Persze boldog új évet is: békét, nyugalmat, egészséget, gyarapodást – vagy éppen kalandokat, kihívásokat, győztes küzdelmeket, kinek-kinek, ahogy jó neki. De most a retrospektív kívánsággal azt akartam mondani, hogy remélem, boldog volt 2012. Mindennel együtt, és mindennek ellenére.

És azt is remélem, hogy 2012 a jövő szempontjából is boldognak bizonyul – azzal, hogy valami elkezdődött. De erről kicsit később.

Az év fordulója kötelességszerűen a mérlegkészítés és a tervezés időpontja. Számbavehetem, hogy egész évben volt munkám, sőt a könyvszerkesztések közt voltak izgalmas és/vagy szórakoztató feladatok is. További pozitívum, hogy az ország talán legnagyobb és leggazdagabb könyvkiadója – ha nem is a szerződésben előírt 30 napra, de négy-öt hónapra – fizetett is a munkámért. Megbecsülöm a tanításért kapott szerény óradíjat is, mióta tudom, hogy az ELTE Bölcsészkarán sokan ingyen tartanak órákat. Például azért, mert tanítani jó. Ezt a mondatot Judit nénitől hallottam két napja; ötven éves adósságot törlesztettem: meglátogattam legkedvesebb tanáromat. Judit néni magyart tanított az Áldás utcai Általános Iskolában. Egy két és fél évvel ezelőtti bejegyzésben is szót ejtettem már róla (mint kiderült, kicsit öregítve). Egyébként is az év mérlegének pozitív serpenyőjében vannak a találkozások – Attilával, Gergővel, Zsolttal és az idén megismert defallával, hogy csak a blogvilágból kinőve IRL is megismert barátokat említsem. A karácsony pedig arra is alkalom, hogy több évtizedes barátaink egész családjával – a másod-, sőt már a harmadik generációval is – találkozzunk. (S hogy rengeteget főzhessek, süthessek, zabálhassak.) Ehhez jött még egy héttel korábban egy ugyancsak általam rendezett családi ebéd abból az alkalomból, hogy száz éve született az anyám. Egy, a családba frissen bekerült hölgy érdeklődésének köszönhetően fényképnézegetés és – a történelem meg a történelem okozta elfojtások miatt – gyalázatosan hiányos emlékek összerakása. Jó volt.

A nyugdíj melletti munka pedig azért kell, hogy hódolhassak szenvedélyeimnek: koncert, színház, utazás. Az utóbbiból erre az évre Szlovákia – a Felvidék, Szepesség – jutott. Erről szólt egy májusi bejegyzés. A 2013-as programból e pillanatban március végén Cesky Krumlov és környéke (Ceske Budejovice, Písek, Tabor – vagyis "hódolat Svejknek" túra) a biztos. Sok jó színházi előadást is láttunk a Nemzetiben – igen, Alföldi nagyszerű Nemzetijében! – az Örkény meg a Katona József Színházban. Meg a Trafó fantasztikus újcirkuszi előadásai a 2012-ben távozni kényszerült Szabó Gyuri jóvoltából: a Cirque Invisible Victoria Chaplin (Charlie Chaplin lánya) és Jean-Baptiste Thiérrée – meg három hete a svéd Circus Cirkör. Koncertből gyakorlatilag minden hétre jutott legalább egy – de volt, hogy három is. Nehéz kiemelni közülük (pláne az én gyatra memóriámmal), hirtelen a Liszt Ferenc Kamarazenekar Perényi Miklóssal tartott fantasztikus estje (félház a Müpában), az A Zongora című remek sorozatból Grigorij Szokolov meg Jevgenyij Koroljov "ugrik be". Ha egy hangversenyt kéne mégis megjelölnöm, akkor a Bartók Emlékházban tartott Junior Príma díjas fiatal zongoristák sorozatból az addig számomra ismeretlen ifj. Balázs János Liszt- és Chopin-játékát emelem ki; nem csak nekem jutott eszembe Cziffra György. Olvastam is persze – saját szórakozásból kevesebbet, mint az jó lenne, s pláne mint amennyit kéne – Grecsó Krisztiántól a Mellettem elférsz és Rushdie: A mór utolsó sóhaja ötlik fel elsőnek.

És persze "közéltem" is – nem csupán a blogban. Ott voltam a két nagy Milla-tüntetésen, azzal a szándékkal, hogy velem is többen legyenek – és azzal az eredménnyel, hogy október 23. óta lényegesen derűlátóbb vagyok, mint mondjuk, egy éve ilyenkor. Optimizmusomat csak fokozta a diákok decemberi "lázadása". Ma már nagyon is lehetségesnek tartom ennek az országot, nemzetet, társadalmat maga alá gyűrő, pszichopata (Orbán, Kövér), cinikus (Lázár, Kósa, Rogán...), gátlástalan gengszterbandának 2014-es eltakarítását. Ennek kiérlelése teheti igazán boldoggá a jövő évet. Meg a most búcsúzót is.

Szerző: rás  2012.12.31. 18:27 3 komment · 1 trackback

Címkék: zene politika kultúra 2012 ifj. Balázs János Judit néni

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr374989625

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2013.01.02. 11:00:04

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

defalla 2013.01.01. 17:37:32

"A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék." (Arisztotelész)

Részemről a szerencse - köszönöm! :)

egy nagyi 2013.01.06. 23:31:40

Rás:talán nem megkésve a tavalyi évedhez hasonló tevékeny, programokban gazdag idei évet kívánok neked. Nagyon megértelek, mert hasonló pozitív élményekben volt részem tavaly, egy betegséget leszámítva, így elég sokat olvastam.