Mai orosz líra - az Európa Könyvkiadó Modern Könyvtár sorozatának füzete 1963-ból vagy '64-ből (nincs feltüntetve az évszám); ára 3 Ft. Jevtusenko, Rozsgyesztvenszkij, Vinokurov és Voznyeszenszkij versei. Elment valaki, aki valaha sokat jelentett - nekem is.
Az utolsó villamos
Finn-bicskás fiuk és fixált haju lányok...
Két kalauznő, két szfinx, őrli az álmot...
Bent munkások alszanak,
a kocsi is álmos.
Részeg húrok hangja csak
a peronon szálldos...
Én idekint utazom,
a hőség kivágott.
Körül, mint cigány-soron,
gitáros vagányok.
S hogy - hogy nem, a szív, az ész
ráhibáz a versre
vállas árnyak, csikkek és
csutkák közepette.
Ők az ipart űzik. Én
meg mondom a verset:
jeges ablak üvegén
a lány mint meredt meg.
Ők száz ítélet alatt
szigorú viharban
- kinyírtak bár másokat -
átbújtak nyíratlan.
Mit nekik a dallam, a
lány, s a rím, a táncos!
Hát neked, frufrus baba,
te púder-zománcos?!
Itt állsz - arcod szétfolyik.
A blúzod reád vall:
malahovkai fiúk
ujjlenyomatával...
Miért sírsz hát oly vadul
s a legszebb igéket
könnyes-cenzurátlanul
miért súgod felém te...
S most lelibbensz hirtelen, -
bámulunk utánad:
bizony
Beatrice
sem
volt tisztább tenálad.
(Garai Gábor ford.)
Utolsó kommentek