamasz nyíltan vállalt célja a zsidó állam elpusztítása, minden zsidó tengerbe ölése (nézeteim szerint, minden népnek joga van önálló államhoz, a zsidóknak és a palesztinoknak egyaránt) addig nem vágom, hogy a közvélemény miért várja Izraeltől, hogy legyen humanista az ellenségeivel szemben.. Izrael igenis képes a kompromisszumokra. Igaz, talán elfogult vagyok, mert egyik kedvenc könyvem Leon Uris Exodusa, de én úgy látom, hogy a Hamasz és a hozzájuk hasonlók legszívesebben mindenkit a tengerbe ölnének, akinek a prófétája nem Mohamed, így azt hiszem nem fogok "Rohadt imperialistát!" kiáltani az amcsikra sem, ha esetleg lebombáznak pár iráni atomreaktort ebben az évben, vagy a következőben. Valahogy nagyibb biztonságban érzem magam, ha halottak azok, a,kik legszívesebben megölnének. (Utolóagos Boldob Új Évet mindenkinek egyébként!:)

Ismeretlen_46946 2009.01.06. 10:26:40

Andris: "objektív" külső szemlélőnek valóban nem "komoly kár", hogy a Hamasz lényegében vaktában kilőtt rakétái kb. 1 millió embert tartanak állandó életveszélyben. Azt sem hiszem, hogy "a háborúért önmagáért" folyna a vér. Bejegyzésem lényegében arról akart szólni, hogy mennyire kilátástalannak, tragikusnak tartom a múlt fogságában vergődő jelen helyzetet. Többször idéztem már az "Egy szerelem három éjszakájá"-ból Vas István sorait: "Hiába itt a puszta szó,/ akármi szépet sütsz ki,/ csak a szúrni, vágni, ütni marad ultima ratio." Clodius: ez az az eset, amikor szinte teljesen egyetértek veled. De: @ Exodus: nekem is nagy élmény volt több mint 4 évtizede, amikor (nem sokkal a 67-es háború előtt) olvastam, de akkor is tisztában voltam a regény (születésekor teljesen érthető) elfogultságával. Olvasásra ajánlom Kardos G. György regénytrilógiáját, elsősorban is az Avraham Bogatir hét napját. @ Bombázzanak-e az amerikaiai iráni atomreaktorokat: az iraki háború az iraki atom- és vegyi fegyverek létezésére vonatkozó, tudatosan hazug CIA-jelentéseken alapultak. (+ egy, az amerikai típusú demokrácia közel- és közép-keleti exportjának lehetőségére vonatkozó téves politikai elképzelésen).

Ismeretlen_102949 2009.01.06. 19:03:50

Örülök, hogy végre egyetértünk.:) Az Exodus különben valóban eléggé elfogult, (engem pl. meglepett kicsit, hogy az írója ír katolikus:) de attól még szerintem érdemes lenne mindenkinek elolvasnia. A könyvajánlót köszönöm, rossz könyvet még nem kaptam tőled;)úgyhogy előbb-utóbb el fogom olvasni, úgy is szeretem a trilógiákat. Irakkal kapcsolatban egyetértek. Iránnak azonban nyíltan vállalt célja az atomfegyver létrehozása, és ettől nem alszom túl nyugodtan..

Ismeretlen_46946 2009.01.06. 23:26:21

Clodius: :)) Irán tagadja, hogy atomfegyvert akarna előállítani (persze nem biztos, hogy igazat mondanak).

Ismeretlen_102949 2009.01.07. 07:25:14

Hm. Akkor bocsánat. Úgy tűnik csak álmodtam az iráni atombombát, bár feltételezem, hogy egy agresszív (mondhatni fasisztoid) állam nem viccből dúsít uránt, és nem viccből akarja nem beengedni a külföldi "szakértőket" atomreaktoraiba, bár az előző után már azon sem lepődnék meg, ha erre is rosszul emlékeznék.:) Véleményem azonban nem változtt: inkább kapitalizmus, mint csador. Nem fogok sírni, fáklyával vonulni és békejeleket rajzolgatni a Hősök terére, ha Obama, vagy Izrael esetleg mér egy megelőző csapást Iránra.

Ismeretlen_46946 2009.01.07. 11:02:00

Clodius: "inkább kapitalizmus, mint csador". Első megközelítésben megint azt mondom, hogy egyetértek. Attól tartok azonban, hogy a dolog bonyolultabb: meg kell találni a különböző kultúrák, "civilizációk" együttélésének lehetőségét, formáját. Adott esetben azt, hogy tisztelem, aki csadort hord - mindaddig, míg nem akarja rám kényszeríteni a maga felfogását. Erre már csak azért is szükség van, mert demográfiai és gazdasági okokból a nem nyugati civilizációké, országoké a jövő. "Megelőző csapás": 1938, München arra tanít, hogy egy agresszornak nem szabad engedni, illúzió azt képzelni, hogy "tisztességes üzletet" lehet vele kötni. Ugyanakkor az Egyesült Államok - már Irak előtt is - számtalan alkalommal bebizonyította, hogy képes maga ellen irányuló fenyegetést, támadást hazudni, és ezen az alapon megtámadni egy neki nem tetsző államot.

Ismeretlen_10155 2009.01.18. 20:05:22

személyes érintettség okán: látom, hogy Andris rondán kiforgatta, amit mondani akartam, és úgy tűnik, mintha vele értenék egyet. szerintem ugyanis nem volt "aránytalanul nagy" Izrael válasza. itt szögezem le, hogy az éveken keresztül vaktában, civilekre kilőtt SCUD-rakétákra nincs az a hadművelet, ami ne volna elég proporcionális válasz egy demokratikus államtól. (ha teszem azt Pozsonyból rakétáznák Budapestet, akkor remélem a mi katonáink is oda mennének, miközben a titkosszolgálatunk azzal volna elfoglalva, hogy miként csempésszék vissza a hatalomba Dzurindát, vagy valaki hozzá hasonlóan normális, kiegyensúlyozott ürgét.)* a palesztinok privát pechje meg az, hogy valószínűleg a Gázai övezet az egyik legsűrűbben lakott terület a Földön. egyszerűen nincs az a sebészi szike, ami el ne találna civileket, amikor a terrorizmus gennygócát akarják kivágni onnan.** ___________________________ * ezzel természetsen nem azt kívánom mondai, hogy a mai szlovák kormány olyan volna nekünk, mint a zsidóállamnak a Hamasz, mert Fico és Slota szencsére együtt sem képesek annyira hülyék lenni***, mint a zöldzászlós közel-keletiek... **ami persze nem sikerülhet maradéktalanul -- ennek okairól könyvtárnyi irodalom lelhető fel a neten is. hadd ne taglaljam most, miért. ***bár azt mondják, hogy a szlovák titkosszolgálat egy időben igen aktív volt és nagyon sok akciót hajtott végre minálunk. (pl. Aranykéz utca...)