Egy riportert hétfőn az utcán lezsidóbüdöskurváztak. Kedden az utcán valaki a kilencvenéves Schweitzer József nyugalmazott főrabbit inzultálta: szidalmazta, és közölte, hogy utál minden zsidót.

„A Fidesz természetesen nem zsidózik. De aki azt állítja, hogy szétválasztható a Fidesz üres-szennyes politikai beszéde meg a zsidózó-cigányozó köznapi beszéd, az téved vagy hazudik. Aki tagadja, hogy a Fidesz, ha nem is nyílt támogatója, de tudatos, bár sunyi haszonélvezője a zsidózó-cigányozó beszédnek, mint mindennek, ami gyűlöletet és indulatot szít, az hazudik vagy téved. Aki azt hiszi, hogy a politika magasságaiból nap mint nap érkező agresszivitás nem fordul át az utcán személyközi agresszióvá, az téved vagy hazudik.”

Mihancsik Zsófia – szokás szerint – mély, a felszín alá ásó cikkéből idéztem a fenti bekezdést.

Mihancsik pedig Popper Pétert idézi egy 2007-es (!) interjúból:

Annak a verbális meccsnek, amelyet a Fidesz játszik, nincs más végső tétje, mint a megsemmisítés. „Ez a logika a fasizmus logikája. A fasizmus olyan politikai technika és meggyőződés, amely az ellenfél megsemmisítésében tud csak gondolkozni. Ha egy kapitalista országra ül rá, akkor nácizmus lesz belőle. Ha egy önmagát szocialistának nevező országra ül rá, akkor sztálinizmus lesz belőle. A lényeg ugyanaz: nem lehet megállni a verbalitás, a szó szuggesztív sodrásában másutt, mint a pusztulásnál. […] Az ocsmány beszédnek  azonban van egy harmadik funkciója is: felmenti az embert a bűntudat alól. Az ilyen beszéd ugyanis azt sugallja, hogy akiről szó van, az nem is igazán ember. Csak valami emberszerű lény. Ennélfogva nem illetik meg semmiféle jogok, semmiféle védelem vagy méltányosság. Ezért nem nagy a távolság a verbális és a valóságos agresszió közt. Mert módszeresen beleivódik az emberek tudatába, hogy ez csak cigány, nem igazán ember. Ez csak zsidó, ez csak komcsi, nem igazán ember. Fölmenti a bűntudat alól a pusztítót. A gyilkost. Hiszen nem igazi embereket öl. Csak tetveket. Ezért iszonyúan veszélyes, és azért, mert az ember értékrendjében rettenetes zűrzavart okoz. Rosszabb, mint bármilyen rasszizmus. Mert ha rasszista vagyok, csak azt mondom, hogy én ezt a fajta embert nem szeretem. De ilyenkor a gonoszság végső pontjáig megyek el: nem is ember az, csak egy tetű.”

És megint Mihancsik:

„Az egykori magyar liberális párt képviselői, karöltve a doktriner jogvédőkkel, az Alkotmánybíróság egykori elnökével, a Legfelsőbb Bíróság egykori elnökével, az egymásra mutogató rendőrökkel, ügyészekkel és bírákkal, valamint a gyáva és ostoba ’politológusokkal’…lehetetlenítették el két évtizeden át, hogy a társadalom merje kivetni magából a nácikat vagy a bármilyen rendű-rangú és irányzatú antiszemitákat, rasszistákat és xenofóbokat. Mert ez a végtelenül bizonytalan értékrendű társadalom sohasem érezhette úgy, hogy a jog és az állam minden erejével és tekintélyével mellette áll, ha nem akarja eltűrni az uszítókat a közéletben és maga körül, és mert az egyre magabiztosabb uszítók sem érezhették úgy, hogy a jog és az állam minden erejével és tekintélyével ellenük fordul, ha egy többszörösen embergyilkos ideológiát mernek nyíltan és nagy mellénnyel képviselni.”

A cikk, amelyből csak rövid részleteket idéztem, itt olvasható - olvasandó.

*

Kiegészítés:

Áder János köztársasági elnök szerdán az ország polgáraihoz intézett nyílt levélben ítélte el a Schweitzer József nyugalmazott főrabbi elleni támadást.

"Ez az inzultus bár Schweitzer professzor urat érte, mégis önbecsülésünkben támadott meg minket, magyarokat. Az elkövető hiába magányos és ismeretlen, az ilyen és ehhez hasonló, nemzetünk bármely tagját, értékét támadó tettek szégyenével nekünk, mindannyiunknak kell szembenéznünk" - írta az államfő (és, teszem hozzá, a Fidesz egyik emblematikus személyisége). Részletesebben: itt.