Nem szeretem, de szinte mindig elolvasom Gerő András írásait, megnézem a tévében (hacsak nem Hír TV). Igazi médiatörténész: kellő felületességgel, de szellemesen, közérthetően beszél témájáról - a múltról -, hol igéző, hol taszító cinizmussal mond véleményt napjainkról - mert hogy közéleti ember is. Alapvetően nem tetszik a mai Népszabadságban megjelent cikke sem - Élő kísértetek -, de van egy nagyon szellemes bekezdése, gondolata, amit most önkényesen kiragadok (a többit olvassa el, akit érdekel).

"Felmérés szerint az autók közel öt százalékán van Nagy-Magyarország matrica; kisebb csoportok zajosan ápolják a történelmi Magyarország kultuszát...

Aki a historizált nacionalista világképben fejezi ki önmagát, annak azt is tudnia kell (kellene), hogy a magyar nacionalizmus az egész Kárpát-medence leginkább vesztes nacionalizmusa. (Mostanra már beérte a szerb nacionalizmus is: Nagy-Szerbia ábrándjának kergetése 2008-ra Koszovó hivatalos elvesztéséhez vezetett). A szlovákoknak független államuk van, román többségű államból kettő is van. (Moldávia a másik). A horvátok is megvannak a magyar állam nélkül. Aki Nagy-Magyarországban mutatja meg önmagát, az érzelmi önazonosságot fejez ki. Történetileg-politikailag csak annyit mond: én egy vesztes vagyok és az is maradok."

***

Bächer Ivánnál elkeseredettebb hedonistát nem ismerek. Lehet, azért tudja úgy élvezni az életet - nőket, ételt, italt, embereket -, mert annyira fél a jövőtől. E heti publicisztikája (ugyancsak a Népszabadság Hétvége mellékletében) - Észkönyv - Georg Klein (Klein György) Szilárd Leó tízparancsolata c. könyve ürügyén íródott. Részlet:

"Szilárd Leó akkor tudta, hogy Hitler hatalomra fog kerülni, amikor ezt tudós kollégái teljesen valószínűtlen eshetőségnek nevették. Egy ilyen kókler, ripacs, mint Hitler!? Egy ilyen komoly, művelt országban, mint Németország?! Képtelenség.

Az eszes ember tudja: nincsen az az esztelenség, mely ne lenne lehető.

Klein György 1944 nyarán, kamaszfejjel tisztába jött azzal, hogy a magyarországi zsidókat és lezsidózottakat, közte őt is meg fogják ölni. 'Bolond vagy!' - rivallt rá sárga csillaggal dekorált nagyon okos nagybátyja, mikor Klein tudatta vele mindazt, amit az Auschwitzból szökött két szlovák jelentésében olvasott. - 'Hogy hihetsz el ilyen ostobaságokat!'...

...A nagybácsi 1944 nyarán fogadta betegeit, és írta, adta a kenőcsöt a szemölcsre, csúzra. Ugyanezen napokban a nagybácsi az első világháborút végigharcoló édesapja, Petőfin nevelkedő édesanyja, és vagy ötven rokona füstté válva lengett el a lengyel égbe.

Klein elspekulál a véletlen oly régóta spekuláció alá vont kategóriáján is. Egy másik nagybácsi, aki okosan elhitte, mi vár a zsidókra, öngyilkos lett. Ez a nagybácsi, a bölcs orvos, aki buta volt, mert nem hitte el a valót, életben maradt. Mert a pesti zsidókat nem deportálták végül. De az újpestieket már igen. Aki az Árpád út végén volt zsidó, az meghalt, aki a Fő út elején, az életben maradt. Ötven méter van a kettő között, meg egy sínpár."

És még egy elgondolkodtató mondat a könyvet kommentáló Bächertől:

"Bizony, ha ma ölés lesz megint, arról elsősorban nem a nyilas maskarába bújtak tehetnek, hanem az útjukat egyengető talárosok."

 A vérfagyasztó "poént" nem lövöm le.

