Már réges-régen nem hiszem
de néha elképzelem
Milyen is volna az élet
ha egy nap arra ébrednénk
hogy megfordult velünk a világ

Én álmodom még akkor is
ha tudom, hogy nem szabad
De ki tudja féken tartani
a visszatérő álmokat
hogy megfordítható a világ

És a képzelet nyomán
elég egy mozdulat
És láncát tépi már
a visszafojtott indulat
Hát mondd, mit remélsz
ha megfordulna még a világ

Lehetett volna más is
minden, ami ma létező
De türelemmel és akarattal
miért ne volna elérhető
hogy megforduljon még a világ

Én álmodom még akkor is
ha tudom, hogy nem lehet
Türelemmel és akarattal
visszaadni az életeket
De megfordulhat még a világ

És a képzelet nyomán
elég egy mozdulat
és láncát tépi már
a visszafojtott indulat
Hát mondd, mit remélsz
ha megfordulna még a világ

(1988)

Szerző: rás  2012.07.08. 09:47 2 komment

Címkék: zene koncz zsuzsa bródy

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr894929610

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_111226 2012.07.10. 23:18:15

"Csak kétféleképpen élheted az életed. Vagy abban hiszel, hogy a világon semmi sem varázslat. Vagy pedig abban, hogy a világon minden varázslat." (Albert Einstein)

Ismeretlen_46946 2012.07.11. 07:58:49

@defalla: :))