„Késő már a múltat újraértelmezni;

kényszerpályán a világ.”

Ha a  nemzetet féltő - és emellett színházértő - jobberek nem zsigeri indulattal, előítélettel fogadnának bármit, amit Alföldi Róbert csinál, akkor percek alatt rá kéne jönniük, hogy ez az előadás az övék, nekik (is) szól, mondhatnám, a nevükben: hogyan kényszerült az EU-ba, idegen érdekek szolgálatába Magyarország; hogyan siklott félre a rendszerváltás a magukat átmentő, ide-oda dörgölődő nagyurakkal és a kisemmizett, bármire kapható néppel. A "zemberekkel".

„Volt is, lesz is, ez itt a praxis: mindenkinek helyzete van.

Volt is, lesz is, ez itt a praxis: minden kornak rendszere van.”

A szegedi előadás minden mozzanata világosan végiggondolt, logikus. És nagyon jó. Az RTL közvetítése (csak az elején maradt benne 30 mp reklám) nagyon szépen láthatóvá teszi a hangsúlyokat egy-egy arc, gesztus kiemelésével, valószínűleg sokkal érthetőbb, élvezhetőbb a dráma, mint a monumentális szegedi Dóm téren ülő nézőknek volt. mert ez igazi dráma hősökkel (jellemekkel), konfliktusokkal. Lényegtelenné vált, hogy a szereplők jó része nem énekes - a lényeges, hogy jó színészek.

Én annak idején kihagytam a városligeti Istvánt, csak a nemzeti giccsben utazó Koltay Gábor filmjét láttam - de a dalokat persze szerettem. Most az arra az előadásra utaló IK-1983 rendszámú Trabanttal érkező, és 2013-ban értetlenül tébláboló Nagy Ferót és Varga Miklóst rövid úton elzavarják. Más ez a világ, másról szól Szörényi, Bródy - és Alföldi darabja.

Itt látható

És egy kérdés az értőkhöz: (a német!) Beethoven István király nyitánya régebben is része volt a Szörényi-Bródy-darabnak? Mert most különösen erős alaphangot ad.

(Köszönet Neükurucznak, akinek a blogján az RTL-linket találtam, miután én tegnap hiába kerestem.)

***

Eddig azt hittem, hogy Bayer Zsolt cinikus gazember. Most már tudom, hogy nettó elmebeteg: Levél Szörényi Leventének 

Szerző: rás  2013.08.22. 16:38 8 komment

Címkék: színház Bayer Zsolt Alföldi Róbert István a király

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr715471386

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

johnnymoore 2013.08.23. 13:31:06

Nem gondoltam volna, hogy követed a blogomat — amelyen többnyire már csak ömlesztett szemét található —, de ez most kellemes meglepetés volt számomra. :)

Az Alföldi-darabról.

Tegnapelőtt végignéztem, de őszintén szólva nem tartom valami kiemelkedő rendezésnek, Alföldi ennél tud(ott) sokkal jobbat is, és meggyőződésem, hogy a saját tábora sem különösebben dobta hanyatt magát. Ugyanakkor azt is be kell vallanom, hogy szimbolikáját tekintve, valamint zenei szempontból és a minimalista díszlet látványa szempontjából nekem tetszett. Némileg tetszett benne, hogy megpróbálták aktualizálni a mai helyzethez és párhuzamot faragni belőle. (másoknak mondjuk pont ezért nem tetszett, de ez most más kérdés)

Természetesen, nem ez a legjobb 'István, a király' amit láttam, de nem is ez a legrosszabb. Felháborodni nem érdemes rajta, mert provokatívnak egyáltalán nem lett provokatív (csodálkozom is, hogy nem rúgtak bele túl nagyot a magyarságba és a kereszténységbe :DDD), viszont annyira hidegen sem lehet hagyni, hiszen posztmodernizmusa, éles formabontása miatt nem egy átlagon aluli munka.

Ráadásul, hogy Blaskó Péter, Nagy Feró és Szörényi is részt vettek a műben Alföldivel karöltve, ez arra enged következtetni, hogy talán mégsem pusztul ki ez a nemzet olyan könnyen. :)

AvPlaten · http://woed.blog.hu/ 2013.08.25. 15:39:54

Nagyon izgalmas újraértelmezés ez az Alföldi-féle rendezés, emlékszem mennyire mást jelentett az István a király a nyolcvanas évek végének atmoszférájában. Szerintem telitalálat, persze én is tudnék olyan kérdéseket feltenni, hogy a "németek" pl. miért az NDK néphadsereg (NVA) egyenruhájában vannak, miközben a térítők és lovagok bajorok voltak (a kérdés itt nekem az, hogy ennek mi a funkciója? Ez visszautalás a 80-as évekre, amikor a darab született?)
Azt, hogy a Fidesz-Jobbik fasiszta frakciója a darab kapcsán ugatásba kezdett, nem kell komolyan venni. Teljesen mindegy hogyan rendezte volna meg Alföldi, ők csak arra vártak, hogy lemenjen a darab és lehessen csaholni.
Sajnos hangilag valóban nem igazán értékelhető, egyetértek azzal, hogy ez inkább színdarabként értelmezendő.

KapitányG 2013.08.26. 10:02:33

www.szinhaz.net/pdf/1986_01.pdf
Takács István kritikája a pdf. 7. oldalán

rás · http://ras2.blog.hu 2013.08.26. 11:12:04

@KapitányG: Nagyon szépen köszönöm, több szempontból is nagy élmény - és nagyon tanulságos - volt elolvasni. Először is a a dátum, a "boldog békeidők" felidézése, amikor pl. Kerényi Imre egy nagy tehetségű, elismert (bár persze mint minden nagy formátumú művész, vitatott) rendező volt. és éltek, játszottak olyanok, akik ma már nem.
Választ kaptam továbbá a Beethoven-nyitányra vonatkozó kérdésemre. Ez megerősítette azt a benyomásomat, hogy Alföldi mostani rendezése reflektál a korábbiakra, ahogy a darab értelmezése egyszerre foglalja magába a (korlátolt nacionalisták által csak történelmi kifestőkönyvnek tekintett) történelmi kényszerekről, választásokról szóló parabolát és annak aktualitását 1000-ben, 1983-ban, 1989-90-ben, illetve ma.