Bármilyen hajmeresztő, fontos, amit Orbán Viktor Tusnádfürdőn mondott. Fontos, mert a jövőnkről van szó. Amelyet Orbán Viktor egyre inkább az Európai Uniótól elszakadva, Ázsiában képzel el. Mint kifejtette, ma a világ azokat a rendszereket próbálja megérteni, amelyek nem nyugatiak, nem liberálisok, talán nem is demokráciák, és mégis sikeresek. Az elemzések sztárjai – mondta – Szingapúr, Kína, India, Oroszország, Törökország. „Megpróbáljuk megtalálni a Nyugat-Európában elfogadott dogmáktól és ideológiáktól elszakadva azt a közösségszervezési formát, azt az új magyar államot, amely képes arra, hogy a mi közösségünket évtizedes távlatban versenyképessé tegye a nagy világ-versenyfutásban” – jelentette ki a miniszterelnök-pártvezér.

Szakítani kell a liberális társadalomszervezési elvekkel, módszerekkel! Figyelem! Nem azt mondta, hogy a liberális – vagy neoliberális – gazdasági elvvel, hanem a „társadalomszervezéssel” kell szakítani, hozzátéve, hogy „ilyen értelemben a Magyarországon épített új állam egy nem liberális állam.” Ez kétségbevonhatatlan, hiszen mit is jelent a liberális állam? A hatalmi ágak egymást ellenőrző szétválasztását, a kormányzattól független igazságszolgáltatást, az egyének és egyesüléseiknek a szabadságát, autonómiáját, gyülekezési, sajtó- és véleményszabadságot. A nemliberális állam az, amely igényt tart arra, hogy ne csak a politikát, a gazdaságot irányítsa, hanem a mindennapjainkat, a gondolkodásunkat is meghatározza; ez az államforma az, ahol nincsenek saját értékkel, méltósággal, jogokkal bíró egyének, csak a közösség (nemzet, faj, osztály) önmagukban értéktelen, szükség esetén feláldozható elemei. Mindebből szükségképpen következik – és erről is beszélt Orbán -, hogy az állami ellenőrzés alól kibújó, kilógó civil szerveződések csak az ellenséges külföld fizetett ügynökei lehetnek. Ezek az elvek, akárcsak az állam pártállammá változtatása, nemcsak az Orbán által példaképként említett mai Kínából, Oroszországból, Törökországból vagy Szingapúrból ismertek, hanem Salazar, Mussolini, Hitler fasiszta diktatúráiból vagy éppen a sztálini, maói típusú kommunista rendszerekből. Amelyek egyébként mind-mind a munkaalapú társadalmat hirdették, ahogy Orbán is. Az eredményt tudjuk. És bármilyen vészjósló, arra se árt emlékeztetni, hogy ezeket a diktatúrákat soha és sehol nem lehetett demokratikus, parlamenti úton leváltani.

***

Az Örülünk, Vincent blog O. V. beszédéről

Cink: "Miről beszélsz, Orbán Viktor?"

444! - Egy másik nagy demokráciakritikus gondolatai

"Megdönteni Orbán Viktort"

Szerző: rás  2014.07.27. 13:51 3 komment

Címkék: liberalizmus Orbán Viktor dikttaúra

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr776548629

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2014.07.27. 21:33:33

rás:annyira nem tudok már ép ésszel ezen megdöbbenni, borzalmas. Ma is azt mondom, hogy Lázár kontra Orbán konfliktus lesz a belső erodálás eszköze.Lázár igazi cinikus játékos, ő pontosan látja mi megy itt végbe, csak egy szar jellem és most asszisztál mindenhez. Elvonulok most olvasni, nem mérgelődöm.