"Ma lenne 46 éves" -írja Peti. Nem tudom 46 évesnek elképzelni. 30 volt, amikor - virtuálisan - megismerkedtünk. 36, amikor meghalt. Az elmúlt egy órában neki írt bejegyzések, levélváltások, chatfoszlányok közt tallóztam. "Faszkalap." "Szeretlek, te barom." Ilyesmik (is). Meg sok vers, köztük ez:
Kosztolányi Dezső : Vigyázz
Ez a nagy pillanat.
Egy ember jön feléd, bemutatkozik,
már tárja kezét, most lát legelőször,
rád néz,
és elviszi majd az arcod, a hangod
s őrzi.
emberek lelkében,
törékeny gondolatokból faragott,
száztitkú, halovány emlék,
mely néha a fellegekig magasul.
Légy méltó e testvér
áhitatos várakozására
s remegjen által a tudat,
hogy most történhet valami,
ami még nem volt,
mióta áll a világ
s Isten kezében se reszketett úgy
sáranyagod, mint most
az ő kezében,
ki megteremt igazán,
fényből, szeretetből,
Ő, a te rokonod,
Ő, a te Urad, Istened.
büszkén s alázatosan is,
mint aki megszületett és aki meghal.
Ne félj.
Röpítsd feléje a te életed
s egyedülvalóságod, mely neki
oly idegen,
hogy beleborzong
és megért.
Légy őszinte, tiszta, bátor.
Szemvillanás csak s kész a bűn
és az örökre tart,
örökre büntet,
öngyilkos haraggal
és összetöri az emlékedet,
téged.
Ne halj meg.
Élj benne.
Ez a nagy pillanat.
Vigyázz.
Utolsó kommentek