TGM-nek mostanság elég sok mindenben igaza van — különösen, ami a kőkemény globalizáció-kritikáját és a finánctőke elítélését illeti —, csak hát ne gyűlölné ennyire azt a "nemzet" szót... Komolyan mondom, hogy még fel is néznék 'Gazsira', ha nem utasítaná el élből ezt a dolgot, de így sajnos nem tudok közösséget vállalni vele. Ami viszont ezt a cikket illeti. Nos, ebben is van némi igaza TGM-nek. (Persze, csak ami a tényeket illeti, ugyanis a "zorbánozással" nem nagyon tudok mit kezdeni...) A hőn áhított, magasságos EU és annak szuper vezetői ugyanis már kezdik kicsit elvetni a sulykot velünk szemben, ami egy idő után akarva-akaratlanul is kontraproduktívvá válik és az emberek elkezdenek gondolkodni az eseményekről. Ilyenkor aztán fel-fellibben helyenként az EU igazi arca a demokrata, és emberjogi meg jogállami álarcok mögül, és sajnos rettenetesen torz és végzetesen ocsmány arca van neki... :) Ám lassan eljön az igazság pillanata, amely kíméletlenül lerántja majd a leplet a valós arcról és akkor talán lehet még egy jobb élet a nyugati "demokráciákban".

Kíváncsian várom "az igazság pillanatát".

Nálam nem jobban. ;)

TGM-nek igaza van (most is, bár nem mindig), ezentúl minden kemény intézkedést egyszerűen az "erópunyó" nyakába lehet varrni. A szocik EP képviselői pedig hatalmas öngólt lőttek, amikor M.o. ellen szavaztak. Ezt nem fogják tudni kimagyarázni, és ez csak erősíti, amit TGM mond. Johnny: én is nagyon kíváncsi vagyok az igazság pillanatára, sőt, nem is tudok már várni, ezért kérlek, mit értesz ez alatt? Mi fog kiderülni? Egyébként nekem is nagy kiábrándulás volt, amikor láttam az EP-ben ücsörgő, felkészületlen, orrát piszkáló, nem érvek hanem pártpolitikai szimpátia alapján beszélő képviselőket. Elképesztő bürokráciát építettek ki, mérhetetlenül drágán, nagyon rossz hatásfokkal működik, nem a józan ész, hanem az erősebb kutya elve alapján, szóval van sejtésem mire utalsz, de azért nagyon kíváncsi vagyok a gondolataidra.

@Szó-szóró: Az igazság pillanata az lesz, amikor az Európában élő 'őshonos lakosság' még megmaradt érdemi része felkapja a fejét és elgondolkodik kicsit azon, hogy tulajdonképpen micsoda helyzetbe is került bele. Elgondolkodik azokon a dolgokon, amikről ma még csak baráti körökben szabad beszélni — a politikai korrektség szorító ölelése miatt — és végre elkezdi majd törni a fejét azon is, hogy hogyan tudná mindazt helyreállítani, amit az elmúlt évtizedek tudatosan elhibázott gazdasági-pénzügyi politikája okozott. (Mielőtt még valaki összeesküvéssel vádolna meg engem, annak gyorsan elmondom, hogy engem tulajdonképpen nem is kell ezzel megvádolni, hiszen én teljes mértékben helytállónak és kitűnő kiindulópontnak tartom az efféle gondolatmeneteket. Nem félek az Összeesküvés elméletektől...) :) Na, de most nagy levegőt veszek és kimondom a legrosszabbat. (Ez biztosan kiváltja majd az ellenszenvet irántam.) A felvilágosodás utáni kemény deszakralizációs folyamatot kell valahogyan megállítani és Európa közösségeinek egyenként kell helyreállítani a saját lelki, erkölcsi és szellemi talapzatait. Ezt hívhatjuk egyfajta reszakralizációs folyamatnak is, ugyanis lényegét tekintve erről lenne szó. Ha színes Európát szeretnénk a jövőben, amely változatos kultúrával, népi összetétellel és eltérő stílusjegyekkel mutatkozik meg a világban, akkor ez a dolog nélkülözhetetlen lesz. Az "igazság pillanatának" más részei pedig egyszerűen elbeszélhetetlenek még a jelen politikai diskurzustérben, szóval egyelőre csak ennyit tudok mondani róla. Lényegében el szeretném kerülni, hogy gyűlöletbeszéddel és ilyesmikkel vádoljanak meg.

