Nagy tisztesség, ha az ember, illetve az ember blogbejegyzése kikerül a blog.hu (vagy az Index? - tényleg nem tudom, hogy működik a dolog) főoldalára, és a napi szolid, átlagosan 30 körüli látogatóból több mint 1200 lesz, 1800-hoz közelítő oldalletöltéssel. De ez persze csak akkor lesz világos, amikor megjelennek tök ismeretlen, eddig nem látott kommentelők. Akik többségének a bejegyzés csak ürügy arra, hogy egymással foglalkozzanak, vagy talán csak arra, hogy beszélhessenek. Ha az ember megnézi a nick révén felkínált adatlapjukat, az derül ki, hogy X nulla számú bejegyzést, viszont több ezer kommentet írt.

A blogger azért ír (túl azon, hogy valamiért sebzett a lelke), mert exhibicionista, tehát örülni kéne, hogy ilyen sokan látják a fütyijét, olvassák a gondolatait. Konkrétabban: tegnapelőtt este megint úgy éreztem, hogy megosztani való gondolataim vannak egy olyan tárgyban - Ukrajna, Oroszország -, amelyről az átlagnál talán valamivel több ismeretem (esetleg téveszmém, ez is benne van a kalapban) van. És persze mindig örülök, ha kiderül, mások elolvasták, véleményük is van, arról, amit írtam vagy "csak" magáról a dologról, s ezt tudatják. Talán az is kiderült már törzsolvasóimnak, hogy nem bánom az ellenvéleményeket sem. A tegnapihoz hasonló, fröcsögésbe és hülyeségbe fulladó kommentáradat azonban elgondolkodtat, szükségem van-e erre (nincs), szabad-e egyáltalán folytatni, nem kéne-e az internet egy nyugalmasabb zugába költözni.

Aztán győz az exhibicionizmus. És még a kommenteket se tilthatom le, mert tényleg érdekel mások véleménye, főleg, ha e másoknak érveik is vannak.

Szerző: rás  2014.03.04. 09:08 12 komment

Címkék: blog én

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr325842555

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

látjátok feleim szümtükkel 2014.03.04. 20:48:08

Na, ezért az utolsó mondatért-gondolatért jó olvasni ezt a blogot.
Persze a színvonaláért is.:)

egy nagyi 2014.03.04. 22:01:14

ras:évek óta olvaslak, mindig hozol valamit, amin érdemes gondolkodni.Nincs nap, hogy ne néznék be ide hozzád, kivéve, ha külföldön vagyok.

rás · http://ras2.blog.hu 2014.03.04. 22:14:49

@egy nagyi: Igen, tudom, számon tartlak állandó vendégemként. Köszönöm a dicséretet.

P_o_c_a_k_o_s 2014.03.05. 16:30:18

Figyellek! ;-)
Bizonyíték: Hruscsov NEM volt a kicsit szeleburdi. Rengeteg szál fűzte Ukrajnához. A határmentén született, Kalinovkában, mely 3 kilométerre van/volt az orosz oldalon. Harmadik felesége (Nyina) jó módú ukrán parasztcsalád sarja, aki három gyermekkel ajándékozta meg. Ezenkivül Nyikita volt az Ukrán KP első embere, Ukrajna "kormányzója".

rás · http://ras2.blog.hu 2014.03.05. 18:48:06

@P_o_c_a_k_o_s: :)) Ismerem Hruscsov életrajzi adatait.

P_o_c_a_k_o_s 2014.03.05. 23:54:49

rás: Borítékoltam, hogy ha tudnál, akkor sem fogsz Nyikita döntésére érdemben válaszolni. Látod, ezért csak olvaslak. (és időnként csóválom a fejem) Hiszen eleve kitérő választ adsz. Ezt jól megtanultad abban a 40 évben. ;-) Gratula!

rás · http://ras2.blog.hu 2014.03.06. 00:19:22

@P_o_c_a_k_o_s: Kicsit unalmas az állandó negyvenévezésed, de tényleg akkor szocializálódtam. Ennek persze nincs köze sem Hruscsov döntéséhez, sem ahhoz, hogy mit gondolok róla.
Ami már most az (előző bejegyzésben érintett) tárgyat, illetve az azzal kapcsolatos véleményemet illeti: Hruscsovval kapcsolatban (1964-es) leváltásakor és utána a legsűrűbben hangoztatott vád a voluntarizmus volt - vagyis hogy gyakran hozott önkényes, megalapozatlan, utóbb hibásnak vagy károsnak bizonyult döntéseket. A(z akkor már döntően orosz lakosságú) Krím Ukrajnának ajándékozása - történészek szerint (legalábbis én így tudom) - személyes döntése volt, amelyben természetesen szerepe volt ukrán kötődéseinek (egyesek szerint pillanatnyi alkoholos befolyásoltságnak is), de ennek akkor kizárólag pszichológiai jelentősége volt; politikailag kisebb súlya volt, mint annak, hogy ugyanebben az időben a szovjet vezetés lépéseket tett a tagköztársaságok nemzeti nyelveinek a szélesebb körű hivatalos használatára.

P_o_c_a_k_o_s 2014.03.06. 01:39:48

@rás: nekem is unalmas a „mellébeszélés” (ezért nincs kedvem hozzászólni). Egy 1954-es történetről van szó (300 éve tartozott Oroszországhoz Ukrajna). Te viszont 1964-ről beszélsz, hogy Hruscsov (valszeg) részeg volt. Szerintem, az ajándékozás „megalapozott” volt. (mégha önkényes is) Sztálin halála után történt, amikor a sztálini bűnök kerültek a középpontba. A félsziget 1921-ben, mint autonóm SZSZK került a Szovjetunióhoz. 1942-ben náci megszállás. Ezért 1944-ben a kollaborálás gyanúja miatt Sztálin parancsára a teljes (muzlim!) tatár lakosságot (kb. 300.000 ember!) kitelepítették. 1945-ben Sztálin megvonta az autonóm SZSZK „rangot”, és a Szovjetunió egyik területének, járásának (Oblaszty) nevezték ki, „fokozták le”. Így is került át Hruscsov alatt Ukrajnához. E „nemes gesztus” mögött, talán még az ukrajnai éhínség is fellelhető, miközben a Krim-et már Lenin is a munkásság üdülő paradicsomának akarta megtenni. Különben Hruscsov ukrán bányászként kezdte pályafutását.
A részegségben nem hiszek. Sokkal hihető dédunokája könyve (azt hiszem 2007-ből), amelyben azt írja: 15 perc alatt történt az egész „ajándékozás”, mert a jelenlévők közül senki sem mert ellenkezni. Anno 1954 ! - egy évvel Sztálin halála után!
Ígérem, a jövőben is ritkán fogok megszólalni

rás · http://ras2.blog.hu 2014.03.06. 09:46:52

@P_o_c_a_k_o_s: Idézet az Ukrajna bejegyzésből: "az ukrán területek 1654-es, Oroszországhoz való önkéntes (a lengyelekkel és a törökökkel szemben védelmet kereső) csatlakozásának 300. évfordulóján az Ukrán SZSZK-nak ajándékozta a Krím-félszigetet."

Csák Gergely · http://zummaikido.hu 2014.03.06. 13:48:42

Csak annyit tennék hozzá, hogy idiótákkal nem érdemes vitatkozni, a bejegyzéseidet pedig ne tüntesd el - szegényebb lenne nélküled a világ.