1. A tükör fényvisszaverő képességgel bíró, görbült vagy sík felület.

Ótörök eredetű szó lehet, a mai csuvas nyelvben a tükröt a töker szó jelöli. Ez valószínűleg a tárgy többnyire kerek alakjával kapcsolatos, és a török nyelvekben általános „kerek", „kerék" jelentésű tekir/teker szócsoportba tartozik (csagatáj tekir, oszmántörök és azeri teker), akárcsak a magyar teker és tér („visszatér", „megtér") szavak. A tükör neve latinul speculum. Ebből származik a „spekulálás" kifejezés, amely a régi magyar nyelvben a tudományos gondolkodást, vizsgálódást jelentette. A szó eredete valószínűleg az, hogy az egyik legmegbecsültebb tudomány, a csillagászat művelői az éjjeli égbolt kémlelésére különféle tükröket használtak, vagyis „spekuláltak". (Wikipédia)

*

Espejo Glindá Καθρέφτης Lustro Miroir Mirror 镜子 Spiegel Tükör Зеркало Zrkadlo

*

Raffaello: Az erény allegóriájaAmíg a tükör kevesek kiváltsága volt, addig a művészetben is nemes tulajdonságok kifejezőjeként jelent meg. A középkori és a reneszánsz művészetben a négy fő erény egyikét, a bölcsességet jelképezte. A Bölcsesség, illetve gyakran az Erény megszemélyesített alakját is általában tükörrel a kezében ábrázolták. Ennek eredete a Bibliára nyúlik vissza. A Bölcsességek könyve ugyanis a bölcsességet így jellemzi: „... az Isten működésének tiszta tükre és jóságának képmása". (7:26)   A későbbi korokban viszont a tükör már inkább az emberi hiúság jelképe lett az ábrázolásokon. (Wikipédia)

*

Tükör lehet bármi, a legtermészetesebb a tó vagy a patak sima víztükre. A legrégibb (mesterséges) tükröket fémből - bronzból, majd ezüstből készítették. Kis-Ázsiában előkerültek obszidián tükrök. A foncsorozott tükrök Európában a 15. században terjedt el, az üveggyártás akkori központjában, Muranóban készítették először.

Tükör lehet bárki, akiben meglátom magam, akiben hatást, reakciót váltok ki, aki szeret, gyűlöl, megvet, átnéz rajtam, vagy éppen érdekesnek, izgalmasnak, szépnek tart. Akiben megmérem magam; de ez már egy másik eszköz, a mérleg (Mérleg).

A saját képmásába szerelmes Narcissus ezúttal a finn Magnus Enckel festményén.

*

Pál apostol első levele a korinthusiaknak (Károli Gáspár ford.)

1. Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vagy pengő czimbalom. 2. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyökről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. 3. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. 4. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. 5. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt, 6. Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; 7. Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. 8. A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszünnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik. 9. Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás: 10. De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik. 11. Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfiúvá lettem, elhagytam a gyermekhez illő dolgokat. 12. Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. 13. Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három; ezek között pedig legnagyobb a szeretet. (1 Kor, 13)

*

Ingmar Bergman: Tükör által, homályosan (Sasom i en spegel)

"Az Isten alászáll, és befészkeli magát egy emberbe. Először csak olyan, mint valami hang, mint valamilyen súlyos dolognak a tudása, mint valami parancs. Fenyegető vagy kérlelő, visszataszító, de izgató is. Aztán egyre jobban megismerteti magát, és az ember próbára teheti az isten erejét, megtanulhatja szeretni, feláldozni magát érte, és eljuthat a teljes odaadásig és a teljes ürességig. Amikor eléri ezt az ürességet, az Isten birtokba veszi emberét, és vele végezteti el a munkáját. Aztán magára hagyja üresen, kiégve, megfosztva az evilági élet további lehetőségeitől. Az történik Karinnal. A határvonal, melyet át kell lépnie, a tapéta különös mintázata." (Bergman)

A film utolsó 10 perce (kéretik megvárni/megnézni/meghallgatni az utolsó kettőt is):

 

*

Tarkovszkij: Tükör (Zerkalo)

