A szegénység mást jelent a budai kerületekben, mást Telkiben, mást Ózdon és mást Tiszabőn. Egy dolog viszont közös mindegyik helyen: a szegénység öröklődik, „újratermelődik”. Statisztikai szempontok alapján a szegények közé azokat kell sorolni, akik a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebből élnek meg. A nettó mediánkereset Magyarországon 131 000 Ft, ennek a 60 százaléka 78 600 Ft. A nettó minimálbér nem éri el ezt az értéket – hiszen csak 60 950 Ft. Tehát ez azt jelenti, hogy ha valaki 2012-ben egyedül élt, és minimálbért keresett, akkor a szegénységi szint alatt élt 22 százalékkal.

 Az egy főre jutó háztartási jövedelmek személyek közötti eloszlásának fontosabb egyenlőtlenségi mutatói Magyarországon, 1987–2012:

totyik 1

Szubjektív anyagi helyzet megítélés a magyar népesség körében százalékban kifejezve:

 Totyik 2

 A táblázat egyértelműen mutatja, hogy a drasztikus elszegényedés megindulása a 2008-as pénzügyi és gazdasági válsághoz köthető. A válságnak négy periódusa volt eddig Magyarországon:

 - 2008. második felében tört ki a pénzpiaci válság, amely a megtakarítással rendelkezőket érintette;

 - 2008−2009-ben visszaesett a foglalkoztatás, nőtt a munkanélküliség. Ezzel párhuzamosan a devizahitelek problémája is élesen megjelent.

 - 2009−2011-ben az állami kiadásokat erőteljesen csökkentették, miközben nőttek a lakossági elvonások. Az egykulcsos SZJA bevezetése hátrányosan érintette az alacsony keresetűeket.

 - 2011−2012-ben egyértelműen szűkítették a szociális és egészségügyi kiadásokat.

Ezeknek az eseményeknek az lett a következménye, hogy a II. világháború óta nem volt ilyen nagy és drasztikus az elszegényedés: ma Magyarországon 4,6 millió ember él európai mércével mért szegénységben.

A magyar társadalom végzetesen kettészakadt. A válság hatására megindult az alsó középosztály lecsúszása. Az alsó három tizedben egyre nagyobb azoknak a száma, ahol nincs foglalkoztatott – még közmunkás sem. Ennek az az eredménye, hogy az átlagjövedelem felénél kevesebb pénzből 1,2 millió ember él napjainkban. Ők a teljes kilátástalanság és reménytelenség szintjén tengetik napjaikat. Ezekből a csoportokból egyre kevesebben lesznek nyugdíjasok, mivel el sem érik a nyugdíjkorhatárt (ami jelenleg 62 év). Ezért van az a hamis látszat, hogy a nyugdíjasok között csökkent a létminimum alatt élők száma. 

2007-hez viszonyítva a nélkülözők száma 2012-re 3,8 százalékról 8 százalékra ugrott, a hónapról hónapra gondokkal küzdők száma 18 százalékról 26 százalékra nőtt, ami azt jelenti, hogy a magyar lakossága 34 százaléka kilátástalan megélhetési gondokkal küzd. A szegénységi ráta a fiataloknál a legmagasabb: 26 százalék. A 8 általánost végzetteknél hússzor nagyobb a szegénység kockázata, mint a diplomával rendelkezőknél. A roma származás jelenti a legnagyobb szegénységi kockázatot, körükben a szegénység majd 70 százalékos. A gyermekét egyedül nevelő szülők 30 százalékát, míg a 3 gyermeket nevelő szülők 41 százalékát sújtja a szegénység kockázata. A 3 vagy több gyermeket nevelő roma családoknál az elszegényesedési kockázat 90 százalék feletti. A gyermektelenek szegénységi rátája viszont nem éri el a 3 százalékot. A felső tizedben statisztikailag alig kimutatható a 3 vagy több gyermeket nevelő családok száma, az alsó tizedben viszont 39 százalék. A Budapesten élőknek a legalacsonyabb az elszegényedési kockázata, a legnagyobb pedig a vidéki kisvárosokban élőké.

Statisztikai szempontból a szegények 47 százaléka aktív foglalkozású – ide tartoznak a közmunkások is –, de csak 25 százalékuknak van egész évben rendszeres munkajövedelme.