@johnnymoore: majd Szó-szóró elmondja, hogy mit tud kezdeni a válaszoddal (végül is ő kérdezett). Én csak nem tudok ellenállni, hogy megpróbáljam értelmezni, amit - kissé túl nagy feneket kerítve a dolognak - mondtál. Feltehetőleg azt gondolod, hogy a keresztény erkölcs és világnézet alapján az európai nemzetállamok (máris baromi nagy ellentmondás katolicizmus és nemzet között) kiszabadulnak a globális tőke (egyik konkrét képviselője az EU) karmaiból, megszabadulnak az etnikailag és kulturálisan idegen elemektől és újraépítik a maguk szuverén és autochton életét. Nem tudom, erről miért nem lehet "fennhangon" beszélni. (Az persze érdekes kérdés, hogy az ősi viszonyok helyreállításánál hol húzzuk - húzzák - meg a vonalat történetileg, etnikailag.)

Johnny: Úgy gondolom, hogy TGM egy objektív,mindenre kiterjedő elemzését írta meg a nemzetközi és hazánk viszonyainak ebben a cikkben. A reszakralizálódás általad használt kifejezés azt sugallja, hogy a politikai irányzatokat, társadalmi mozgásokat vallásként kellene felfogni. A színes Európához kell a vallási és gondolkodási autonómia, de nem a nemzeti bezártságban, gúzsbakötésben. A nemzeti önrendelkezésnek így a XXI. században csak a többi országhoz való egészséges viszonyaként van értelme. A globalizáció problémája igen nagy probléma,ugyanakkor a tömegek tényleges mélyszegénysége,valamint a tömegek relatív szegénysége voltaképpen nem csak a globális tőke eredménye, hanem az emberek hedonizmusának is. A bumeráng visszaütött. TGM sem tudja a receptet a megoldásra, úgy tűnik középen áll, de valójában elkötelezett baloldali a zárógondolata. Én vigyáznék az igazság pillanata eljövetelének gondolatával.Sokszor, sokan, országok, társadalmi csoportok az igazság bajnokaiként viselkedtek a mások rovására, nevezd bárminek, ami eljön, de ne az igazságnak. Valami jön, szerveződik és méghozzá a globális tőke segítségével, mert már nem lehet a mozgását semmivel sem felülírni. Ha levetjük magunkról, akkor menjünk el barlanglakóknak. Pusztakézzel meg nem lehet harcolni, mert a fegyver ott van, ahol a pénz.

rás: szerintem egy mondaton belül három nagyon érdekes témát dobtál be: 1. ellentmondás a katolicizmus és nemzet között 2. kiszabadulás a globális tőke karmaiból 3. megszabadulni az etnikailag és kulturálisan idegen elemektől. Rögtön hozzá is szólok a harmadik gondolatodhoz: így leírva ez mérhetetlenül rasszista és elfogadhatatlan megfogalmazás. A multikulti és a vallási - etnikai sokszínűség, az együttélés szabályai: nos szerintem ez most a legnagyobb európai államok (a franciák, németek, angolok, stb.) problémája. Úgy gondolom, hogy ezt a harmadik problémát tekintve mi egy elég szerencsés helyzetben vagyunk, még akkor is, ha a cigány lakossággal történő együttélésben, egymás mellett élésben még elképesztő sok problémát kell megoldani. Ennek egyik kulcsa -és ez általában nálatok ki szokta akasztani a mutatót- a munkára szorítás, a másik pedig az oktatás. (Elnézést, kicsit elkalandoztam ...)

