Hülye dolog, amikor az ember egy tudományos konferencia kávészünetében majdnem elbőgi magát, és óvatosan, közönyt színlelve törli le a mégis kibuggyanó könnycseppet. A Kemény István szociológus emlékére rendezett "Újraértelmezett szegénység" című konferencián vettem részt. Az OSA konferenciateremmé alakított átriumának oldalszárnyában kamarakiállítás: Schiffer Pálnak Keménnyel együttműködve készített 1974-es, nagyszerű Cséplő Gyuri című dokumentum-játékfilmjéről, illetve magáról a főszereplőről, egy a putrisorról kitörni vágyó cigányfiúról. Annak idején persze - és azóta is - láttam a filmet, megrendített. Most is megszólítottak a filmből vett képek, és döbbenetes a 70-es években még a zalai Németfalu határában álló, nyomorúságos vályogputrik látványa, amelyekhez képest a mostanában általam megismert szegényes, lepusztult cigánytelepi házak valóságos rózsadombi villák. Megnéztem a Schiffer hagyatékából kiállított dokumentumokat, a forgatókönyv-változatok mellett a Cséplő György betegségére és két évvel a film forgatása után, 26 éves korában bekövetkezett haláláról, írástudatlan özvegyének nyugdíjkérelméről tanúskodó papírokat. papírok. És akkor egyszercsak két levél, primitív kézírással, szörnyűséges helyesírással, félrehallott vagy csak tájszólással fonetizált szavakkal palibácsihoz. Az egyik Cséplő Gyuritól, a másik - valószínűleg már Gyuri halála után - egy falubelitől, kérnek valamit. A lefelé görbülő soroktól, a betűk látványától hirtelen megjelennek előttem a hús-vér emberek, a sorsok, és akkor elszakad a cérna.

Aztán rendezem soraimat, és visszaülök hallgatni a (tényleg érdekes) előadásokat.

Kemény Istvánról

A Cséplő Gyuriról

A film

Szerző: rás  2016.09.27. 21:32 3 komment

Címkék: Kemény István OSA Cséplő Gyuri

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr8411748123

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2016.10.01. 00:59:52

rás: annak idején láttam a filmet, de annyira nem emlékeztem, s most, hogy belenéztem felidéződött. Amit pedig arról írsz, hogy a mostani cigánytelepek és a hajdani putrisor között mekkora a különbség, csak annyit tennék hozzá, hogy az átkosban igyekeztek a putrisort felszámolni, és, aki akkor munkaviszonyban volt úgy nevezett OMB előleget tudott felvenni a a fizetése terhére. A mai látkép csak azért másabb, mert a különböző segélyszervezetek és magánemberek adományaiból tudnak valahogy létezni a segély mellett és az idénymunkák általi keresetükből. Ma azért több jómódú ember van akikben munkál a társadalmi szolidaritás, s nem idegen tőlük az anyagi áldozat. Egyébként, ha az esemény érdekes előadásairól találsz linket megköszönném.

rás · http://ras2.blog.hu 2016.10.01. 17:11:25

@egy nagyi: Csak a programról találtam linket, nem látni, hogy az előadások felkerülnének az internetre, de az előadók nevét "beguglizva" biztos találsz tőlük a témáról szól anyagot.

Remélem, nem értettél félre, és nem úgy értetted, hogy dicsőíteném a mai nyomorúságos cigánytelepi házakat. Szó szerint ezt írtam ugyanis róluk: "szegényes, lepusztult cigánytelepi házak"

egy nagyi 2016.10.01. 17:31:38

@rás: nem értettelek félre, sajnos a mai helyzettel is tisztában vagyok.