Tegnap séta közben fedeztem fel ezt az emléktáblát a Szemere utcában. Illetve azt fedeztem fel, hogy még mindig ott van. Örültem. És rögtön eszembe jutott, hogy hiszen ma lesz (van) a Tanácsköztársaság évfordulója.

ReinitzBéla_Szemere6.jpg

(Az épületben ma egyébként a Nemzetgazdasági Minisztérium lakik.)

Reinitz-Ady: Őrizem a szemed

*

Ady Endre: Szegény jó fiaim

Hány tavaszon küldtem bárhonnan
Nektek a sok hitető verset,
A Jövőt prédikáltam nektek
S most a jelen be másként lobban,
Másként gondoltam, szebben, jobban.
Jaj, golyózáporba áztattátok
Üstökötöket és fejemet.
Fejem, fejem, bús felelős, te,
Miért adtál ifjaknak hiteket,
Mikor a világ csak hiteget
S én nem láttam, hogy a Föld por és rongy.
Drágáim, árváim, fiaim, Tik,
Kikkel, jaj, hogy most sem lehetek,
Hol jártok vén bolond fejemmel
S ama nagyszerű kegyelemmel,
Hogy a Halált ifjan éritek.
Drágáim, árváim, fiaim, Tik,
Az Élet csakugyan menekül?
Hol jártok, vagytok s kik - éltek - még?

Szerző: rás  2014.03.21. 01:00 3 komment

Címkék: emléktábla Ady Tanácsköztársaság Reinitz Béla

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr55871609

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jeltelen (törölt) 2014.03.21. 07:21:57

Jó verset olvasni mindig jó érzés; de csak ritkán adatik meg, hogy szíven is találja az embert.
Köszönöm!

_drc_ · http://kurvannya.blog.hu 2014.03.31. 21:18:39

Az volt aztán a direktórium!