Az úgy kezdődött, hogy a Bartók rádióban már megint az a fecsegő Némethy Attila vezet műsort, így aztán minimálisra csökkent a zene élvezhetősége. Rámentem a Jangóra, a "Leonard Cohen stationra", ahol egyszercsak John Cale énekelte a Hallelujah-t. Gyönyörűen. Meg akartam keresni a youtube-on, hogy beágyazhassam, de az a felvétel nem tetszett, túl lágy volt.*** Helyette találtam ezt:

 

 

...és most jöhet a többi a "Songs for Drellá"-ról.

S ha már, akkor persze egy kis Andy Warhol:

***Ma az öcsémtől kaptam ennek a felvételnek a linkjét. Őszintén szólva zavar a vonósnégyes, de érdekes, hát ideteszem.

 

Szerző: rás  2012.03.19. 11:31 1 komment

Címkék: zene andy warhol mick jagger lou reed john cale

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr404929569

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_111226 2012.03.20. 07:11:49

Kedvelem Aladár felnőtt hangját, a fecsegését is, ám mivel sűrűn veszi a levegőt, több pára csapódik le a szájüregében - nyelhetne sűrűbben, s érthetőbb lenne a szava. Csak azért nem írtam, hogy "nyálas" mert ez a csúnyító szó a közbeszédben nem ezt jelenti. Két dolog tud úgy igazán bosszantani a zemerhárombartókadón... amikor a reklámszünet ideje alatt ordtva felhívja a figyelmet (nem Aladár felnőtt hangja) a zertévérészletes-re... Valamint Bősze Ádám sorozatosan évek óta így konferál: ezt a koncertet imittamott rögzítettük(!) Ami pontosan úgy hangzik, mintha az Amszterdami Concertgebau másra sem vár, mint az MR rögzítésére - másként nem is próbálnának... Tudom, a kákán csomót kereső vagyok. Viszont a pongyola fogalmazás valahol itt kezdődik. Mindegy. Süt a Nap, s én elmegyek permetezni.