A játékot üveggolyóként kaptam a jel3 blog írójától, s így is gurítom tovább három kreatív blogger barátomnak: drc-nek, Platennek és Thomasnak. A feladat: egy szabadon választott rendszert felépíteni az ábécé összes betűjével. Én József Attila-sorokat keresgéltem, s nagy gyönyörűséget szerzett a versek olvasása, felidézése. Ahogy látom, így, ez az idézethalom - ahogy az oroszok mondják - a közepesnél kisebb élvezetet jelent. De nem tilos folytatni a verset (kötetben, interneten megkeresni a folytatást). Jó szórakozást, a három fiúnak pedig - ha hajlandók rá - jó munkát!

Óh! Drc novellát, Thomas verset, Platen pedig fenomenológiai kisenciklopédiát írt. Hála és köszönet mindhármuknak!

A - Altató - „A távolságot, mint üveggolyót, megkapod, óriás leszel, csak húnyd le kis szemed..."

Á - ág - „A semmi ágán ül szivem, kis teste hangosan vacog, köréje gyűlnek szelíden s nézik, nézik a csillagok."

B - bocsánat - „Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat. Légy, ami lennél: férfi. A fű kinő utánad."

C - cigány - „Cigány vagy! Amit adtál hízelegve, mind visszaloptad az utolsó órán! A gyereknek kél káromkodni kedve - nem hallod, mama? Szólj rám!"

Cs - csalódás - „Kit anya szült, az mind csalódik végül, vagy így, vagy úgy, hogy maga próbál csalni. Ha küzd, hát abba, ha pedig kibékül, ebbe fog belehalni."

D - A Dunánál - „A Dunának, mely mult, jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés."

E - ember - „Arról van szó, ha te szólsz, ne lohadjunk, de mi férfiak férfiak maradjunk és nők a nők - szabadok, kedvesek s mind ember, mert ez egyre kevesebb..."

É - Érted haragszom, nem ellened - „Mikor fölkél a nap, a sosem haragvók hajától eltérítődik a harmat, ne bántson téged az én haragom soha, kedves."

F - Freud (vers Freud nyolcvanadik születésnapjára) - „Amit szivedbe rejtesz, szemednek tárd ki azt; amit szemeddel sejtesz, sziveddel várd ki azt."

G - guanó - „A város peremén, ahol élek, beomló alkonyokon mint pici denevérek, puha szárnyakon száll a korom, s lerakódik, mint a guanó keményen, vastagon."

Gy - gyermek - „Gyermekké tettél. Hiába növesztett harminc csikorgó télen át a kín. Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg. Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim."

H - halom - „Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ."

I - Isten - „Istenfia, jónapot, jónapot! Nem vagyunk mi vén papok. Úgy hallottuk, megszülettél, szegények királya lettél."

Í - Írásjel - „Ez mind csak játék. Ceruzával írom, uraktól kapott pénzen vett papíron. Még nem gépfegyver-züm-züm e betű. Váj, mint a nyomor, csíp, mint a tetű."

J - Judit - „Hideg csillagok égnek tar fák ága közt. Merengsz még? Aludj: Egyedül alszom én is. Huzódzkodj össze s rám ne haragudj!"

K - karó - „Karóval jöttél, nem virággal..."

L - leltár - „...immár kész a leltár. Éltem - és ebbe más is belehalt már."

M - miért? - „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis! Mért ne legyek tisztességes! Kiterítenek úgyis."

N - nagy - „Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem!"

O - ok - „És nem sejthetem, mikor lesz elég ok, előkotorni azt a kartotékot, mely jogom sérti meg."

Ó - Óda - „Minden mosolyod, mozdulatod, szavad őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld. Elmémbe, mint fémbe a savak, ösztöneimmel belemartalak, te kedves, szép alak, lényed ott minden lényeget kitölt."

Ö - öl - „Nemcsak a lágy, meleg öl csal, nemcsak a vágy, de odataszít a muszáj is - ezért ölel minden, ami asszonyra lel, míg el nem fehérül a száj is."

Ő - Ősz - „Tar ágak-bogak rácsai között kaparásznak az őszi ködök, s vaskorláton hunyorog a dér."

P - patkány - „Ős patkány terjeszt kórt miköztünk, a meg nem gondolt gondolat..."

R - roskad - „Roskad a kásás hó, cseperészget a bádogeresz már..."

S - sekély - „Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj..."

Sz - szikár - „Magad emésztő, szikár alak! Én megbántottalak."

T - tél - „Szép a tavasz és szép a nyár is, de szebb az ősz s legszebb a tél, annak, ki tűzhelyet, családot már végképp másoknak remél."

U - utca - „Az éjjel hazafelé mentem, éreztem, bársony nesz inog, a szellőzködő, lágy melegben tapsikoltak a jázminok, nagy, álmos dzsungel volt a lelkem s háltak az uccán."

Ú - úgy - „Tedd a kezed homlokomra, mintha kezed kezem volna. Úgy őrizz, mint ki gyilkolna, mintha éltem élted volna."

Ü - Ülni, állni, ölni, halni - „Ezt a széket odább tolni,/ vonat elé leguggolni,/ óvatosan hegyre mászni,/ zsákomat a völgybe rázni,/ vén pókomnak méhet adni,/ öregasszonyt cirógatni..."

Ű - űr - „Űr a lelkem. Az anyához, a nagy Űrhöz szállna, fönn. Mint léggömböt kosarához, a testemhez kötözöm. Nem való ez, nem is álom, úgy nevezik szublimálom ösztönöm..."

V - Világosítsd föl - „Világosítsd föl gyermeked: a haramiák emberek..."

Z - zöldes - „Bogár lépjen nyitott szemedre. Zöldes bársony-penész pihézze melledet. Nézz a magányba, melybe engem küldesz. Fogad morzsold szét; fald föl a nyelvedet."

Zs - zsoldos - „Zsoldos a férfi, a nő szajha, szívüket el nem érhete. Gonoszságuk is föl van fujva, mégis féltem az életem."