Most már papírunk van róla, hogy mit tartanak Magyarországról az Európai Unióban. Igen, tudom, nem az országot, nem a magyarokat en bloc, hanem a kormányunkat marasztalja el az Európai Parlament által elfogadott jelentés, amiért az elmúlt években végrehajtott "rendszerszintű változtatások" távolodnak a jogállamiság és a demokrácia európai alapértékeitől. De ezt a kormányt mi választottuk (hogy teljesen érdemtelenül csatlakozzam a 2010-es többséghez), és mi fogjuk feltehetően újraválasztani jövőre. Mi, magyarok vagyunk azok, akiknek egy Orbán Viktor (Lázár János, Szájer József, Deutsch Tamás, Simicska Lajos etc.) kell. És az EU nem fog megszabadítani tőlük, tiszteletben fogja tartani a magyarok döntését. Legfeljebb meglesz a véleménye - és felgyorsítja az Unión belüli differenciálódást. Szarni fognak ránk, végül is, nem vagyunk mi olyan fontosak. Holnap viszont Magyarország Országgyűlése határozatban fogja megüzenni az EU-nak, hogy a ti anyátok! Többségi határozattal.

Apropos többség: a Fidesz-propaganda egyik központi tézise, hogy ez - a Tavares-jelentés meg az Európa Tanács meg a Velencei Bizottság, az EBESZ, az Amnesty International (a sor hosszan folytatható) - nem Európa véleménye, hanem "csak" az EP többségéé. A(z Orbán által dróton rángatott) magyar parlament többségi döntései ezzel szemben viszont a magyar parlament tökéletes érvényességű, megfellebbezhetetlen döntései (amelyeket legfeljebb másnap Orbán bírálhat felül, de akkor a magyar parlament - többsége - újabb tökéletes, megfellebbezhetetlen döntést hoz).

Az EP - és lényegében az EU - most megsértette Magyarország szuverenitását, mondja Orbán. Igaza van. Keményen beleszóltak abba, ami itt folyik; kilátásba helyezték, hogy még jobban bele fognak szólni, és azt is világosan kimondták, hogy meg akarják védeni Európát attól, ami itt "rendszerszintűen" folyik. De az EU-s csatlakozással ezt vállaltuk. Az EU ugyanis nem csak arról szól, hogy a német, osztrák, belga, angol adófizetők finanszírozzák Mészáros Lőrinc felcsúti földbirtokait. (Arról is.) De túl a gazdasági unión és annak velejáróin - például, hogy a gazdagabb országok, régiók segítik a fejletlenebbek felzárkózását - az EU és elődei egy európai politikai értékrendszer érvényesítésére jött létre (tessék elolvasni az EGK 1957-es alapító szerződését vagy bármely későbbi alapdokumentumot a Lisszaboni Szerződésig bezárólag). E második világháború - annak keserű tapasztalatai - után megfogalmazott értékrend érvényesülésének egyik garanciája éppen a hagyományos szuverenitás-felfogásról való lemondás. Mert mi más lenne a hajdani nemzetgazdaságok egyre szorosabb összefonódása - amelyet nem mellékesen az utóbbi évtizedekben a világgazdaság spontán folyamatai, a globalizáció is felgyorsított, elmélyített. (És ez független attól, hogy tetszik-e nekem a globalizáció jelenlegi megvalósulása, vagy nem. Egyébként nem, de attól még ez a valóság.)

Az Európai Unió egyre világosabban halad egy mind szorosabb politikai és jogi föderáció felé. Pontosabban az Európai Unió egy része. Történetesen azok az államok, amelyek Magyarország számára gazdaságilag, politikailag a legfontosabbak. Kialakulóban van a "többkörös" vagy "többsebességes" Európa, s ebben Orbán-Magyarország helye - Romániával, Bulgáriával együtt - minden bizonnyal a legkülső peremen lesz. (Miközben visegrádi partnereink egymással versengve fognak a belső körökbe igyekezni.)

Visszatérve a szuverenitás kérdéséhez. Miközben az Európai Unióban politikailag és államjogilag egyre inkább elmosódnak az ország- és nemzeti határok (a gazdaságban már nem is léteznek), az 1957-es alapítástól kezdve egyenrangúan fontos elv a szubszidiaritás - vagyis hogy a döntések az értelmezhető legalacsonyabb szinten szülessenek -, aminek feltétele az önkormányzatiság, az önálló döntéshozatalra képes, autonóm települési, gazdasági, érdekképviseleti szerveződések léte. Nos, Orbán-Magyarország miközben elszántan védelmez - vagy éppen próbál újjászülni - egy 19. századi nemzeteszményt, a kizárólagos központi akaratérvényesítés érdekében sorban felszámol minden autonóm, önálló jogi, társadalmi szerveződést. Rendszerszintűen.