rás: "máris baromi nagy ellentmondás katolicizmus és nemzet között" Pontosan mi is a nagy ellentmondás? Ezt most nem értem. egy nagyi: Lehet, hogy az általam említett reszakralizációs folyamat egy Egyházi reneszánszot sugall, de én nem erre gondoltam. Én ugyanis az egyházakat, mint intézményeket nem tartom sokkal többre a mai multicégeknél. Talán annyiban jobbak, hogy felettük még állt valami megfoghatatlan spirituális lény, akinek léte mértéktartásra ösztönözte az akkori eliteket, de lényegében ugyanazzal a céllal működtek. Ezzel szemben a kor mai "egyházai" (General Motors, Bank of America, stb.) felett csak a profit növelése áll. Bármi áron. És ez a kulcskifejezés: bármi áron! Tehát, a szakralitás lebontásával eltűnt az a bizonyos láthatatlan kontroll, amely visszafogta az embert a kizsákmányolásban és benne tartotta abban a mederben, ahol az ember megpróbált még valamiféle harmóniában élni a természettel. (Lelkileg és testileg is egyaránt!) Szóval,amikor reszakralizációra gondolok, akkor valójában azt értem az egész alatt, hogy minden kis lokalitásnak, kis közösségnek újra vissza kell helyeznie magát erre az ősi talapzatra, amelyről ugyebár brutálisan letépték a "felvilágosodás nagymesterei", különben idő előtt vége lesz annak, amit civilizációnak nevezünk... Ami pedig az egészséges nemzeti öntudatot illeti. Szerintem létezik olyan nemzeti összetartozás, amely nem megy más nemzetek kárára, továbbá nem más nemzetek letiprására épül, és nem a dominancia a legfőbb célja. Az egészséges nemzeti öntudat az egy önvizsgálat eredménye, amelyben egy nemzeti társadalom elhelyezheti önmagát a többi nemzeti társadalmak között, mindezt úgy, hogy senkinek ne származzon baj a belőle.

@johnnymoore: a katolicizmus az első nagy nemzetek feletti, globalizációs szervezet. A nemzettel, a nemzeti öntudattal önmagában nincs semmi bajom - legfeljebb annyi, hogy nagyon bizonytalan magának a nemzetnek és az egyazon nemzethez tartozóknak (nemzethez tartozónak elismertek!) a definiálása. Azt hiszem, bennem is létezik nemzeti öntudat, amennyiben magaménak vallom a magyar történelmet, a magyar nyelvet, kultúrát, örülni tudok egy-egy magyar találmány, film, könyv, sporteredmény sikerének, és azt hirdetem, hogy nincs szebb a világon, mint egy augusztusi délután a tihanyi Rege cukrászda (ha ugyan megvan még) teraszáról lenézni az öbölre.

johnny:meséld el nekem légy szíves,hogy mit téptek le a "felvilágosodás nagymesterei" és miről. Ha neked érték a civilizáció akkor nem teheted margóra azt a folyamatot, amit a felvilágosodás szellemisége adott hozzá. Vagy olyan polgár, hogy a szerzett javaidtól önként megválj?Az is ősi talapzat, hogy halászó, vadászó életet éljél.Minek kellett a felvilágosodás mondod, minek kellettek a gyárak, a tudomány, minek a kultúra. Hát persze a pofátlan kizsákmányolás ! Csak a multik packáznak az életeddel, a hatalmi elit nem? Annyira elvakult nem lehetsz, hogy ne tudd a hatalmi elitet is mindig a tőke önös érdeke mozgatja.

@rás: "a katolicizmus az első nagy nemzetek feletti, globalizációs szervezet." Ja, szóval így kell érteni. Most már világos akkor. És hát, ez bizony vitathatatlan tény. Viszont az előző kommentben már kifejtettem, hogy én mit értek reszakralizálás alatt. (És hát természetesen nem a katolikusok globalizmusát) :) Amit pedig a nemzeti öntudatról írtál, engem kifejezetten boldogsággal töltött el. ;) @egy nagyi: Igen, a felvilágosodás az valóban egy kétélű penge, ugyanis nem lehet rá egy az egyben mondani, hogy rossz. Tulajdonképpen magával az irányzattal nincs is különösebb bajom, hiszen az addigi babona-rendszert és a valláson keresztüli kifosztást volt hivatott lecserélni egy értelemközpontú gondolkodásra, amelyben inkább a tények játszanak jobban szerepet, mintsem a hiedelmek. Ez még rendben is van. Ám ma már eljutott az akkori felvilágosodási folyamat egy olyan szintre, ahol az embernél már nem számít a szellem egyáltalán. Ma már csak az anyag számít mindenhol és a testiség meg az értelem, pedig az ember nem attól ember, hogy húsból van és vér folyik benne és hogy anatómiailag atomjaira szedehető, hanem attól, hogy spirituális lény. Úgy gondolom, hogy ugyanazt a folyamatot éljük most, mint a felvilágosodás előtti időszakban, csak akkor pontosan a fordítottja volt a helyzet. Akkor minden városban templomok épültek a kifosztásunkra, ma pedig bankok... Szóval, szerintem újabb felvilágosodásra van szükség! Olyanra, amely NEM versenyezteti az értelmet és a szellemet egymással, hanem harmóniában élteti mindkettőt egymás mellett. Lehet, hogy kicsit zavaros a felvetésem, de talán még érthető.

