Miró.jpegSzokás szerint kiállítások: három nap, négy múzeum, öt kiállítás. És két háború.

Az Albertinában Miró: a várt nagy élmény,de hatalmas meglepetés a korai korszaka (ez itt az 1921-22-es Farm). Utána, ha már ott vagyunk, megnézzük a szinte ikonikus osztrák festő, a 85 éves Arnulf Rainer kiállítását is. Őt nem sikerült megszeretnem, de ez nem is volt célja. A szokás szerint nagyon alapos (néha szájbarágós, de soha nem elvontan elméletieskedő) kísérő szövegek segítenek megérteni a két festő - és két korszak - különbségét. Mirónak az első világháború, Rainernek a második volt a meghatározó élmény. Az elsőben, a "nagy háborúban" Adyval szólva "minden egész eltörött", de ezáltal felszabadult a képzelet. A második elpusztította a képzeletet.

*

A plakáton az agg Ferenc József és az 1914. július 28-i kiáltvány címe: An meine Völker! (Népeimhez!) Kiállítás az első világháborúról a Nationalbibliothekban. Nem szerepelt a programban, séta közben vettem észre, és másnap, amikor feleségem a barátnőjével üzleti körutat tett, megnéztem. Mindenekelőtt a könyvtár pazar dísztermét csodáltam meg (még soha nem jutott eszembe, hogy bemenjek, pedig...), ahol a kiállítás van. Dokumentumok, fényképek, plakátok, térképek, tablók, magyarázó szövegek. Érdekes - és néha kifejezetten szórakoztató. Két apróság.

2-3 centi átmérőjű jelvényen egy kéz kalapot tart; Offizielles Gruss-Enthebungs jelvény 1915-ből. Azt jelzi, hogy tulajdonosa 2 koronával (a kitűző árával) hozzájárult a háborús jótékonysági alaphoz, s ezért fel van mentve az alól, hogy üdvözléskor megemelje a kalapját.

A másik egy nyelvi érdekesség. A németben, ugye, a főneveknek nemük van, és például minden foglalkozást jelző szónak az általában hímnemű alapszó mellett megvan a belőle képzett nőnemű párja, ma már olyanoknak is, amelyeknek korábban nem volt, mert hogy píszí. Negyven éve Bécsben élő magyar barátnőnket már nem lehet meggyőzni róla, hogy magyarul hülyén hangzik (=felesleges hülyeség) megszólításban olyat mondani pl., hogy "Kedves (rádió)hallgatók és hallgatónők!" Na, ehhez képest nagyon jól szórakoztam azon a plakáton, amely arra figyelmeztette a katonákat, hogy ne fecsegjenek (Soldaten! Lasst Euch nicht ausfragen!), mert mindenfelé kémek vannak: Spione und Spioninnen...

*

És a Schönbrunn parkjában nemcsak szürke, hanem vörös mókusokat is láttunk.

Szerző: rás  2014.09.26. 00:06 2 komment

Címkék: első világháború Bécs Miró Rainer

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr486732661

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2014.09.26. 00:51:15

rás: örülök, hogy jó helyen jártál, mert már aggódtam, hogy nem vagy-e beteg.
Egyébként nagyon jó ilyen kiállításokon mazsolázni a szövegek között. Ami a spionokat illeti már itthon is tendálunk lassan afelé. Az össznépi homokozóban az egymást ijesztgető "Bumm" játék folyik.

rás · http://ras2.blog.hu 2014.09.26. 09:33:13

@egy nagyi: :) Köszönöm az aggódást. Tényleg ritkábban írok a blogra, ennek a fő oka valószínűleg, hogy közlésvágyamat, exhibicionizmusomat most elsősorban - ez a reklám helye! - a Radio Q 99.5 vasárnap délutáni, Hordalék című magazinműsorában élem ki (4-től 6-ig); kevés energiám marad a blogra.
Ja, és Bécs tényleg jó hely. :)