Az előző bejegyzés első (fél)mondata a normalitás – a normális beszéd, vita – ellehetetlenedésére utalt. Most újabb, fájdalmas bizonyítékot kaptam erre Gerő András történésznek Romsics Ignác történészt antiszemitizmussal vádoló írásával (Gerő A.: Akadémikus antiszemitizmus). Külön bánatra ad okot, hogy ez a förmedvény az amúgy általam kedvelt Galamus blogon jelent meg (amelynek persze távolról se minden írásával értek egyet, de ez most minőségileg más dolog).

Tekinthetném persze a dolgot sima konkurenciaharcnak: az ország jelen pillanatban legfelkapottabb és idegesítően sokat publikáló történészének nekimegy egy, (a médiában) ugyancsak nagyon felkapott és idegesítően sokat – bár lényegesen felszínesebben – publikáló történész. De bármi is a véleményem Gerőről, ezúttal jóhiszemű vagyok: attól félek ugyanis, hogy komolyan gondolja, amit mond.

Akit a dolog érdekel, annak nem tudom megspórolni, hogy elolvassa Gerő cikkét, én most csak röviden összefoglalom, ahogy én értelmezem, ami nekem ebből most fontos. A 20. századi magyar történelemmel foglalkozó Romsics könyveiben, tanulmányaiban következetesen utal arra, hogy a magyar kommunista és szociáldemokrata mozgalom vezetői, a Tanácsköztársaság népbiztosai vagy éppen az 1945 után Moszkvából hazatérő kommunisták között nagy volt a zsidók aránya. Gerő – egy másik tekintélyes társadalomtörténész, Gyáni Gábor mögé bújva – ezt antiszemita megnyilvánulásnak, sőt Romsicsot expressis verbis antiszemitának minősíti.

Vicc az 1980-as évekből: Reagan és Gorbacsov vitatkozik arról, hogy van-e a Szovjetunióban antiszemitizmus. Gorbacsov: - Már hogy lenne nálunk antiszemitizmus, amikor a Leningrádi Filharmonikusok zenészeinek egyharmada zsidó. - Reagan: - Mi nem tartjuk nyilván, hogy hány zsidó játszik a New York-i Filharmonikusoknál.

Mint oly sokszor, a vicc, a humor ezúttal is a dolgok normális megközelítését fejezi ki: ha nyilvántartják a zsidók arányát a zenészek (újságírók, menedzserek, cipészek stb.) között, ez önmagában az antiszemitizmus jele. A kérdés „mindössze” az, lehet-e normálisan tekinteni a 20. századi magyar történelemre. Meg persze most az is kérdés, hogy tényleg antiszemita-e Romsics – akit személyesen nem ismerek, a fejébe nem láthatok bele, de elég jól ismerem idézett, Magyarország története a XX. században c. könyvét és számos más írását, valamint közszerepléseit.

Nem történettudományi tanulmányt írok, hanem blogbejegyzést, ezért nem megyek bele annak taglalásába, hogy milyen – évezredes – okai vannak a zsidók felülreprezentáltságának a kereskedelem, a pénzügyek vagy éppen az értelmiségi foglalkozások terén, (kedves, esetleges antiszemita olvasóimnak csak annyit jegyzek meg: nem, nem az az oka, hogy a zsidók nem szeretnek dolgozni), s hogy mindennek mi köze van a kapitalizmus, illetve a munkásmozgalom történetéhez.

Gerő vádjának értelmezéséhez itt és most az tartozik, hogy a 20. század elején a magyar társadalomban (miként például az osztrákban is) sajátos szociális-kulturális csoportot, társadalmi réteget, de leginkább közeget jelentett a sok tekintetben már asszimilálódott – és a 19. század végére jogilag teljesen egyenjogúsított zsidó polgárság és értelmiség.  Az 1918-19-es forradalmak után – s nagyon nem utolsó sorban a Trianon utáni és miatti felelős- és bűnbakkeresés lázában – Magyarországon újból megjelent az államilag irányított disszimiláció, szegregáció, amelynek részeként politikai téma lett a zsidó származásúak aránya a társadalmi tevékenység különböző területein (függetlenül attól, hogy ők maguk tartották-e vallásukat, követték-e a zsidóság megmaradását a szétszóratásban biztosító hagyományt, hogy magyarnak vagy zsidónak, esetleg magyar zsidónak vagy zsidó magyarnak tartották-e magukat). Mindennek (és sok minden másnak) következtében Magyarországon az elmúlt száz évben fontossá vált – fontos volt és sajnos, ma megint az –, hogy ki zsidó, vagy kit tart annak a környezete. Ez a szempont politikai, kulturális és társadalmi tényező volt a Horthy-korban és 1945 után is, ha más és más konkrét tartalommal és formában is. S enélkül nem lehet korrekt módon tárgyalni a 20. századi magyar történelmet.