Egy középkorú férfi visszaemlékezik életére, gyermekéveire, családjára, kapcsolataira. Az emlékezet mozaikcserepei, mint tükörcserepek hullnak szét az időben. Az emlékezés előhívja a múltból azokat az alapvető etikai és morális problémákat, amelyek a tudatalattiból törnek a felszínre. Tarkovszkij önéletrajzi elemekkel átszőtt alkotása hitvallás a művészetnek az emberi lélekre gyakorolt hatásáról és a művészek morális felelősségéről. (Port.hu)

 

*

A fürdőszoba-tükör előtt áll. Teste rendben, de ez most nem érdekli. Szembe néz, önmaga szemébe, hogy magába lásson. Fenyegetően kétségbeesett tekintet néz rá vissza. S közben a testén a (most inverz) tetoválás, a gyermekien dacos, sóvárgó MOLAZIB megelevenedik és a BIZALMATLANSÁG befonja egész testét.

Vajda János: A tükörbe néznek mások...

A tükörbe néznek mások,
Én a puszta kertbe járok,
És magamat látom abban
Egyre dúltabb, halványabban...

Árva hang sincs a bokorban;
Lombtalan cser megraboltan,
Hajadonfő néz az égre,
Mintha elégtételt kérne...

Besüvölt a szél a fűbe,
Mintha velem csúfot űzne,
A haraszttal körülöttem
Táncol a hűs levegőben.

Sárga leveleit szórva
Koszorút tesz homlokomra...
Részvét avvagy gúny van ebbe?...
Betekintek a szivembe...

És sohajtok, és ugy érzem,
Hogy e szél megérte engem...
És hogy ember e világon
Nem volt ily igaz barátom!...

***

 Szóudvar 1. Egyenrangú

Szóudvar 2. Ifjúkor

Szóudvar 3. Őszinte

Szóudvar 4. Rend

 

Szerző: rás  2009.02.13. 22:41 5 komment

Címkék: bergman raffaello tarkovszkij vajda jános magnus enckel

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr624929018

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Solvere volo 2009.02.15. 22:23:03

Es a tukromtukrom,monddmegnekem? A Kep a tukorben? Tukorjeg? A szem, mint a lelek tukre (almaja)? Meg ami az ozike farkan van? Es a tukor, ami ellopja a lelket? A gyaszban letakart tukor? Es Leonardo tukorirasa? Es a mezeskalacs-sziven a tukor? Hogy az elvarazsolt kastelyt ne is emlitsem...

Solvere volo 2009.02.15. 22:26:06

A tükör előtt öltözik. Csupasz, Akár a frissen megköszörült penge. Nem látta férfi, mégis beleszúrja Kegyetlen tükre minden férfi-szembe. A tükör előtt öltözik. Gyapjú Kelmét neki növeszt a férfi nyája. Szoknyaként veszi magára a poklot S az ég fodorként hullámzik alája. Hajára aggat mély rejtelmeket, Vagy hajnalból köti ragyogó kontyát S a férfierő roppant vásznait Ujjai apró szallagokra bontják. Fülönfüggőül szívünket veszi, Nem hallott zenét csak neki zenéljen És nyelve alatt jéghegyeket hordoz, Hogy forróságát elvermelje mélyen. Lelkiismeretünket gyújtja föl, Hogy szemöldökét véle bekormozza, Tíz manikűrözött méregfogát és Ajkát vérünkkel festi meg pirosra. S már készen van és nincsen rajta más. Á, dehogy! tán csak egy virágszál éppen! Annyira egyszerűen indul el, Hogy szőnyegére: holt agyunkra lépjen.

Ismeretlen_46946 2009.02.15. 23:04:38

Solvere volo: Köszönöm a kiegészítéseket; persze, sok mindent lehetetett volna még, dehát a filmrészletekkel így is nagyon hosszú, s ezek (meg a többi, ami benne van) voltak most fontosak nekem, nyilván ezért jutottak eszembe. A József Attila-verset nem ismertem, de itt egy szép kiegészítés hozzá: http://tinyurl.com/aofbqm

jel 2009.02.17. 06:23:11

http://psyc.queensu.ca/~psyc382/MagritteNot.html

Ismeretlen_46946 2009.02.17. 10:56:39

jel: Igen!