„A magyar történelemben túlteng a nemzeti veszteségélmények sorozata... Nyugat-Európában az újkorban egy tevékeny, alkotó, teremtő vállalkozásként jelent meg a nemzeti történelem. Nálunk a történelmi cselekvés, a modern polgárosodás hol az idegen elnyomás, hol a rendi társadalom béklyói miatt nem volt lehetséges. Ezért átkerültek a hangsúlyok a szimbolikus és érzelmi pótcselekvésekre… A régi dicsőség állandó idézgetésével, nemzeti mitológiákkal, nagyzoló kivagyiság, magyar kivételesség hirdetésével ugyanúgy, ahogy kíméletlen önostorozással, a sors és a nemzethalál feletti búsongással. Ezekhez természetesen politikai erők kapcsolódnak, most például az alkotmányozásban pontosan ez a rendies, nemzetieskedő öltözék, az ispántól a Szent Korona-tanig köszön vissza.

Amikor iskolába jártam, minden óra előtt el kellett mondanunk a Hiszekegyet azért, hogy megőrizzük, ébren tartsuk a trianoni sebeket, a nemzeti fájdalmat. Volt egy osztályfőnökünk, aki azonban egy másik idézettel kezdte az óráját Vörösmarty Mihály Jóslat című verséből. „A gyűlöletnél jobb a tett, / Kezdjünk egy újabb életet. / Legyen minden magyar utód / Különb ember, mint apja volt”. Ez egy egészen más mentalitás, mint ami a magyar társadalmat jellemzi.”

„A rendszerváltás bekapcsolta a magyar társadalmat a modern, mediatizált tömegpolitikába, melynek középpontjában a szavazatmaximálási verseny áll. Ennek a versenynek a tömegérzelmek folyamatos gerjesztése, fenntartása a legfőbb eszköze… Nem racionális érveket kell megmozgatni, hanem a zsigeri indulatokat, félelmeket, aggodalmakat. A politikai közbeszédet éppen ezért áthatják a nagy érzelmek, nemzeti hevületek, az együttes gyűlölködés és a valahová tartozás szükséglete. Egyre erősebb a nyelvi agresszió, a közbeszéd eldurvulása, a másik fél minősítése, megbélyegzése, becsmérlése. Mivel a világ egyre bonyolultabb, nagy az igény a leegyszerűsítésére, a bizonytalanság csökkentésére. Erre alkalmas az érzelmek kiemelése, a fekete-fehér látásmód. A tömegdemokráciák másik jellemzője egyfajta számosság, a demokráciák fejlődése a választási korlátok fölszámolásának története. Látjuk, most éppen a gyerekek után járó szavazati jog a téma. Biztos vagyok benne, hogy csak idő kérdése, hogy Európában leszállítsák a szavazati jogot 16 évre. Kényszerűséggé vált a befolyásolható tömeg növelése.”

„Mindezek ellenére meggyőződésem, bármilyen naiv meggyőződésnek tűnik is, hogy hosszú távon azé a politikai erőé a jövő, amelyik képes lesz áttörni a modern tömegtársadalmakban kialakult hazugságfüggönyt, amikor a politika azonos a manipulációval. Az a politikai erő nyerhet a jövőben, amelyik elszánja magát arra, hogy nemcsak az emberek érzelmi, indulati világát veszi célba, ahogy a reklámok teszik, hanem bízik a rációban, az értelmes gondolkodásban. Nem elégszik meg pusztán jelszavakkal, nem épít szavakból álvalóságot. Sajnos ennek még nem látszanak a jelei, egyelőre megyünk befelé az erdőbe.”

Interjú Pataki Ferenc szociálpszichológussal. A teljes szöveg: itt.

Szerző: rás  2011.03.19. 11:41 8 komment

Címkék: pataki ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr444929336

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_115131 2011.03.19. 18:08:44

Ez nagyon tetszik! és részemről Vörösmarty "Jóslat"-át tartom gyakorlandónak.

egy nagyi 2011.03.20. 00:41:36

rás:köszönöm,hogy felhívtad rá a figyelmem. nem tartozik ide,de a líbiai harcok miatt szorongok.

Ismeretlen_46946 2011.03.20. 08:55:06

@nagyi: "Forgolódnak a tőkés birodalmak, csattog világot szaggató foguk. Lágy Ázsiát, borzolt Afrikát falnak s mint fészket ütik le a kis falut." Persze József Attila.

Ismeretlen_115131 2011.03.20. 11:25:13

régóta azon gondolkodom, hogy miért nincs már "népi költőnk"... ? vagy vannak? Az én Matasomon kívül ki ír itt érzelmekről, a valóság adta lehetőségek megéléséről, holmi lelkesedésről, némi intelmekről? Ahogy a régiek... nem ír úgy már senki :( - sehol egy forradalmár költő, sehol egy hősszerelmes, sehol senki - őszinte szívvel és szájjal (vagy tollal, billentyűzettel).

Ismeretlen_10155 2011.03.21. 09:31:40

@rás: "A történelem futószallagára szerelve ígyen készül a világ, hol a munkásság majd a sötét gyárra szegzi az Ember öntött csillagát!"

Ismeretlen_10155 2011.03.21. 09:41:57

csakhogy: a) a poszt-indusztriáliában a munkásság elvesztette valódi cselekvőképességét, progresszív imidzse a volt államszocialista rezsimekkel együtt diszkreditálódott. a progresszív politikai cselekvés ma az értelmiségé; a munkások -- ahogy eddig -- nem érnek rá. az értelmiségnek pedig a társadalmi progresszió nem igazán érdeke. illetve érdeke is, meg nem is. ez leginkább a konkrét politikai cselekvéseken látszik. b) a tömegdemokráciában az értelmiség vezető szerepe eleve megkérdőjeleződik (joggal), ugyanakkor minden átvert társadalmi progressziót célzó megoldást oktrojáltnak érez a társadalom többsége (ti. a nem értelmiségiek). c) QED nem olyan könnyű az, ahogyan JA naivan elképzelte volt. :]

Ismeretlen_46946 2011.03.21. 10:49:10

@drc: Igen, én is reménytelennek látom a helyzetet. Az következik ebből, hogy adjuk fel?

Ismeretlen_10155 2011.03.21. 14:23:10

@rás: semmiképpen. =)
süti beállítások módosítása