"Akár egy halom
hasított fa,
hever egymáson a
világ,
szorítja, nyomja,
összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik
determinált."
A mi (zsidó származású) családunkban nem volt szokás névnapot tartani, én se ünneplem, ezért hát minden évben meglepetésként érnek a november 30-i, András napi üdvözletek. Kellemes meglepetés, persze, ugyanakkor némi szégyenérzetet is okoz, mert az előző mondatban vázolt ténykörülmény miatt mások névnapját se tartom számon, és elmulasztom a köszöntést. Ezúton kérek bocsánatot mindenkitől. :)
Van, akitől az üdvözlet mellé ajándékot is kaptam, íme.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek