látjátok feleim szümtükkel:
Öröm ezt a videót nézni. Ricsi klasz felnőtt lett. Csak így tovább, sok "ricsi" van az országban, ... (2025.03.29. 15:20)Ricsi
Öröm ezt a videót nézni. Ricsi klasz felnőtt lett. Csak így tovább, sok "ricsi" van az országban, és talán akadnak ezután is András bácsik.
Az emberi szóra, bánásmódra a gyerek a legérzékenyebb lény. Talán ekkor kellene kezdeni a gyermekvédelmet.De nem a nemváltásra kihegyezve, hanem a gondozók, nevelők, szülők emberséges viselkedésére.
rás: emlékszem, hogy volt hogy majdnem feladtad, s akkor mondtuk, hogy légy türelmes. Látod, megérte. A fiatalember jó verbális képességgel rendelkezik. Csak gratulálni tudok, hogy részed volt, akárhogy is hárítod, egy gyötrődő, hányatott sorsú kiskamasz felnőtté válásában.
ajánlott olvasmány az Árcánumon a Biblia könyvei és Tófalusi István: Könyvek Könyve/ azaz a Biblia / című munkája. Őskönyv=Biblia, Abszolút Igazság úgy gondolom, hogy az az egylényegű Isten.
Attól, hogy Nóbel-díjat kapott még írhat trivialitásokat, ami az idézett szöveget illeti , vagy talán én olvastam elég sok pszichológiai könyvet.
@beszélő név: Megnyugtatlak: távolságtartással kezeli. Ennek egyik jele a regény nyelvezete. Valamint van a cselekménynek egy pontja, amikor egy sokáig velük tartó - a racionális gondolkodást képviselő, alkalmi angol útitárs elválik tőlük: "Burling magával vitte a lovát, a poggyászát, a józan eszét, a szkepszisét és a humorérzékét".
A regényben ekkor uralkodóvá válik egy, a bejegyzésemben nem említett motívum: a mese, a mágia, a csodák világa.
Amúgy pedig a Könyvek Könyve nyomába eredő társaságból az egyik férfi már az elején visszalép, a Márki és a véletlenül vele tartó kurtizán a cél előtt meghal, és a könyvet a néma lovászfiú találja meg, akinek ez persze semmit nem jelent - viszont megjön a hangja.
Szóval sablonos egy történet... :-D
rás: amikor elolvastam ezt a bejegyzésedet erről a könyvről elsőnek Jung jutott eszembe, majd egy kicsit utánanéztem a hölgynek s konstatáltam, hogy nem tévedtem. Egyébként nekem sincs
különösebb késztetésem arra, hogy elolvassam.@beszélő név: alkotni bármiből lehet zseniálisat, kellő intuícióval és szenzibilitással. Például egy sámlit is lehet főszereplővé tenni.
Visszatérve a lengyel írónőtől származó idézetre, nekem, anyukám kedvenc szavajárását használva, sablonos.
Az "Őskönyv" meg az "Abszolút Igazság"! Nem hiszem, hogy elolvasom a regényt, de arra kíváncsi lennék, mennyire kezeli távolságtartással, iróniával ezeket az eszményeket a mű – esetleg számolj be róla, ha a végére értél. Mert annyira jellemző hozzáállása az emberi elmének, hogy az, ami érzékien közeli, ami nap mint nap körbevesz bennünket, végül is kevés a szellemi kielégüléshez. Túllépni, eljutni, beavatódni, felemelkedni akarunk, megértésünk mindennapisága helyett "igaz" ismeretekre tennénk szert. Az emberiség eszmetörténetét javarészt ennek az igénynek és igyekezetnek a variánsai alkotják. Eléldegélvén néhány évtizedet, elolvasgatván megannyi írásművet mind élesebben rajzolódik ki a mintázat, s ennek az élesedésnek következtében oly egyhangúvá válik ez az egész. Örökösen elfordulni attól, amibe beleütközöl, ami unalomig ismert, olcsó megoldásnak tetszik innen nézve. Egyre inkább azokat a szerzőket érzem valódi társaimnak, akik a banálisból hoznak ki valamit.
Korai versei valóban a naturalizmus jegyében születtek és ha jól emlékszem ezek kerültek be a magyar gimnáziumi olvasókönyvekbe. Későbbi művei sokkal filozofikusabbak.
@Dupla: A személyiségről - nem ellentmondva neked - én inkább úgy fogalmaznék, hogy "soktényezős".
