„Az ember végül homokos

„A mai Alkotmányban semmi tiszteletre méltót nem találok." Orbán Viktor, a Magyar Köztársaság következő miniszterelnöke mondta ezt, hozzátéve azonnal, hogy persze letette rá az esküt, s ha már letette, nem cselekszik semmi alkotmánysértőt. Az Echo tévében hétfőn este elhangzott interjúban (kb. 15.30-tól) „technokrata szövegnek" nevezte a hatályos Alkotmányt, amelynek „nincsen szíve, lelke; esze talán igen, de az is kétséges, hogy mennyi... Nem tartalmaz olyan értékeket, amelyeket Magyarország állampolgárainak többsége a saját életében zsinórmértékül választ." Beszél ugyan a család védelméről, és a nemzetről, de nem eléggé. Hiányoznak azok a szép és nagy mondatok, amelyek igazán megmozgatják az ember lelkét." Ha kétharmados többséget kapunk - mondta Orbán, szeretnénk olyan alkotmányt, amelyben mindenki magára ismer, amire mindenki büszke.

Nincsenek kétségeim, hogy mik lesznek azok a bizonyos mondatok, de addig is beleolvastam egy kicsit a jelenleg érvényben lévő - tényleg toldozott-foldozott, sokszor módosított és jogtechnikai okokból, anakronisztikus és nevetséges módon még mindig az 1949. évi XX. törvény besorolást viselő - alaptörvénybe. (Az „eredeti" 49-es „népköztársasági" szövegből, azt hiszem, mindössze annyi maradt, hogy „Magyarország fővárosa: Budapest")

Szóval néhány „tiszteletre nem méltó" paragrafus.

1. § Magyarország: köztársaság.

2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

(3) Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetőleg kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni.

...

5. § A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.

...

8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

...

15. § A Magyar Köztársaság védi a házasság és a család intézményét.

16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.

17. § A Magyar Köztársaság a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik.

18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.

...

(XII. fejezet: Alapvető jogok és kötelességek)

54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.

(2) Senkit nem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alávetni, és különösen tilos emberen a hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletet végezni.

55. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra, senkit sem lehet szabadságától másként, mint a törvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján megfosztani.

...

57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

(2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.

...

60. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára.

(2) Ez a jog magában foglalja a vallás vagy más lelkiismereti meggyőződés szabad megválasztását vagy elfogadását, és azt a szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.

(3) A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

70/B. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a munkához, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához.

(2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga.

(3) Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

70/G. § (1) A Magyar Köztársaság tiszteletben tartja és támogatja a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanszabadságot és a tanítás szabadságát.

(2) Tudományos igazságok kérdésében dönteni, kutatások tudományos értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.

*

És ha valaki idáig eljutott, azt jutalomból szeretném megnyugtatni: nem hiszem, hogy Orbán Viktor diktatúrát vezet majd be, királlyá koronáztatja magát - vagy más ilyesmit tesz. Sőt, még azt is gondolom, hogy jobb - úgy értem, kormányzástechnikai szempontból hatékonyabb - miniszterelnök lesz, mint elvtelen és balfasz utód-elődei. Csak éppen...