Más kérdés, hogy ma a „zsidó” szó – úgy tűnik – nem hangozhat el korrekt módon, tárgyilagosan.

Szerző: rás  2012.06.30. 17:31 21 komment

Címkék: antiszemitizmus romsics ignác gerő andrás galamus

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr914929608

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szó-szóró 2012.06.30. 18:47:11

rás: nagyon érdekeset írtál, nagyon jól :)

Ismeretlen_10155 2012.06.30. 20:36:37

Nincs abban semmi, ha egy történész akár történetírás közben is politizál, amíg tárgyilagos, tényszerű tud maradni. (És ez válasz a Gerő-cikkre is.) Lsd. pl. Hóman Bálin - Szekfű Gyula: Magyarország története I. - IV. Egyébiránt nem érdekel, hogy Romsics Ignác milyen színű politikailag; pontosan annyira nem, ahogyan Cseh Tamásról vagy Rubik Ernőről sem érdekelt igazán sohasem.

Ismeretlen_46946 2012.06.30. 21:06:12

@Szó-szóró: köszönöm. @drc: Nem igazán értem, mit akartál mondani, illetve, hogy hogy jön ez ide.

Pocakos 2012.07.01. 00:37:21

rás, írod, mondod: "....ha nyilvántartják a zsidók arányát a zenészek (újságírók, menedzserek, cipészek stb.) között, ez önmagában az antiszemitizmus jele....." Jól meggondoltad? Ezt ismered? http://europenews.dk/en/node/13583 Biztos, hogy (jól) tudod, mi az antiszemitizmus? és mi a jele?

jel 2012.07.01. 07:52:12

A poszt címéről jutott eszembe a napokban hallott hír: Szegeden,a Szegedi Írók Társasága szeretett volna emléktáblát állítani a 130 éve született Somlyó Zoltán emlékére. Az önkormányzat nem engedélyezte. Somlyó Zoltán versei megtalálhatók a neten: http://mek.niif.hu/01000/01066/01066.htm

Ismeretlen_46946 2012.07.01. 08:49:32

@jel: Köszönöm. :)

Ismeretlen_10155 2012.07.01. 14:23:34

@rás: Másként fogalmazva azt kívántam megjegyezni, hogy lehet ugyan, hogy Gerő Andrásnak igaza van Romsics esetleges látens antiszemitizmusa tekintetében, ez azonban nem von le semmit Romsics történészi munkájának értékéből, amennyiben az ettől eltekintve vagy akár ezzel együtt is tárgy- és tényszerű, reális értékeléseket tartalmaz. A Hóman-Szekfűt azért hoztam föl példának, mert szerzői mindketten közismerten politizáló történészek voltak, ezzel együtt azonban a Hómna-Szekfűt ma is forrásértékű, tényadatok tekintetében pontos történészi alapmunkaként tartjuk számon. A történetírás ugyanis -- te magad is szoktad mondani -- nem függetleníthető a politikától. Más kérdés, hogy a tudományos tárgyilagosság, a tényismeret és egy bizonyos akadémikus távolságtartás így is, úgy is alapkövetelmény, még akkor is, ha az azokat konkludáló értékelés némelykor valóban politizáló.

Ismeretlen_46946 2012.07.01. 15:03:32

@drc: Köszönöm, már értem. :) Elnézést, hogy ebben a hőségben pluszmunkára kényszerítettelek.

Ismeretlen_31312 2012.07.01. 15:22:16

Rás: Talán érik egy írás a zsidó antiszemitizmusról is? Nem provokációnak szánom a kérdést, hiszen létező hazai jelenségről van szó. Ebben az esetben aztán igazán nehéz "normálisan" viselkedni: hogy írjon egy nem antiszemita egy ilyen jelenségről, ha ez esetben kénytelen foglalkozni származási kérdésekkel. Összességében a származás körüli fokozott figyelmet - ha az nem az identitás kifejezésére szolgál - súlyos válságjelnek tekintem. Egyszer itt is volt ezzel egy furcsa élményem: 979 felsorolt neveket, amire az volt a válaszod, hogy a felsorolás antiszemita jellegű. Ugyanakkor én a felsoroltakról feléről (pl. Apró Antalról talán) nem is tudtam, hogy zsidó.

