Sokszor meghallgattam, már az első elhangzásakor is, 1976-ban, miközben épp első lakásomat nagytakarítottam, de ez mellékszál, és én egyébként se vagyok 28-as - de az volt például Judit néni, aki most halt meg.

A 20. századi magyar történelemről szóló, lírai szöveg - nem tudok rá precíz műfaji megjelölést találni -, mely maga is történelmi ereklyévé vált, most úgy került elém, hogy valaki a Facebookon (egy zárt csoportban) megemlékezett szerzőjéről, a 90 éve született Szilágyi Györgyről, és mellékelte az eredetileg a Rádióban elhangzott Kálmán György-monológból készített dokumentumfilmet. Szerintem a sima rádiómonológ jobb, hatásosabb, de az nincs az interneten. Huszonévesek valószínűleg keveset értenek belőle, de ők nincsenek sokan olvasóim közt, és ők nézegethetik a képeket. (Bocs!)

Update: lelkiismeretes és alapos "Dupla" barátom közben elküldte nekem az audió-változatot, amit öt éve én ajánlottam a figyelmébe. :)

 

 

Szerző: rás  2018.12.15. 18:49 2 komment

Címkék: történelem Szilágyi György Kálmán György

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr614487298

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2018.12.16. 00:16:24

rás:valamikor meg lehetett kapni kislemezen ezt a monológot, onnan ismerjük, Szilágyi György egyik osztálytársa volt a férjem unokatestvérének, s neki ajándékoztuk a lemezt, amikor hazalátogatott. Egyébként, nem tudom melyik évben, de a rendszerváltás utáni években megjelent Szilágyi György életéről egy kis könyvecske, nagyon hányatott életű, nagyon szegény sorsú gyerekkora volt, mielőtt ennek a rokonnak elküldtük volna elolvastam.
Persze megnéztem a dokumentum filmet, amit föltettél. Összeszorult a szívem, szerintem több, mint líra, úgy vélem, hogy ilyen csontig hatolóan , a humor és a tragikomikum sajátos egységével, Karinthy Frigyes, Szép Ernő tudott írni.
Nála viszont az a csodálatos, hogy évtizedek történéseiben mutatja meg az emberi gyarlóságokat, fonákságokat, s a hitek váltógazdaságát, s a csoportok kiszorítósdijának alpári játékát.
Köszönöm, hogy emlékeztettél itt bennünket.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2018.12.21. 19:15:43

2013-ban küldted el nekem a rádiós változatot. Különben inkább közmondás-szerűen ismertem a "Hanyas vagy?" kérdést, az egész szöveget akkor hallottam először. Nem is kérdés számomra, hogy zseniális szöveg. Egy-két helyen zavart, hogy a kommunista életutat, mint általános és jellemző magyar életutat ábrázolta (valójában nem volt annyi kommunista 45 előtt, hogy ez így lett volna). Ugyanakkor 1976-hoz képest nagyon sok helyen rendkívül bátor, beszél a "leszámolásokról", a politikailag szétszakadt magyar családokról.
Azon különben a napokban gondolkoztam, hogy már az én generációm sem ismeri a háborús vagy a háború utáni nélkülözést. Nekünk ezek az események már csak "elbeszélések".