Sok-sok évvel ezelőtt a te inspirációdra olvastam Benn-verseket; valahogy az maradt meg bennem, hogy elég kegyetlenek. Most utánanéztem, a "Szép ifjúkor"-t idéztem is egy bejegyzésben: ras2.blog.hu/2008/08/09/szoudvar_2_ifjukor
Kedvet csináltál a könyv elolvasásához. Mondjuk én a személyiséget egy elég esetleges dolognak tartom, ugyanakkor Gottfried Benn jut eszembe:
"Csíráit hordjuk minden istennek,
halálnak és örömnek génjeit".
Az mindenképpen fontos gondolat, hogy a szerelemben nagyon nagy szerepe van önmagunk felismerésének a másikban.
Akkor pontosítok:
Először is ma már politikai fogalom a trumpizmus, melyet más populista mozgalmaktól - Amerika nagyon sajátos társadalmi-politikai hagyományainak köszönhetően - jól meg lehet különböztetni.
Harari Marx történelem szemléletéből indul ki, miszerint az osztályharcok sorozata. Ezen bináris történelem személet szerint, nem az a kérdés, hogy ki mit mond (azaz igazat mond-e), hanem az, hogy ki mondja, milyen osztály-privilégiumokot szolgál a kijelentés. A XX. századi marxisták (Focault, Said) egyenes azt állították, hogy tudományos intézmények nem az objektív igazság felderítésén munkálkodnak, hanem az általuk közölt tények valójában egy kapitalista, kolonialista diskurzus részei. Tehát nem az igazságtartalmat hasonlítja össze, hanem az igazság diszkreditálásnak módját.
@Dupla: még nem olvastam ezt az írását Hararinak. Azon viszont, amit Te mondasz eltűnődtem, s egy kicsit filozofáltam.Például:tény a potsdami egyezmény, de a tartalma már nem meriti ki az igazság fogalmát.
Ami pedig a történelmi párhuzamokat illeti a koronkénti más keretrendszerek természetesen változnak. Úgy vélem, hogy a 21. században is jelen vannak a korábbi szélsőségek, csak egyszerűen transzformálódtak egy információs világ kommunikációs terébe. Mindig igyekszem levetkőzni a dogmáimat, de a beidegződést felismerni nem mindig sikerül.
@Dupla: Nehéz értelmezni. amit írtál - vagy idézel Hararitól.
"Filozófiai szempontból eleve nem tennék egyenlőségjelet a tények és az igazság közé." Persze, hogy nem azonosak: a tény objektív dolog - kérdés persze, hogy mit ismerünk el ténynek -, az igazság már értelmezés kérdése, morális vagy jogi értelmezésé, és e kettő sem feltétlenül esik egybe.
Nem világos, hogy mit jelent, mi a tartalma annak, hogy Harari párhizamot von a marxista és a populista igazságfelfogás között, de megjegyezném, hogy véleményem - "igazságfelfogásom" szerint a marxista és a populista ideológia nem csak látszólag áll távol egymástól; a sokféle mezben megjelenő populizmust nem is nevezném ideológiának, sokkal inkább egyfajta politikai gyakorlat.
Nem értem a "kinek a szolgálatában áll az igazság" kitételt sem, valószínűleg arra gondolsz, ki akarja a maga igazságértelmezését rákényszeríteni a társadalomra(?), közvéleményre(?), a közvéleményt alakító értelmiségre(?). És hát azon is lehetne elmélkedni, hogy mit jelent - és főleg mi az azonos (szerintem semmi) az "elnyomó kapitalisták", illetve a "keleti-parti woke elitek" "igazsága", ezen igazságok érvényesítési módja, hatása között.
Amiben igazat adok neked, az az, hogy minden történelmi párhuzam (akárcsak minden hasonlat, metafora) sántít - de talán sántán is lehet értelme, jelentése.
Yuval Noah Harari új könyve (Nexus) rögtön a bevezetőben foglalkozik az információ, igazság, tények problémakörével. Filozófiai szempontból eleve nem tennék egyenlőségjelet a tények és az igazság közé.
Harari tanulságos párhuzamot von a marxista és a populista (trumpista) igazságfelfogás között, bár e két ideológia látszólag igen távol áll egymástól. Mindkettő azt a kérdést teszi fel, hogy kinek a szolgálatában áll az igazság (a marxisták szerint az elnyomó kapitalisták, Trump szerint a keleti-parti woke elitek).
A történelmi párhuzamok emlegetése, a fasistázás szerintem eleve az intellektuális restség jele. Egy olyan történelmi jelenséget, mint, a fasizmust nem lehet egyszerűen átültetni a 21. századba, hiszen a keretfeltételek teljesen mások.
