Most már papírunk van róla, hogy mit tartanak Magyarországról az Európai Unióban. Igen, tudom, nem az országot, nem a magyarokat en bloc, hanem a kormányunkat marasztalja el az Európai Parlament által elfogadott jelentés, amiért az elmúlt években végrehajtott "rendszerszintű változtatások" távolodnak a jogállamiság és a demokrácia európai alapértékeitől. De ezt a kormányt mi választottuk (hogy teljesen érdemtelenül csatlakozzam a 2010-es többséghez), és mi fogjuk feltehetően újraválasztani jövőre. Mi, magyarok vagyunk azok, akiknek egy Orbán Viktor (Lázár János, Szájer József, Deutsch Tamás, Simicska Lajos etc.) kell. És az EU nem fog megszabadítani tőlük, tiszteletben fogja tartani a magyarok döntését. Legfeljebb meglesz a véleménye - és felgyorsítja az Unión belüli differenciálódást. Szarni fognak ránk, végül is, nem vagyunk mi olyan fontosak. Holnap viszont Magyarország Országgyűlése határozatban fogja megüzenni az EU-nak, hogy a ti anyátok! Többségi határozattal.

Apropos többség: a Fidesz-propaganda egyik központi tézise, hogy ez - a Tavares-jelentés meg az Európa Tanács meg a Velencei Bizottság, az EBESZ, az Amnesty International (a sor hosszan folytatható) - nem Európa véleménye, hanem "csak" az EP többségéé. A(z Orbán által dróton rángatott) magyar parlament többségi döntései ezzel szemben viszont a magyar parlament tökéletes érvényességű, megfellebbezhetetlen döntései (amelyeket legfeljebb másnap Orbán bírálhat felül, de akkor a magyar parlament - többsége - újabb tökéletes, megfellebbezhetetlen döntést hoz).

Az EP - és lényegében az EU - most megsértette Magyarország szuverenitását, mondja Orbán. Igaza van. Keményen beleszóltak abba, ami itt folyik; kilátásba helyezték, hogy még jobban bele fognak szólni, és azt is világosan kimondták, hogy meg akarják védeni Európát attól, ami itt "rendszerszintűen" folyik. De az EU-s csatlakozással ezt vállaltuk. Az EU ugyanis nem csak arról szól, hogy a német, osztrák, belga, angol adófizetők finanszírozzák Mészáros Lőrinc felcsúti földbirtokait. (Arról is.) De túl a gazdasági unión és annak velejáróin - például, hogy a gazdagabb országok, régiók segítik a fejletlenebbek felzárkózását - az EU és elődei egy európai politikai értékrendszer érvényesítésére jött létre (tessék elolvasni az EGK 1957-es alapító szerződését vagy bármely későbbi alapdokumentumot a Lisszaboni Szerződésig bezárólag). E második világháború - annak keserű tapasztalatai - után megfogalmazott értékrend érvényesülésének egyik garanciája éppen a hagyományos szuverenitás-felfogásról való lemondás. Mert mi más lenne a hajdani nemzetgazdaságok egyre szorosabb összefonódása - amelyet nem mellékesen az utóbbi évtizedekben a világgazdaság spontán folyamatai, a globalizáció is felgyorsított, elmélyített. (És ez független attól, hogy tetszik-e nekem a globalizáció jelenlegi megvalósulása, vagy nem. Egyébként nem, de attól még ez a valóság.)

Az Európai Unió egyre világosabban halad egy mind szorosabb politikai és jogi föderáció felé. Pontosabban az Európai Unió egy része. Történetesen azok az államok, amelyek Magyarország számára gazdaságilag, politikailag a legfontosabbak. Kialakulóban van a "többkörös" vagy "többsebességes" Európa, s ebben Orbán-Magyarország helye - Romániával, Bulgáriával együtt - minden bizonnyal a legkülső peremen lesz. (Miközben visegrádi partnereink egymással versengve fognak a belső körökbe igyekezni.)

Visszatérve a szuverenitás kérdéséhez. Miközben az Európai Unióban politikailag és államjogilag egyre inkább elmosódnak az ország- és nemzeti határok (a gazdaságban már nem is léteznek), az 1957-es alapítástól kezdve egyenrangúan fontos elv a szubszidiaritás - vagyis hogy a döntések az értelmezhető legalacsonyabb szinten szülessenek -, aminek feltétele az önkormányzatiság, az önálló döntéshozatalra képes, autonóm települési, gazdasági, érdekképviseleti szerveződések léte. Nos, Orbán-Magyarország miközben elszántan védelmez - vagy éppen próbál újjászülni - egy 19. századi nemzeteszményt, a kizárólagos központi akaratérvényesítés érdekében sorban felszámol minden autonóm, önálló jogi, társadalmi szerveződést. Rendszerszintűen.