Ismeretlen_145118 2012.07.01. 15:48:13

hú ekkora hülyeséget Gerő Andrástól:) Miután az adott háború előtti korszak negatív módon megkülönböztette a zsidóságot, szerintem, Romsics akkor járt volna el rosszul, ha nem emlékezik meg róla egy rövid mondat erejéig, hogyan alakult ennek a zsidóságnak a későbbi szerepvállalása. Amúgy sincs szerintem abban semmi antiszemita abban, h nagy volt 'a zsidóság aránya a hazatérő kommunisták között'. ÉS? Ha mögé látna kicsit ebben nincs semmi antiszemita. Csak ha azt erőltetni, h mindenkit aki 1945 után közvetlen a kommunizmus híve volt negatívan kell megítélni. Különösképpen, h azon túl, h egy közösség a zsidóság, itt egyéni szerepvállalásokról és sorosokról van szó (a fő motívumon túl, mindet másképp kell megítélni). Lehet én látom rosszul, de nekem Gerő kitörése (majd elolvasom, mert érdekel), módszertanilag gyenge lábakon áll.

Ismeretlen_46946 2012.07.01. 16:38:27

@AvPlaten: Nem azzal kelek és fekszem, hogy nekem a zsidókkal, az anti- vagy filoszemitizmussal kell foglalkoznom, így hát nincs olyan tervem, hogy a "zsidó antiszemitizmusról" (elterjedtebb megfogalmazással: zsidó öngyűlölet) írjak. Ennek persze ellentmond, hogy az utóbbi időben elég sok bejegyzés szólt ilyesmiről. Látszólag. Ugyanis ebben és az előző bejegyzésben is szándékaim szerint nem ezen volt a hangsúly, hanem a történelem szemléletén, a tényleges történelmi összefüggések megismerésén és tiszteletén. Na meg a mai szörnyű közállapotok elutasításán, melyeknek csak egyik jellemzője a zsidózás, az antiszemitizmus, a fasizmus dicsőítésének szabadsága. Másik (még sok van) jellemzője pedig a vita, a párbeszéd helyett a hisztéria. Kölcsönösen. Zsidóként - olyan zsidó származásúként, akinek a sokáig tabuként kezelt családtörténettel (benne elpusztított nagyszülők és egyéb rokonok) a háttérben ez a zsidóság soha nem volt fontos, csak kívülről tudatosították bennem - annak örülnék a legjobban, ha soha nem kéne ezzel foglalkoznom. Úgy tűnik, ez lehetetlen.

Ismeretlen_46946 2012.07.01. 16:50:50

Folyt.: Itt van egy bő két évvel ezelőtti bejegyzésem, ami a témába vág: http://tinyurl.com/6sapgx9

Pocakos 2012.07.01. 22:42:34

Miután rás válaszra sem tart érdemesnek (4.), ignorál(t) – (lehet, hogy mert a diplomáját nem tudja összeragasztani ;-) – véleményemet mégis ideírom. A tőle kiemelt (és idézett) mondat (4.) a legjobb bizonyíték arra, hogy mekkora logikai bukfenc, ill. ellentmondás van ebben a blogbejegyzésben, ahogy azt az „átkosban” oly szépen megtanították. Olyan apróságról most nem beszélve, hogy az idézett vicc a 60-as évek elejéről származik, amikor Kennedy vs. Hruscsov volt a két szereplő. Ez is a történelmi (és történészi) igazsághoz tartozik. ;-) Szóval, Gerőt olvasva számomra egyértelmű, hogy (az amúgy érintett) történész magát a tényt kifogásolja, azt, hogy a hazai történetírás napjainkban is „zsidózik”, azaz származás szerint „osztályozza”, különbözteti meg a baloldali vezetőket, magyarán ugyanott tartunk, mint a múlt század első felében, a sokat szidott „Horthy-korszakban”. Maga az a tény, hogy Romsics (akarva vagy akaratlanul) a „zsidókat” megkülönbözteti, kiemeli tanulmányaiban, valójában az antiszemitizmust táplálja. Vajon miért fontos (bárkinek), a „…..a magyar kommunista és szociáldemokrata mozgalomban, a Tanácsköztársaság népbiztosai vagy éppen az 1945 után Moszkvából hazatérő kommunisták között a zsidók aránya?....” (rás) Csak megjegyzem az egész európai munkásmozgalomban jelentős számú volt a „zsidó” származású. Viszont, ezek a „zsidók” NEM voltak vallásosak! Ergo, aki a munkásmozgalom vezetőit „zsidónak” vagy „zsidó származásúnak” titulálja, az valójában a fajelméletet, a „vérszerinti származást” favorizálja, képviseli. Ez ellen próbál apellálni Gerő. És ezt a tiltakozást tartja „förmedvény”-nek rás. Vajon azt miért nem tartják számon (akár Romsics, akár rás), hogy hány „keresztény” vagy éppenséggel „gój” volt a vezetőségben? Kapásból néhány: gróf Károlyi, Kéthly, Peyer, Nagy Imre, Demény, Rajk, Marosán, Gáspár Sándor, Kádár, Grósz, Horn, Biszku, Németh Miklós, stb.

