"Ma lenne 46 éves" -írja Peti. Nem tudom 46 évesnek elképzelni. 30 volt, amikor - virtuálisan - megismerkedtünk. 36, amikor meghalt. Az elmúlt egy órában neki írt bejegyzések, levélváltások, chatfoszlányok közt tallóztam. "Faszkalap." "Szeretlek, te barom." Ilyesmik (is). Meg sok vers, köztük ez:  …

Az ember néha csodákra bukkan. A youtube-on Mihály nap alkalmából Csokonai A reményhez című versét kerestem. És akkor beleütköztem az általam nem ismert Red Bull Pilvaker-be. Nem volt rossz a Csokonai rap változata sem, de a gép ment tovább: Tiszta szívvel,  József Attila. Illetve a számomra…

Kosztolányi Dezső: Ha negyvenéves... Ha negyvenéves elmúltál, egy éjjelegyszer fölébredsz és aztán sokáignem bírsz aludni. Nézed a szobádatott a sötétben. Lassan eltűnődölezen-azon. Fekszel, nyitott szemekkel,mint majd a sírban. Ez a forduló az,mikor az életed új útra tér.Csodálkozol, hogy föld és…

Kosztolányi Dezső: Őszi reggeli Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöketüvegtálon. Nehéz, sötét-smaragdszőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét,megannyi dús, tündöklő ékszerét.Vízcsöpp iramlik egy kövér bogyórólés elgurul, akár a brilliáns.A pompa ez, részvéttelen, derült,magába-forduló tökéletesség.Jobb…

Kosztolányi Dezső: A jó hold Mért nézel rám oly számadásra-hívón,ha éjfél után ballagok a hídon,hold? Reggel ragyogtam fényesen a napban,aranypénzem tenéked mutogattam,nap. Egész nap öltem, győztem és raboltam,csak éjfél után járhatok a holdbanmár. Nézd, honi holdam,…

            Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, akarsz-e mindig, mindig játszani, akarsz-e együtt a sötétbe menni, gyerekszívvel fontosnak látszani, nagykomolyan az asztalfőre ülni, borból-vízből mértékkel tölteni,…

„Ezek a fiatalemberek nem csalódottak. Csalódni csak az tud, aki valaha hitt. Nekik erre nem engedtek időt. Első elemis korukban az utcasárban heverő újságokból betűzgették ki, hogy az emberek puskatussal verik egymást agyon, s a betegekre rágyújtják a kórházat. Őnekik nem volt…

Kényszer, mert végül is muszáj írni, ha blogger vagy. Ráadásul sok minden megírásra méltó volt az elmúlt egy-két hétben, csak éppen, úgy látszik, kioltották egymást – és a bennem szunnyadó grafománt. Szóval, lusta voltam, meg összetorlódtak a témák, amelyekbe most már…

Valószínűleg (már csak valahai) újságírómúltamban gyökerező, hülye késztetés, hogy ünnepekre "költsek” valami fontosat vagy szépet a blogra. Most igazából semmi nem jutott eszembe (ami igen, az inkább ünneprontás lenne), így hát régi bejegyzéseim közt tallóztam. Öt…