Az egész persze összefügg azzal, a felvilágosodás óta ismert elképzeléssel, hogy a politika alapja a ráció. Ez az elképzelés nem veszi figyelembe, hogy az embereket az ideológiák, érzelmek, mítoszok sokkal jobban mobilizálják, mint a puszta tények.
Patrioták szerint meg a háborút akarja az ukrán elnök folytatni, és ezt sokan el is hiszik. Csak azt nem lehet érteni, ha egy ország megtámad egy másikat, akkor milyen logika alapján tekinthető a megtámodott ország háború pártinak. Ki az az elmeroggyant, aki úgy gondolja, a háborúban védekező emberek érdeke a háború? Hiszen az oroszok is amikor megtámadták őket a németek, nem örömükben kezdtek háborús védekezésbe.
A tisztán látók sosem népszerűek, és nagyon kevesen hallják meg a hangjukat. A többség akkor okos, amikor már nyakig benne van a gödörbe. Sőt sokszor még akkor sem. Lásd a deportált zsidókat, akik egy-egy-egy táborban létszámban sokkal többen voltak, mint az őreik, és még sem jutott eszükbe, hogy ha a tömegük felét lelövik, akkor is a tömeg agyon tudja taposni az őröket.
Tapasztalásom szerint gondolkodni nem könnyű, és sokan természetesnek veszik, hogy nem is kell az energiát pazarolni felesleges agymunkára. Könnyebb úszni az árral és lubickolni a langyos pocsolyában.
Az első tv-t 69-ben vettük.A tinédzser pati nem volt fogható, nem volt hozzá való rádió. A nyugati zene akkor még nem gyűrűzött be, örültünk, ha a hazai slágereket hallhattuk.
látjátok feleim szümtükkel 2025.03.29. 15:20:40
Az emberi szóra, bánásmódra a gyerek a legérzékenyebb lény. Talán ekkor kellene kezdeni a gyermekvédelmet.De nem a nemváltásra kihegyezve, hanem a gondozók, nevelők, szülők emberséges viselkedésére.
Bejegyzés: Ricsi
rás · http://ras2.blog.hu 2025.03.29. 11:14:52
Bejegyzés: Ricsi
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.29. 07:28:56
Bejegyzés: Ricsi
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.14. 17:51:27
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.14. 17:42:01
Attól, hogy Nóbel-díjat kapott még írhat trivialitásokat, ami az idézett szöveget illeti , vagy talán én olvastam elég sok pszichológiai könyvet.
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
rás · http://ras2.blog.hu 2025.03.14. 12:46:38
A regényben ekkor uralkodóvá válik egy, a bejegyzésemben nem említett motívum: a mese, a mágia, a csodák világa.
Amúgy pedig a Könyvek Könyve nyomába eredő társaságból az egyik férfi már az elején visszalép, a Márki és a véletlenül vele tartó kurtizán a cél előtt meghal, és a könyvet a néma lovászfiú találja meg, akinek ez persze semmit nem jelent - viszont megjön a hangja.
Szóval sablonos egy történet... :-D
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.13. 19:59:17
különösebb késztetésem arra, hogy elolvassam.@beszélő név: alkotni bármiből lehet zseniálisat, kellő intuícióval és szenzibilitással. Például egy sámlit is lehet főszereplővé tenni.
Visszatérve a lengyel írónőtől származó idézetre, nekem, anyukám kedvenc szavajárását használva, sablonos.
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
beszélő név 2025.03.13. 12:17:11
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2025.03.12. 19:34:44
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
rás · http://ras2.blog.hu 2025.03.11. 19:37:50
Sok-sok évvel ezelőtt a te inspirációdra olvastam Benn-verseket; valahogy az maradt meg bennem, hogy elég kegyetlenek. Most utánanéztem, a "Szép ifjúkor"-t idéztem is egy bejegyzésben: ras2.blog.hu/2008/08/09/szoudvar_2_ifjukor
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2025.03.11. 18:57:13
"Csíráit hordjuk minden istennek,
halálnak és örömnek génjeit".
Az mindenképpen fontos gondolat, hogy a szerelemben nagyon nagy szerepe van önmagunk felismerésének a másikban.
Bejegyzés: Olvasónapló - Olga Tokarczuk: Az Őskönyv nyomában
Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2025.03.03. 20:04:10
Először is ma már politikai fogalom a trumpizmus, melyet más populista mozgalmaktól - Amerika nagyon sajátos társadalmi-politikai hagyományainak köszönhetően - jól meg lehet különböztetni.
