"A hatalom (sokak alávetettsége egynek az uralma alá) nem a dolgok olyan állását tükrözi, ami akkor is jelen van, ha nem veszünk róla tudomást, hanem olyasvalami, ami csak az alávetettek részvétele révén tud létezni és fennmaradni, és csakis akkor, ha az alávetettek aktívan támogatják és működtetik ezt a hatalmat."

"Könyvem nem semleges elemzést kínál, hanem egy elkötelezett és vállaltan 'pártos' vizsgálódást - mert az igazság pártos, és csak akkor megismerhető, ha az ember valami mellett elkötelezi magát -, ettől azonban az igazság nem lesz kevésbé egyetemes."

"Arra ítéltetett-e a baloldal, hogy továbbra is csak azt a szerepet játssza, hogy meggyőzni tud ugyan, de mégis mindig veszít (és különösen abban meggyőző, hogy utólag megmagyarázza saját bukásának okait)?"

"Fennáll az esélye annak, hogy a jelenlegi válság fő kárvallottja nem a kapitalizmus lesz, hanem maga a baloldal, mert megint csak bebizonyosodott, hogy nem tud egy életképes, globális alternatívát kínálni a világnak."

"Az 1968-as tiltakozások a kapitalizmus három oszlopát... támadták: a gyárat, az iskolát és a családot. Ennek következményeként később mindhárom terület a posztindusztriális átstrukturálás célpontjává vált. A gyári munkát egyre inkább kiszervezik, vagy - legalábbis a fejlett világban - a posztfordista nem-hierarchikus/interaktív csapatmunka bázisára helyezik; az általános közoktatást egyre inkább felváltják a permanens és flexibilis magánoktatás formái; a tradicionális család helyébe pedig a különféle szexuális kapcsolatok párhuzamos formái lépnek. A baloldal tehát éppen hogy győzelmével szenvedett vereséget: a közvetlen ellenség legyőzése sikerült, de helyette megjelent a kapitalista hatalom egy még direktebb formája."

"Egy tettet alátámasztó bizonyosság nem a tudás bizonyossága, hanem a hité: egy valódi tett soha nem egy átlátható, tökéletesen ismert szituációba való stratégiai beavatkozás - éppen ellenkezőleg, a valódi tett kitölti tudásunk hiányosságát."

"ha hagyjuk saját útján továbbhaladni, történelmi fejlődésünk dinamikája katasztrófához, apokalipszishez vezet; az egyetlen dolog, ami megakadályozhatja ezt a szerencsétlenséget, az a tiszta voluntarizmus, azaz szabad döntésünk, hogy szembeszállunk a történelmi szükségszerűséggel."

(Slavoj Žižek: Egyszer mint tragédia, másszor mint bohózat. Szeptember 11. tragédiájától a pénzügyi összeomlás bohózatáig. Megjelent az Eszmélet c. folyóirat 84. számának mellékleteként.)