84 éves korában ma meghalt Jevgenyij Jevtusenko orosz költő. Szovjet-orosz költő.  

A ma húszéveseknek valószínűleg semmit nem mond a név, de a hatvanas években hihetetlenül népszerű volt, tízezrek előtt, stadionokban olvasta fel a verseit. Húszéves volt, amikor meghalt Sztálin, s az ezt követő évek optimizmusa, az újrakezdés lendülete határozta meg pályáját és népszerűségét. Az "olvadás" korszakának lángoló, kommunista hitű költője és propagandistája lett. Majakovszkij örökösének tekintette magát, és annak tekintette őt a közönség, s a politika, amely használta is, de azonnal felemelte figyelmeztető ujját, ha az öntörvényű költő netán a hivatalostól eltérő nézetet fejtett ki. Nem szerették, amikor 1962-ben arra figyelmeztetett: hiába távolították el a mauzóleumból Sztálin holttestét, Sztálin örökösei még ott vannak. És maga Hruscsov pártfőtitkár-miniszterelnök tiltakozott, amikor 1961-ben Babij jar c. versében a nácik által elpusztított kijevi zsidókról írva a (továbbélő) orosz antiszemitizmust ítélte el. (Sosztakovics néhány hónappal később ebből írta XIII. szimfóniáját.) Hruscsov azt mondta: minek kell külön is beszélni a zsidókról, hiszen a háborúban oroszok, ukránok is meghaltak, sokkal nagyobb számban.

Aztán kiment a divatból a lángoló kommunista hit, a kommunistaság (egyik leghíresebb, fiatalkori verse: Tartsatok kommunistának) és vele Jevtusenko is. A Szovjetunió összeomlása, a rendszerváltás óta jórészt Amerikában élt és tanított, s már inkább prózát írt. Műveit több mint hetven nyelvre fordították le.

Mintegyország

Az utóbbi két-három évben befurakodott az orosz köznyelvbe, és azután szertemászott az egész országban az a kétes értelmű szó, hogy „mintegy”, amely mindent megkérdőjelez és ugyanakkor mintegy gúnyosan mintegy megnyugtatja mintegy a lelkiismeretünket.

Ahol lakom, az államnak Mintegyország a neve,
Furcsa bár, de Franz Kafka út nincsen ám errefele,
Gogolt is és Harmszot is csak
csak amúgy mintegy olvassák,
néha mintegy szeretnek, de
sok a mintegy durvaság.

„Igaz, hogy Mintegyországban
mindig mindenki mintegy részeg?”
Van, aki aki mintegy nem iszik,
Mintegy csöppet sem, tényleg.

„És miféle népség maguk ott, ezek a mintegyek?”
Mintegy egész kedves, ám vannak mintegy
tolvajok, gyilkosok, gazemberek.
Azért mind mintegy derűsek,
mintegy egész rendesek.
Békepártiak vagyunk, de
dörögnek fegyverek.
Mintegy csecsenföldi harc dúl
konyhánkban a mintegy az ellenséggel,
Harcolunk csizmával, lábbal,
Vasalóval,
Akár konyhakéssel.

Mintegyországunkban szerte
Hétköznapi őrület.
Bíróságon mintegy bírák,
A Dumában mintegy okos csődület.
Egy mintegylány megvallotta
Egy mintegy apró titkát nekem,
Hogy amint elolvas, elolvad,
Mintegy örök a szerelem.

Szeretnék úgy Isten színe elé állni,
nem csak mintegy,
kvázi,
hanem amilyen tényleg vagyok
a valóságban
nehogy csak mintegy boldog legyek
egy mintegy életben
egy mintegy szabadságban.

(Hetényi Zsuzsa ford.)