Harari Marx történelem szemléletéből indul ki, miszerint az osztályharcok sorozata. Ezen bináris történelem személet szerint, nem az a kérdés, hogy ki mit mond (azaz igazat mond-e), hanem az, hogy ki mondja, milyen osztály-privilégiumokot szolgál a kijelentés. A XX. századi marxisták (Focault, Said) egyenes azt állították, hogy tudományos intézmények nem az objektív igazság felderítésén munkálkodnak, hanem az általuk közölt tények valójában egy kapitalista, kolonialista diskurzus részei. Tehát nem az igazságtartalmat hasonlítja össze, hanem az igazság diszkreditálásnak módját.
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.03. 08:44:31
Ami pedig a történelmi párhuzamokat illeti a koronkénti más keretrendszerek természetesen változnak. Úgy vélem, hogy a 21. században is jelen vannak a korábbi szélsőségek, csak egyszerűen transzformálódtak egy információs világ kommunikációs terébe. Mindig igyekszem levetkőzni a dogmáimat, de a beidegződést felismerni nem mindig sikerül.
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
rás · http://ras2.blog.hu 2025.03.02. 19:14:41
"Filozófiai szempontból eleve nem tennék egyenlőségjelet a tények és az igazság közé." Persze, hogy nem azonosak: a tény objektív dolog - kérdés persze, hogy mit ismerünk el ténynek -, az igazság már értelmezés kérdése, morális vagy jogi értelmezésé, és e kettő sem feltétlenül esik egybe.
Nem világos, hogy mit jelent, mi a tartalma annak, hogy Harari párhizamot von a marxista és a populista igazságfelfogás között, de megjegyezném, hogy véleményem - "igazságfelfogásom" szerint a marxista és a populista ideológia nem csak látszólag áll távol egymástól; a sokféle mezben megjelenő populizmust nem is nevezném ideológiának, sokkal inkább egyfajta politikai gyakorlat.
Nem értem a "kinek a szolgálatában áll az igazság" kitételt sem, valószínűleg arra gondolsz, ki akarja a maga igazságértelmezését rákényszeríteni a társadalomra(?), közvéleményre(?), a közvéleményt alakító értelmiségre(?). És hát azon is lehetne elmélkedni, hogy mit jelent - és főleg mi az azonos (szerintem semmi) az "elnyomó kapitalisták", illetve a "keleti-parti woke elitek" "igazsága", ezen igazságok érvényesítési módja, hatása között.
Amiben igazat adok neked, az az, hogy minden történelmi párhuzam (akárcsak minden hasonlat, metafora) sántít - de talán sántán is lehet értelme, jelentése.
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2025.03.02. 17:26:22
Harari tanulságos párhuzamot von a marxista és a populista (trumpista) igazságfelfogás között, bár e két ideológia látszólag igen távol áll egymástól. Mindkettő azt a kérdést teszi fel, hogy kinek a szolgálatában áll az igazság (a marxisták szerint az elnyomó kapitalisták, Trump szerint a keleti-parti woke elitek).
A történelmi párhuzamok emlegetése, a fasistázás szerintem eleve az intellektuális restség jele. Egy olyan történelmi jelenséget, mint, a fasizmust nem lehet egyszerűen átültetni a 21. századba, hiszen a keretfeltételek teljesen mások.
Az egész persze összefügg azzal, a felvilágosodás óta ismert elképzeléssel, hogy a politika alapja a ráció. Ez az elképzelés nem veszi figyelembe, hogy az embereket az ideológiák, érzelmek, mítoszok sokkal jobban mobilizálják, mint a puszta tények.
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
látjátok feleim szümtükkel 2025.03.01. 18:35:14
Bejegyzés: Ukrajna és a többiek
Éva Schüttler Tamásné 2025.03.01. 13:25:02
nem árulta el a népét!
Bejegyzés: Ukrajna és a többiek
látjátok feleim szümtükkel 2025.02.12. 22:08:46
Tapasztalásom szerint gondolkodni nem könnyű, és sokan természetesnek veszik, hogy nem is kell az energiát pazarolni felesleges agymunkára. Könnyebb úszni az árral és lubickolni a langyos pocsolyában.
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
rás · http://ras2.blog.hu 2025.02.10. 22:49:53
tinyurl.com/mwysnfjx
Bejegyzés: Olvasónapló: Doktor Faustus (4)
látjátok feleim szümtükkel 2025.02.01. 20:34:36
Bejegyzés: "Kihal lassan a 60-as évek..."