Elsőre politikai gumicsontnak tűnt a Népszabadság szerdai címlapos sztorija arról, hogy 2017 után, amikor lejár Áder köztársasági elnöki megbízatása, Orbán Viktor „elfogadhatja” a tisztségre való „felkérést”. Politológusok, alkotmányjogászok, publicisták szorgalmasan rágják is a csontot, komoly elemzések születnek a parlamentáris, illetve a prezidenciális vagy félprezidenciális rendszerek mibenlétéről, a gyenge, erős vagy közepesen erős/gyenge államfői szerepek különbségeiről – általában oda konkludálva, hogy majd Orbán eldönti. Ez utóbbival egyetértek – azzal a megszorítással, hogy már el is döntötte. De szó nincs gyenge vagy erős köztársasági elnökségről.

Gondoljuk meg – az orbáni világképbe helyezkedve –, hogy mi következik az oly sokszor hivatkozott "magyar történelmi hagyományokból"? Talán a köztársaság, amely (a hazug módon Trianonért felelőssé tett) Károlyi Mihályhoz vagy éppen Rákosihoz, Tildyhez (van még, aki emlékszik erre a névre?), meg a „komcsik és libsik alkujával létrehozott”, kudarcos és ezért legyűrendő 1989-es rendszerváltáshoz fűződik? Ugyan! Történelmünk – a köztársasági Alkotmány helyébe lépő orbáni Alaptörvény szerint – 1944-ben megszakadt. És mi volt akkor Magyarország államformája? Királyság. Ne gondoljuk, hogy csak a Kossuth Lajos téren kell helyreállítani az 1944-es állapotokat. „A köztársaság csak egy ruha” a nemzeten, jelentette ki már évekkel ezelőtt Orbán, és 2012-ben törölték is az ország nevéből. És hát az EU (meg a munkanélküli nyomorultak, valamint a liberálisok, a „buzilobbi”) ellen vívott szabadságharcunkban tekintélyesebben is hat, ha már nem csak az ideológiában hivatkozhatunk a Szent Koronára. Különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy a fő euroszkeptikus ország, Anglia is királyság.

1944-ben, és a megelőző 24 évben, bizonyos történelmi okok miatt nem volt királya a Magyar Királyságnak; 2017-től helyreállítandó, a „történelmi jogfolytonossághoz” hatalmas tömegtámogatás mellett visszatérő utódjának sem lesz. De ha a példakép Horthynak megfelelt, akkor Orbánnak is meg fog felelni a kormányzói cím. Egyelőre. Horthy elsősorban azért nem lehetett király, mert református volt. Orbán is az. De a vallást ma már kevesen veszik komolyan. Orbán a legkevésbé, és a Budai Királyi Vár neki is megér egy misét. Mondjuk a 60. vagy 65. születésnapján, amikor majd erre „kérik fel”.

A Népszabadság említett cikkével megkezdődött a lélektani előkészítés, a szoktatás, egyelőre némi álcázó hadművelettel. A lap eszközzé vált, „beetették”, amit a külső forrásokra való ismételt hivatkozás is bizonyít.

Figyelem! 2017-ig már nincs sok idő!

 ***

Elnézést kérek, de kénytelen voltam törölni a kommenteket, mert valamelyik vírust telepített. :(

Szerző: rás  2014.05.25. 12:18 3 komment

Címkék: politika történelem 2017 közjog Orbán

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr486205675

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rás · http://ras2.blog.hu 2014.05.26. 15:00:27

Elnézést kérek (majdnem) mindenkitől, de kénytelen voltam törölni a kommenteket, mert valamelyik vírust telepített.

látjátok feleim szümtükkel 2014.05.28. 15:15:23

@rás:
Szerintem ( bár nem vagyok szakértője a témának )tovább is jött, mert amikor beléptem, furcsa lapok ugrottak elő. Most nem jött semmi, de a napokban nálam is jelzett a rendszer, hogy eltávolítandó tartalom jelentkezett be.

A poszthoz:
Érdekes a kérdés, és a logika valóban erre a konkluzióra vezet. Egyébként szerintem a mai világban már nem az a lényeg, hogy király, köztársasági elnök, vagy mi az állam fő emberének a neve, hanem a hatalmának a tartalma, terjedelme,joga, kötelessége, és az állam polgárainak joga, kötelessége. A lényeg mindig >most különösen< a tartalom, és nem a név.

Kérdés, a mai fiatalok mit szólnának egy királysági viszonyhoz.

Érdekes kérdés az is, hogy a hatalom csúcsa tovább örökölhetővé válik-e vagy választással keletkezik? Ki dönt erről? A többségnek csúfolt 2/3-ad? Vajon erre kaptak felhatalmazást?

rás · http://ras2.blog.hu 2014.05.28. 20:06:47

@látjátok feleim szümtükkel: Van, amikor a név a tartalom; például, hogy Magyar Köztársaság-e az ország neve, vagy nem. A királyság pedig - Európában - tradíció kérdése, és minden európai monarchiában ma már jórészt csak szimbolikus az uralkodó szerepe.
A 2/3 (értsd: Orbán) pedig bármire felhatalmazva érzi magát; lásd "alkotmányozás" bármikor, amikor szükségét érzi.