Nem mondod?:) Egyik kedvenc filmem, amit évek óta hiába próbálok megszerezni.. Épp éjszakai műszak után vagyok, most keltem, de kávézom, eszem valamit, és utána rögtön indulok is videókazettáért a nagy kapitalista árúházba.:)

Clodius: látom, nagyon ráérsz, hogy a régi bejegyzéseimet olvasod. :) Persze jólesik. Kösz a dícséretet.

Ja, ez az olimpiával kapcsolatos bejegyzésre http://tinyurl.com/5c7q4g vonatkozott, csak rossz helyre írtam.

Nekem is jól esett saját gondolataimmal találkozni egy másik ember blogján. Mintha pontosan leírtad volna a gondolataimat és a véleményemet a te stílusodban. Érdekes élmény volt.:) (Egyébként már számolom vissza a perceket a filmig!:)

az IF... jó film. kár, hogy nem jártam erre tegnap este, mert bizony én is felvettem volna. ehelyett ezt ( http://en.wikipedia.org/wiki/Le_Cercle_rouge ) néztem. DVD-ről.

Én még régebben láttam ezt a filmet. Egy idősebb ismerősöm ajánlotta, hozzátéve hogy azért is kuriózum ez a film, mert enyhe propagandacélzattal Magyarországon is ment a mozikban, amikor még nyugati filmeket nem nagyon vetíttek.

Platen: Ismerősöd állításában nem igaz, hogy akkoriban ne vetítettek volna nyugati filmeket Magyarországon - hogy mást ne mondjak, éppen akkoriban hatalmas kultusza volt Fellini, Antonioni, Godard, Bergman stb. filmjeinek - már persze az értelmiség meg a diákság körében. Ezen kívül rengeteg könnyed, illetve kifejezetten kommersz francia és angol film is ment a magyar mozikban. A másik állítás csak szimpla csúsztatás: egy társadalmi, politikai témájú filmnek mindig van propagandahatása. Ha azonban a "hatalom" ezt a filmet propagandacélokra akarta volna fölhasználni, akkor Budapesten nem csak egy moziban (a Filmmúzeumban) játszották volna. Inkább féltek tőle - a három T-ből a "tűrt" kategóriába tartozott -, mint mindentől, ami a 68-as mozgalmakkal, a társadalmi lázadással kapcsolatban volt.

Ami nagyon tetszett,hogy a film előtt és után is megmagyarázták néhányan,hogy mit hogyan kell érteni.Sztem szánalmas volt. A film az én skálámon a legjobbak között van, pedig amikor először játszották nálunk,bevallom,nem sokat értettem belőle.(voltam vagy 17) Azóta sokszor láttam, és mindíg tudott új gondolatokat generálni(de fennköltre sikeredett:-). Egyszóval nagyon tanulságos.

Ja, és a propaganda... Emlékszem, hogy a hatalom jeles képviselői azt vették észre az egészből. hogy az angol értelmiséget nevelő koli diákjai Lenin, Marx, és Che Guevara képeket raknak ki a szobájukban, tehát már a sarkon fordul befele a világforradalom...:-)

A kommentemben sem az szerepel, hogy nem vetítettek, hanem hogy "nem nagyon". Persze érdekes lenne tudni a pontos arányokat (ami önmagában még mindig csak egy adat, hiszen akkoriban jelentős volt a hazai filmgyártás). Arra akartam utalni, amire meheszborz is: a film egy hangsúlyos társadalomkritika, ami leegyszerűsítve a kapitalizmus kritikájaként is értelmezhető. A film értékén persze mit sem változtat az, hogy mit láttak benne akkoriban a hazai kultúrpolitikusok. Azt mondjuk nem tudom, hogy miért kellett volna ezt a filmet tűrni, hiszen egy külföldi film magyarországi bemutatásról mégiscsak Aczél és köre döntött?!

Méhészborz: 1968-ban nem csak a (kommunista) "hatalom jeles képviselői" látták úgy, hogy a "sarkon fordul befele a világforradalom". Platen: akkoriban természetesen a külföldi filmek között a szovjetek domináltak (bár nem annyira, mint ma az amerikaiak), és több francia és olasz filmet vetítettek, mint ma. "...miért kellett volna ezt a filmet tűrni, hiszen egy külföldi film magyarországi bemutatásról mégiscsak Aczél és köre döntött": a "3 T" kategória azt jelentette, hogy támogatják a "szocialista eszmeiségű" művészi alkotásokat, tűrik a nem marxista, nem szocialista, "polgári" szellemiségű műveket, és tiltják az antiszocialista, antikommunista műveket. A "Ha" egyértelműen a középső kategória. Az "anarchista" lázadás eszméje, a tekintély, az államrend tagadása egyáltalán nem tartozott az akkori Kelet-Európa politikai vezetésének kedvencei közé. Che Guevara sem.

bezony. Che nem nagyon volt kedvenc akkortájt. se Kubában, se a kelet-európai szocialista blokkban. az, hogy odahaza Castróék elkezdték ajnározni főként annak a ténynek köszönhető, hogy a CIA gyilkoltatta meg... egyébként meg Bolíviába is azért ment, mert Kubának már (különösen a rakétaválság ENSZ-béli lereagálása óta) kezdett kellemetlenebb lenni Guevara, mint tüske a köröm alatt.