Szerző: rás  2013.07.03. 21:03 8 komment

Címkék: politika Orbán EU Európai Parlament

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr235389902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szó-szóró 2013.07.04. 18:08:56

1. zárójelben leírod, hogy nem tetszik a globalizáció folyamata. Nagyon érdekelne, hogy erről részletesebben mi a véleményed, mi a teendő, lehet-e változtatni ezen, ha igen, akkor hogyan, stb.

2. nemzeteszményre szükség van, természetesen nem olyanra, amelyik más népek kárára vagy lebecsülésével definiálható. Mitől 19., 20., vagy 21. századi egy nemzeteszmény? Mi függ az időtől?

rás · http://ras2.blog.hu 2013.07.04. 21:46:00

@Szó-szóró: 1./Az emberi hülyeséget és felületességet bizonyítandó, annak idején Mark Twain sikeresen gyűjtött aláírásokat egy petíció alá, amely azt követelte, hogy a kormány tiltsa be a vasárnapi esőt.
Szóval, azt gondolom, hogy a globalizáció megállíthatatlan és visszafordíthatatlan folyamat, realitás - tehát Hegel szerint szükségszerű is. Ettől még nem kell jobban szeretnem, mint a vasárnapi esőt. Azt írtam egyébként pontosan, hogy a "jelenlegi megvalósulását" nem szeretem: konkrétan azt, hogy ezt a globalizációt a szupranacionális (globális) tőke érdekei uralják és irányítják. De ez a kapitalizmus (nevezhetjük piacgazdaságnak is) logikája, amelynek meghaladására - a társadalmi érdekeket előtérbe helyező rendszerre (nevezhetjük kommunizmusnak is) a belátható jövőben semmi esélyt nem látok.

2./ A nemzet - mint egy gazdaságilag egységes állam keretei között élő azonos nyelvű, kultúrájú (Sztálin a közös lelki alkatot is a nemzet jellemzői közé sorolta) közösség - fogalma a 19. században született, meghatározott történelmi feltételek között, meghatározott gazdasági-társadalmi fejlettségi szinten. A 20. század végére gazdaságilag értelmezhetetlenné váltak a nemzeti keretek, a migráció következtében mára pedig az etnikai-nyelvi-kulturális egység, azonosság is megkérdőjeleződött. Tetszik-nem tetszik világpolgárrá váltunk egy világgazdaság által meghatározott világtársadalomban. Ezen belül persze éppúgy lehetünk magyarok (nyelvünk, kultúránk, múltunk, hagyományaink révén és miatt), mint budapestiek vagy mátészalkaiak, reformátusok vagy zsidók. (A katolikust azért nem említettem, mert az az első szupranacionális, globális entitás.)

Szó-szóró 2013.07.10. 21:25:01

1. nem hiszem, hogy a globális tőke fogja irányítani az életünket, ennél sokkal jobb véleményem van az emberekről és országokról, az egyes nemzetek érdek-felismerő és önvédelmi képességéről.

2. azt sem hiszem, hogy gazdaságilag "értelmezhetetlenné válnak a nemzeti keretek" és ebből adódóan -általad ki nem mondva- a nemzetek. Az írott történelem (mondjuk az elmúlt 4300 év) nemzetek története, ez ma sincs másként.
Napjainkban is arra látunk példákat, hogy a migráció és multikulturális egymás mellett élés mekkora problémákat okoznak.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.07.10. 21:40:53

@Szó-szóró: "Az írott történelem (mondjuk az elmúlt 4300 év) nemzetek története"
Ennek az állításodnak semmi valóságalapja nincs.

Szó-szóró 2013.07.11. 07:46:50

Nem történész vagyok, könnyen lehet, hogy tévedek. Egyszerűsített számításom abból indult ki, hogy Kr.e. 2300 körül Mezopotámiában a sumér városállamokat meghódították az akkádok, ekkor alakult ki egy nagyobb királyság.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.07.11. 08:05:07

De ennek semmi köze a nemzet fogalmához.