 

Szerző: rás  2009.01.17. 11:31 8 komment

Címkék: népszabadság zsidók gerő nagy magyarország baecher klein györgy

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr174929007

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_10155 2009.01.17. 18:22:23

a végeredményt tekintve idéznélek téged, amint éppen József Attilát idéztél: "Ős patkány terjeszt kórt közöttünk, a meg nem gondolt gondolat..." merthogy '36-ban már ő is látta. "... az emberségen, mint rajta [Kosztolányin] a rák, nem egy szörny-állam iszonyata rág" -- írja máshol Thomas Mannak, és el lehet képzelni, hogy mennyire lefoglalta mind az ő, mind azoknak a korabeli értelmiségieknek a gondolatait a jó előre látható helyzet. kongatták ők rendesen a vészharangot, de a többség akkor is süket maradt. a többség ugyanis apatikus, a legegyszerűbben megfogalmazható politikai indokok által irányítható és rémesen süket mindenféle, a tömeg alulmúlhatatlanul alacsony erkölcsi színvonala felett folyó diszkurzusra.

Ismeretlen_46946 2009.01.17. 21:48:41

drc: remélem, én jól idéztem: nem "közöttünk", hanem "miköztünk". Egyébként kicsit berzenkedem a "tömeggel" szembeni elitista, lenéző szemléletmódoddal szemben - csak sajnos, igazad van. Mert - mint a költő (Vörösmarty) mondja: "Az emberfaj sárkányfog-vetemény:/Nincsen remény. nincsen remény."

Solvere volo 2009.01.18. 05:15:00

Ojve.

Ismeretlen_10155 2009.01.18. 12:29:47

ad a) természetesen te Jól idézted, csak én voltam (megint) lusta fellapozni. ad b) a tömegről kialakult véleményem nem kizárólag "saját termés". nyilván benne van az én cinikus pesszimizmusom, de a szemlélet nagyrészt onnan, hogy olvastam Tocquville az amerikai demokráciáról szóló majd' háromszáz éves elemzését, aminek rengeteg megállapításával egyet kell értenem.

Ismeretlen_46946 2009.01.18. 15:28:43

drc: Nem először szerzel rossz pillanatokat nekem azzal, hogy rámutatsz műveltségem fehér foltjaira. Ez a k* Tocqueville-kötet (magyar válogatás) valószínűleg 1983-as megjelenése óta van itt a könyvespolcomon, de csak kis részleteket olvastam belőle - jellemzően azokat, amelyek az amerikai demokrácia működéséről, dicséretéről szólnak, arról, hogyan lesz a tömegből szervezett társadalom. Most belenéztem a "többségnek a gondolkodás fölötti hatalmával" a "nemzeti jellemre gyakorolt hatásával" foglalkozó fejezetekbe, amelyekben T. igencsak kritikus szellemben ír a gondolkodás szabadságának korlátairól. És aztán elolvastam az előszót is, amely a 19. szd. első felének francia és tágabb értelemben európai viszonyait, a zsarnokság, az arisztokratikus uralom megdöntése utáni anómiát bírálja. "Vajon minden század hasonlított a miénkhez? Az ember vajon mindig olyan világot látott maga előtt, mint napjainkban, ahol már semmi sem forr össze semmivel; ahol az erény nem jár együtt a géniusszal és a géniusz a becsülettel; ahol a rend szeretete összekeveredik a zsarnokok szeszélyeivel és a szabadság szent kultusza a törvények megvetésével; ahol az öntudat csak homályos fényt vet az emberi cselekedetekre; ahol már semmi sem látszik tiltottnak, megengedettnek, becsületesnek, szégyenteljesnek, igaznak vagy hamisnak?" Döbbenet...

Ismeretlen_10155 2009.01.18. 15:46:10

"drc: Nem először szerzel rossz pillanatokat nekem azzal, hogy rámutatsz műveltségem fehér foltjaira." ez kölcsönös, de azért én nem érem meg ezeket az alkalmakat ennyire tragikusan. =))

Ismeretlen_46946 2009.01.18. 15:49:27

drc: dehát az önvád! A szégyen! :))

Ismeretlen_10155 2009.01.18. 15:53:36

én ahhoz még túl műveletlen vagyok, hogy szégyenlenem kellene magam, ha valamit nem tudok. :) (és most megyek vissza agrárjogot tanulni, mert kedden délután 3-kor abból vizsgázom. (holnap reggel 9-kor meg büntetés-végrehajtási jogból.)