További részletek, táblázatok: itt

Szerző: rás  2013.07.29. 10:00 14 komment

Címkék: statisztika társadalom szegénység Magyar Diplo

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr685429378

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2013.07.29. 13:57:30

rás:nagyon elkeserító ez a látlelet, de fogyatékos a megközelítés:1) az emberek a jövedelmük hány százalékát költik alkoholra, cigarettára? 2) csak a húsfogyasztáson kell-e mérni a szegénységet, a gyümölcs, zöldség nem fontos? 3) ebben a statisztikában azok a vállalkozók is bent vannak, akik nyugdíjasként most nyögik az éveken át való minimálbérük eredményét, közben az évek alatt palotákat építettek maguknak.4)arról sem szól a tudósítás, hogy vannak kisnyugdíjasok, akik be tudnak pótolni a gyerekek családi kasszájába.5)mondjanak nekem egy olyan kormányt, amely megoldotta volna, vagy megállította volna a mélyszegénységet, az átkosban miről is szólt a SZETA? 6) nem híttant és erkölcstant kellene itt tanítani, hanem életvezetési stratégiát.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.07.29. 15:04:06

@egy nagyi: Természetesen terjedelemfüggő (is), hogy mi mindenre tér ki egy elemzés, nyilván számtalan egyéb szemponttal lehet bővíteni, de a deprivációs - szegénységi - szempontok a nemzetközi szakirodalomban általánosak. Egyébként a háztartások fogyasztási szerkezetéről a KSH rendszeresen készít felmérést - itt egy 2011-es: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogyelo11.pdf -, bár ennek "szépséghibája", hogy nem jövedelmi tizedekkel, hanem ötödökkel számol; megjegyzem, nekem a decilisekkel való szokásos számítás is sántít, mert a magyarországi társadalomszerkezetet - és az ebből adódó valóságos helyzetképet és következtetéseket sokkal jobban tükrözné pl. a felső 1 (egy) és az alsó 30 százalék helyzetének összevetése.

KapitányG 2013.08.02. 08:50:53

Nem tudom, miért számol a KSH jövedelmi ötödökkel, korábban - még 2010-ben is - voltak adatok a decilis eloszlásról :(

KapitányG 2013.08.02. 08:54:49

Látom, hülyeséget írtam,, hiszen most is vannak.

KapitányG 2013.08.02. 09:00:28

www.ksh.hu/Kereso?search_id=728797&pager=1
Erre gondoltam, itt nem látok későbbi adatokat

rás · http://ras2.blog.hu 2013.08.02. 09:29:33

@KapitányG: Ezek jövedelmi statisztikák, viszont most találtam egy 2010-re vonatkozó fogyasztási statisztikát, jövedelmi tizedekre bontva - elég szörnyű.

KapitányG 2013.08.03. 00:17:29

Tudom, hogy jövedelmi statisztika, én csupán arra kerestem példát, hogy van tized is, nem csak ötöd :)
Itt találsz 2011-es adatokat is a háztartások fogyasztásáról:
www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/haztfogy/haztfogy11.pdf
A kiadvány végén van a link a táblázatokhoz, az 1.4 tábla, de a többit is érdemes megnézni

KapitányG 2013.08.03. 00:23:57

Mármint a legelső linken belül az 1.4-es tábla

rás · http://ras2.blog.hu 2013.08.03. 09:38:26

@KapitányG: Kösz, tényleg jó összefoglaló, de ez is jövedelmi ötödökkel számol, megerősítve azt a gyanúmat, hogy az utóbbi két évben bevezetett tudatos torzításról van szó: eltakarni a rohamosan mélyülő társadalmi szakadékot.

KapitányG 2013.08.03. 10:01:23

@rás: Nem. Az 1.4-es tábla decilisekkel számol.
(Nem biztos, hogy csak egyszerűen "tudatos" torzítás - bár kétségtelen, hogy az is bőven lehet benne. A két szélső decilis általában alul- illetve felülmért: a legalacsonyabb jövedelműek fölfelé, a legmagasabb jövedelműek lefelé "szépítenek" - legalábbis ez a tapasztalat. És ez bevallásos, lakossági adatfelvétel.)

KapitányG 2013.08.03. 10:16:25

Sőt, a legelső linkhez tartozó valamennyi tábla jövedelmi tizedek szerint mutatja az adatokat.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.08.03. 10:21:57

@KapitányG: Mindenesetre korábban deciliseket közöltek. Az ötöd kétmillió embert (kb. 750 ezer háztartást jelent). Mennyire lehet tartalmilag jellemzőnek értelmezni a "felső jövedelmi ötödbe" tartozó kétmillió embert?

KapitányG 2013.08.03. 10:32:44

Lehet, a legfelső percentilishez kellene hasonlítani a többit, hogy reális képet kapjunk...
De azt gondolom, ehhez túl kicsi a minta.