Ismeretlen_10155 2012.07.02. 07:01:44

@rás: ugyan, semmi az egész!

Ismeretlen_46946 2012.07.02. 07:55:41

@drc: :))

Kulturkor - ExAvP · http://kulturkor.wordpress.com/ 2012.07.02. 11:14:50

Rás: ilyenkor Navracsicsot szoktam újabban idézni: Higgadjunk le! Számomra a zsidóság, zsidósághoz tartozás elsősorban szocikulturális kérdés (ilyen alapon akár egy a zsidó törvények értelmében nem zsidó is lehet zsidó hagyományú). De ez a kérdés mindig bonyolultabb mint egyszerű címkézés, ilyen szempontból a származással való "dobálózást" ítélem el elsősorban. És akkor ezzel át is kötök Pocakoshoz: Én nem csak azt tartom számon, hogy a felsoroltak közül ki keresztény, hanem azt is, hogy milyen, ill. milyen nemzetiségű: Horn evangélikus német, Peyer német hátterű szintén, ahogy Grósz is. Sok mindent - de nem mindent - megmagyaráz, hogy Széchenyi katolikus, Kossuth evangélikus volt. Vagy hogy Erdélyben olyan vallási közösségek vannak (presbiteriánus magyar evangélikusok, régebben szombatosok, akik nem keverendők össze a szombatistákkal!) akiről itthon nem is hallottunk. Ezek egy alapos kutatás esetén nagyon is számítanak annak, aki ezekkel az információkkal tud mit kezdeni.

Pocakos 2012.07.02. 12:52:03

16: ennek mi köze Gerő cikkéhez, ami rás szerint egy "förmedvény"? „…..a magyar kommunista és szociáldemokrata mozgalomban szerepet vállalókhoz, a Tanácsköztársaság népbiztosaihoz vagy éppen az 1945 után Moszkvából hazatérő kommunistákhoz....? Utolsó mondatod freudi, pardon rosenbergi. De akár egy Nagy Gén Diagnosztikai és Kutatási Kft. alapítására is alkalmas (kishazánkban).

Kulturkor - ExAvP · http://kulturkor.wordpress.com/ 2012.07.02. 13:20:15

Pocakos: Tudatos rosszindulattal érted félre szavaim. Az alapos kutatás alatt én széles kultúr- és társadalomtörténeti kitekintésre gondoltam, ahol az egyéni sors értelmezésében segíthet a származás ismerete. Persze nem mechanikus módon, hiszen adott esetben épp a családi-nemzetiségi/vallási-nemzeti hagyományok ellen fogalmazhatja meg valaki a saját identitását. Egy szót nem ejtettem genetikáról, sőt, azzal is tisztában vagyok, hogy a genetikai kutatások bizonyos markerek kimutatására alkalmas, de nem lehet vele egyértelműen rasszra vonatkozó információt kimutatni. De nem kenyerem kéretlenül fitogtatni tudásom ... Mindenesetre Magyarországon egy blogon közölt mondat alapján ma sem szokás kft-ket alapítani.

Ismeretlen_46946 2012.07.02. 18:20:50

@Kulturkör - ExAvP (ezt mind le kell írnom ezentúl?): Nem értem, miért intesz engem higgadtságra. Amit írtál, azzal egyébként egyetértek. (Navracsicsot nem szeretem.)

Kulturkör · http://kulturkor.wordpress.com/ 2012.07.02. 18:45:09

Rás: nem kell, átmeneti időszak van, "migrálom" az új nevet :-) A párbeszéd helyett kölcsönös hisztéria van - erre vonatkozott a lehiggadásra való felhívás.

Ismeretlen_46946 2012.07.02. 19:19:48

Babarczy Eszter írása ugyanerről: http://tinyurl.com/ctntaad