1./ Győztesnek érzem magam, mert a Momentumra szavaztam. Megalakulásuk óta szimpatizálok velük, reménykedem bennük, annak ellenére, hogy a világról alkotott véleményünk - már csak korom és eltérő politikai szocializációm miatt is - nyilvánvalóan eltér egymástól. Én baloldali vagyok, ők ideológiamentesnek, ideológiák, politikai megosztottságok fölött állónak, s leginkább liberálisnak vallják magukat. Mégis - vagy talán épp ezért - bennük látok lehetőséget a politikai újrakezdésre, a zsákutcába vezető elmúlt három évtized meghaladására. Igen, ezzel együtt arra, hogy végre elzavarják a politikából az én generációmat, s az én generációm által átörökített előítéleteket, gyűlöleteket. Ugyanakkor elkerülhetetlen, hogy a fiatalságon, az ártatlanságon (a későn születettség kegyelmén), a lendületen túl mégiscsak pozicionálják magukat a hazai és európai politikai színtéren. Most az ALDE-hoz az EP liberális frakciójához kívánnak csatlakozni, de azt hiszem, ha komolyan gondolják a kampányban vagy akár tegnap este hangoztatott társadalmi szlogeneket, akkor hosszabb távon a Zöldek között lesz a helyük.

2./ Nem fáj az MSZP veresége (elsőre azt írtam, örülök neki, de aztán öncenzúrát gyakoroltam). Nem voltam tagja az MSZP-nek (elődjének két évtizeden át meggyőződéssel igen!), de hosszú időn át, ismétlődően (s néha még ma is) volt velük akár szorosnak is mondható együttműködésem; ezt most nem részletezem, de a megfogalmazás eufemizmus. Ezzel együtt régóta úgy vélem, az MSZP léte a legfőbb akadálya egy igazi baloldali - a társadalmi szolidaritást képviselő - párt létrejöttének. Régóta tartó agóniája egyenesen következik semmilyenségéből: nincs ideológiája, elképzelése a jövőről, tevékenysége a napi taktikázásban, az alibi politizálásban - és legfőképp: a belső, személyes harcokban merül ki. Vannak, voltak benne tisztességes, jó szándékú, igazán baloldali emberek is, őket sajnálom. A tegnapi 6,7 % valószínűleg egy harmincéves történet végét jelenti. Illetve: ősszel önkormányzati választások lesznek, s egy remélt (legalább részleges) ellenzéki sikerhez még szükség van az MSZP megmaradt szervezeti erejére. Aztán jöhet a reset.

3./ Tegnap a DK vált az ellenzék és benne a "baloldal" egyértelmű fő erejévé. Nem örülök. Soha nem fogok rájuk szavazni ("soha ne mondd, hogy soha!"), egyrészt Gyurcsány személye miatt, akit politikai kalandornak tartok, másrészt, mert liberálisok, a (Fidesz mellett) a nagytőke képviselői. Viszonylagos sikerük annak köszönhető, hogy - szemben az MSZP-vel - valamilyenek. E pillanatban újra előállt az a 2006-os állapot, hogy Orbán legfőbb kihívója Gyurcsány, és ez nem tölt el boldogsággal.

4./ A Fidesz elsöprő győzelme tulajdonképpen érdektelen, amennyiben semmi újat, meglepőt nem jelent. A mindenki mást a színpadról lesöprő hatalmi, anyagi és médiafölény ezt eleve garantálta. A tavalyi országgyűlési választásokhoz hasonlóan most is elemzések, riportok tanúsítják - például ez -, hogy a falvakban, az ország legszegényebb vidékein nincs más, "csak a Fidesz" - már csak a polgármesterek, illetve maguk a települések  egzisztenciális érdekei miatt is. De egy autokráciában ez így van rendjén. Lásd még József Attila: 

Cicáznak a szép csendőrtollak,
mosolyognak és szavatolnak,
megírják, ki lesz a követ,

hisz „nyiltan” dönt, ki ezer éve
magával kötve mint a kéve,
sunyít vagy parancsot követ.

A magyar genetikusan alattvaló - mondta Kertész Ákos, baloldali író, és másnap menekülnie kellett az országból.

A magyar alkatilag jobbágy - írta a napokban Gyurgyák János konzervatív történész (Orbán egykori harcostársa).

Itt élünk. Élünk.

Szerző: rás  2019.05.27. 11:47 6 komment

Címkék: MSZP Magyarország DK Momentum EP-választás

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr4614863988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2019.05.27. 23:48:28

rás:figyelmedbe ajánlom TGM írását a Mércén , nagyon megrázott engem így az EP- választás után. Arra, amit ő ír, azt gondolom még mindig jó egy betegséget állandóan kezelni, és kontroll alatt tartani, mint belehalni./ adott estben egy háborúban/.

rás · http://ras2.blog.hu 2019.05.28. 09:42:26

@egy nagyi: Olvastam a cikket, nem igazán tetszett, a TGM-re gyakran jellemző arisztokratikus szemlélet, a cinizmus határát súroló kiábrándultság, spleen uralkodott el rajta. Azzal együtt persze, hogy nagyon sok mindenben igaza van.

egy nagyi 2019.06.04. 01:00:47

rás:nem vagyok a tőke ellensége, csak az választott el attól, hogy a privatizáció idején, hogy ne legyek vállalkozó, hogy egyik ifjú felnőtt gyerekem se akart ebben mellém állni, és átpasszoltam a lehetőséget. Viszont, így, hogy váltottam, normális nyugdíjam lett, és nem lettem rabszolga, mert egy jól működő gazdasági vállalkozáshoz képben kell lenni, és nagyon sok munkát igényel.

egy nagyi 2019.06.13. 00:27:43

Komolyan mondom, hogy itt az EP-választás után olyan minden, mintha egy folytatásos burleszk sorozatot néznénk. Felsorakoztak a "hivatásos" őrültek, már úgy érzem néha magam, hogy jó lenne kilőni magam egy másik bolygóra. És ez a sok őrült még el is hiszi magának, hogy küldetéstudata van.

Szerintem Tarlós pozíciója így csak megerősödik.

Ezekről a kultúra nem ruhaként hull le boldog szerelemben, ezek feleslegesen tanultak annyit, a tudáshoz alázat és jellem kell, ennyi.

egy nagyi 2019.06.24. 23:26:28

rás:csak kérdezem tőled, lesz-e pozitív hozadéka a főpolgármesteri előválasztásnak szerinted ?

Az őszi választáshoz, csak ha 50 ezer körüli ember mozdul meg most, akkor elmegy-e a másfél millió budapesti szavazni akkor.

rás · http://ras2.blog.hu 2019.06.25. 10:37:39

@egy nagyi: Igazán megtisztel, hogy orákulumnak tekintesz. :)
Az előválasztás a saját tábor mozgósítását szolgálja elsősorban. Emellett persze felhívja a politikailag közömbösek figyelmét az őszi választásokra, és segít népszerűsíteni a majdani ellenzéki közös jelöltet.
Ami a másfél milliót illeti, ez az összes választójoggal rendelkező budapesti száma. A tapasztalatok alapján a részvétel aligha haladja meg a 40-45 %-ot.