Én ugyan csak 9 évet éltem a "létező szocializmusban" és ehhez a 9 évhez szinte csak kellemes emlékek tartoznak, (imádtam a május elsejéket, a tv macit, a tv rornát, a szovjet tankokat, a szabadságszobor makettet az oviban stb.:) de abban száz százalékig biztos vagyok, hogy a szüleim folyton külföldi (de még véletlenül sem szovjet!) filmekre jártak már a hetvenes évek elejétől. Rengeteg amerikai filmet is adtak a mozik, (többek közt olyan alap és remekműveket, mint a Volt egyszer egy vadnyugat, vagy a Hét mesterlövész) mentek nyugati sorozatok a tévében, (Angyal, Maigret felügyelő pl.) szóval igazából nem nagyon hiszem, hogy a Rákosi korszakot leszámítva lett volna olyan időszak, amikor nyugati filmeket nem nagyon vetítettek.. Az Ifről: Igazából meg tudom érteni, hogy miért volt inkább tűrt, mint támogatott, de azt is, hogy miért nem volt tiltott. A film előtti és utáni beszélgetést direkt néztem, de tudtam, hogy teljesen felesleges. Annak a kopasz fickónak még 68 jelentőségét is volt képe elvitatni. Szívesen elbeszélgetnék vele.. Egyébként, én minden igyekezetem ellenére sem láttam bele a filmbe a kapitalizmus elleni lázadást. (Ha csak a motorlopást nem tekintjük annak.) Akkor már inkább volt lázadás az államhatalom, ("az a rongydarab a mellén?":)valamint a megcsontosodott és értelmetlen tradíciók ellen, bár, ami nekem legjobban átjött a filmből az az, hogy az embertelen elnyomás radikalizálja a közösség legértékelhetőbb tagjait. Egy jeleneten töprengtem sokáig, és még mostanáig sem jöttem rá, hogy pontosan mit is akar jelenteni. Arra gondolok, amikor a hadgyakorlat után az igazgató előhúzza a papot a saját fiókjából, és a fiúk sorban bocsánatot kérnek tőle.. Ez valamiféle szimbólum akart lenni, (pl. az egyház keze ott van minden iskolaigazató fiókjában, vagyis az életében) vagy csak finom utalás arra, hogy mégiscsak kinyírták a papot, a fiók pedig a koporsó?:) Szerintetek?:)

Clodius: az ominózus jelenetet én úgy értelmeztem, hogy az abszurditással a bocsánatkérés, s ezen túlmenően az egyházhoz, a valláshoz való viszony - köcsönösen tudott - formalitását, tartalom nélküliségét ábrázolta. A "kopaszt" - valszeg Szilágyi Ákosról van szó - pedig ne bántsd; nem emlékszem már, hogy mit mondott (nem igazán figyeltem rájuk), de az kizárt, hogy ő kétségbe vonná 68 jelentőségét.

Rendben, meg vagyok győzve! Ami a nyolcvanas éveket illeti egyértelmű, hogy meglehetősen színes volt a kínálat, sőt pl. az Isaurát a keleti blokkban először Magyarországon mutatták be. Szilágyiról én is elképzelhetetlenek tartom, hogy ilyet mondott volna. Az más kérdés, hogy néha kissé bonyolultan fogalmaz, így egy-egy mondata a szövegkörnyezetből kiemelve könnyen félreértelmezhető.

Amikor Bozóki azt mondta, hogy ne felejtsük el, hogy 68-nak köszönhetően van ma Obama, női hadügyminiszter stb., akkor mondta Szilágyi, hogy szerinte mindez megvalósult volna 68 nélkül is.. Szerintem ezt mondani, annyi mint megkérdőjelezni 68 jelentőségét, de lehet én vagyok túl érzékeny.:) A magyarázatot köszönöm.:) (Különben nem azt várom az M1-től, hogy szélsőbalos agitátorokat ültessen be a film után beszélgetni, de azért nem bánnám, ha az egész valahogy kevésbé lenne "objektív.")

(Hülye dolog, hogy magyarázok valamit, amire nem is emlékszem, de:) Szilágyi valószínűleg úgy értette, hogy a 60-as évtizedben végbement folyamatok a lényegesek, amiknek '68 "csak" a kirobbanása, a látványos tetőpontja volt, de valójában a változások sokkal mélyebben történtek a nyugati társadalmakban; tudományos, technikai, gazdasági és szociológiai okok vezettek a gondolkodásmód, az erkölcs, a kultúra változásaihoz. A szexuális forradalomhoz például kellett a fogamzásgátló tabletta, a gyorsuló urbanizáció meg a szekularizáció.

És a fekete polgárjogi mozgalom is a 60-as évtized egészéhez kötődik - bár '68 ebből a szempontból is az egyik csúcspont.