Megint találomra (szemüveg nélkül) vettem le egy könyvet a polcról, ezúttal az Európa Zsebkönyvek sorozatból. Franz Josef Degenhardt (1931-2011) németül 1975-ben, magyarul 1979-ben megjelent Üszkös terep című regényét. Semmit nem tudtam az íróról. A könyvet Bor Ambrus fordította, akiről nekem azonnal egykori kedvencem, Heinrich Böll jutott eszembe, akinek a legtöbb könyvét ő tette át magyarra. A párhuzam teljesen helytállónak bizonyult, bár természetesen nincs szó a három évvel korábban Nobel-díjjal elismert nagy író utánzásáról. Mindketten a hatvanas-hetvenes évek Németországáról írtak, s mindketten balról - még ha baloldaliságuk eltérő hangsúlyokat hordozott is. Böll liberális polgári szociáldemokrata volt, Degenhardt a regény írásakor éppen (hosszú) úton a szociáldemokratáktól (SPD) a kommunistákhoz (DKP). Mindkettőjüket foglalkoztatták a korszak Nyugat-Németországának olyan jelenségei, mint a jóléti államban is érezhető osztályellentétek, a (még) továbbélő náci szellem, a jobboldali hecc-sajtó, valamint az ezekre adott torz válasz, a szélsőbalos terrorizmus (a Baader-Meinhof csoportnak is nevezett RAF - Vörös Hadsereg Frakció). Degenhardt regényében egyértelmű az 1968-as diáklázadások melletti/utáni nosztalgia is.

Az Üszkös terep főhőse az író alteregója: negyven körüli, balos fiatalokat (is) védő ügyvéd, Bruno Kappel. Eltűnt, illegalitásba vonult egykori barátnőjét keresi kétségbeesetten, hogy eltérítse a terrorizmustól. A regény 1974-ben játszódik, hat évvel '68 után (ez többször, hangsúlyosan megemlíttetik), két évvel Andreas Baader, Ulrike Meinhof és a csoport más tagjainak letartóztatása után, de még az évekig elhúzódó bírósági processzus és a RAF-terror azt követő véres fellángolása előtt. A keresés során Kappel elvetődik Ruhr-vidéki szülővárosába. A kisváros lakosságát az tartja lázban, hogy egy munkás-üdülőtelepet ki akarnak sajátítani, hogy katonai bázist hozzanak létre. Munkásvezérek, környezetvédők, baloldali aktivisták és anarchista terroristák tűnnek fel a kocsmai beszélgetésekben és a buliba torkolló területfoglalásban - majd a hatóságok erőszakos rendteremtésekor. 

Furcsa érzés volt olvasni a könyvet: ifjúkorom köszönt vissza. 

Az csak ráadás, hogy amikor most az interneten rákerestem Degenhardtra, kiderült, hogy elsősorban mint dalszerző-énekes volt ismert. Íme egy dal, a "Deutscher Sonntag" egy tipikus, unalmas kisvárosi vasárnapról. (A lemez címe: Ne játssz mocskos gyerekekkel)

 

Ja! Majd elfelejtettem: nagyon tetszett az Üszkös terep.

Szerző: rás  2020.05.24. 20:32 Szólj hozzá!

Címkék: balosok NSZK Degenhardt

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr1315714820

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.