"Köszönjük, vidám forradalmat kívánunk", mondta a rendező kislány amikor egy ötszázast dobtam a gyűjtődobozba. (Soros nyilván lassan utal.) "ONE SOLUTION: REVOLUTION", hirdette egy hatalmas transzparens a tömegben. Az egyik zenész (mint azóta megtudtam: Gregory G Ras) a "legvidámabb forradalomról" beszélt - jól. Egyáltalán: nagyon jó buli volt, alapvetően techno-party, időnként hip-hop meg reggea beütéssel, már ami a zenei részt illeti. De ez csak időben volt domináns, a hangulat felmelegítésére szolgált, egyik jellemzőjeként a két hete tartó tüntetések növekvő professzionalizmusának. (Meg hát ezúttal zenei, kulturális szervezők dobták be magukat.) Engem már a tüntetés-buli első szónoka, valószínűleg az egyik szervező, meggyőzött, amikor rövid beszédét azzal fejezte be: "Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!" Végre elkezdődött a Fidesz által kisajátított szavak, fogalmak visszahódítása. És nem mellesleg: deklaráltan elkezdődött a város, az utcák, a közterek birtokbavétele.

Két dolog ragadott meg (már azon túl, hogy önmagam számára váratlanul még a valóban nagyon hangos techno zenét is élveztem): az egyik a jelenlévők lelkesedése, a transzparensek ötletessége, a vidám hangulat. A másik a tudatosság, az ahogy a tüntetések egyre politikusabbá válnak, és a részvevők a legnagyobb természetességgel veszik tudomásul, hogy CEU meg a civilek ügye már csak szimptómaként kerül szóba: egy alapjában antidemokratikus, hazug és ezért elsöprendő rendszer tetteként, de a hangsúly már a rendszeren - vagyis a rendszerváltás szükségességén van. Ma már ugyanennyi szó esett a kivándorlásra kényszerült százezrekről, az itthon nélkülöző milliókról, a hajléktalanokról, a romákról, a menekültekről vagy éppen a nők helyzetéről. A fordulópont valószínűleg az volt, amikor Áder ("bajszos szar") "elvesztette elnök jellegét". Meg amikor a hatóságok óvatlanul nemzeti hőst csináltak Gulyás "Marciból" és Varga Gergőből. Gulyás egy pillanat alatt vált kevesek által ismert, kekeckedő értelmiségiből sokak által becsült, szeretett és követett politikai személyiséggé (vezérré?). Kettőjüket ma este úgy fogadták - fogadtuk -, mint rockkoncertek sztárjait szokás.

A mai Szabadság téri buli, úgy tűnik, csak egy állomás a permanenssé váló tiltakozó mozgalomnak, amelynek legfőbb erőssége, hogy zömmel egyre jobban belelkesülő fiatalok a részvevői. Forradalom, mint ma is sokan mondták? Még az is lehet belőle, pláne ha Bayer hülye uszítása követőkre talál, és megtörténik az első véres utcai összecsapás. Szerintem sokkal inkább egy új politikai mozgalom szerveződéséről van szó, amint arról Gulyás beszélt. A Gulyás által nemrég indított - és ha jól értem, nyilvános, utcai akciókat tervező - Közös Ország Klub" ennek lehet a kiindulópontja. A mozgalom, az utcai demonstrációk Gulyás által megjelölt célja - egyébként másokkal egybehangzóan - egy arányos választási rendszer kikényszerítése még a jövő évi választások előtt. A magam részéről ez ügyben szkeptikus vagyok, de elképzelhetőnek tartom, hogy mindez a választások bojkottjához vezethet, ami új - kényszer - helyzetet teremthet egy, akár már Orbán nélküli Fidesz számára. Hogy némi képzavarral fogalmazzak: valami végérvényesen elkezdődött... Hajrá, Magyarország!

Szerző: rás  2017.04.15. 23:24 komment

Címkék: tüntetés Gulyás Márton

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr312429113
süti beállítások módosítása