@johnny: "Szóval, szerintem újabb felvilágosodásra van szükség! Olyanra, amely NEM versenyezteti az értelmet és a szellemet egymással, hanem harmóniában élteti mindkettőt egymás mellett." Az a helyzet, hogy amit kívánsz - és amivel teljesen egyetértek -, ahhoz nem kell új felvilágosodás, nagyon megfelel a régi is. A felvilágosodás egyik alapműve, a Francia Enciklopédia pontosan ezt fejezi ki, ráadásul minduntalan Istenre és a közjó érdekére - mint értékre - hivatkozva. Most belelapoztam, két idézet. Az első a társadalomról szóló fejezetből: "Az emberi társadalom egésze erre az általános és egyszerű alapelvre épül: boldog akarok lenni. Minthogy olyan emberek között élek, akik hozzám hasonlóan mind boldogok akarnak lenni, boldogulásomnak azt az útját-módját kell keresnem, mely az övéké is lesz, avgy legalábbis nem árt egyikőjüknek sem... A közjó legyen hát magatartásunk legfőbb szabálya, sose keressük saját javunkat ennek rovására. Ezt követeli tőlünk az a szövetség, melyet Isten hozott létre az emberek között." A másik címszó: "Ember (erkölcsi szempontból)" "Az itt és most vizsgált ember a gondolkodó, akaró és cselekvő lény. Tehát csak azt fogjuk kutatni, milyen indítékok mozgatják és milyen okok irányítják elhatározását... A vallás feladata, hogy az idő teljességében számunkra előkészített boldogság útján vezéreljen. A filozófiának az emberi cselekedetek természetes indítékait kell tanulmányoznia, hogy hasonló, természetes eszközöket találjon az ember jobbítására és boldogítására a múlandó életben."

johnny:miért gondolod azt, hogy a spiritualitás és az értelem egymásnak ellentmondó fogalmak? Szoktál-e katedrálisokban, kis falusi templomokban járni,bazilikákban ? Ott neked csak a kommunista dogma jut eszedbe ? Az általad kedvelt Fidesz 1998-2002 -ben való kormányzásuk idején a Milleniumra nem egy és nem két templomot újított fel. Igen, adófizető voltam akkor, nem vagyok vallásos, de örültem neki, hogy ez történt. De menj el a felvidékre és nézd meg, hogy mennyi jó állapotú templom van ott. A szocializmus idején voltam Szentpétervárott, az egyik utcában egy gyönyörű pravoszláv templom épülete állt, tele volt nyomva mindenféle raktározandó dologgal.Ha így gondolkodnánk az egyházról, mint TE, akkor az újkori barbarizmus jönne el. Nagyon egyszerű, sőt primitiv közgazdaság,amit mondok. Alulról építkezve. Vállalkozást akarok elindítani. Pénzre van szükségem, mert az enyém kevés. Mit tehetek:kérek a családomtól, barátoktól, ha van nekik, ha nincs akkor marad a bank./Itt viszont ne feledd, hogy a sporólos,betétkönyvesek pénze is fedezi a vállalkozások hiteleit/. Így a banknak egyszer adok pénzt, ezért ő kamatot fizet nekem, vállalkozóként én hitelt veszek fel és ezért a bank tőlem kamatot kér. Miután rákényszerültem a hitelre el kell fogadnom a feltételeket. Itt van szükségem az értelemre, amikor hozzávetőlegesen fel tudom mérni a vállalkozásom hatékonyságát,ehhez ismernem kell ,ahol élek a gazdasági és jogi környezetet. A Bank nem istentől való gonosz, tudom, hogy csak virtuális tőkemozgás látszódik, de ahhoz, hogy ez a szemlélet megváltozzon fel kell futni a gazdaságoknak, és az embereknek hedonista hajlamukat kell korlátozni.Megjegyzés, biztosan tudod , hogy a Kádár-rendszerben is el voltunk adósodva.Akkor is a nyugat pénzén dorbézoltunk. Rás: bocsi,hogy hosszas vagyok a kommentben.

Johnny: "Akkor minden városban templomok épültek a kifosztásunkra, ma pedig bankok" Szerintem ez egy nagyon erőltetett párhuzam, épp ezért sántít a dolog.(nagyon egyszerűen megfogalmazva: melyik mit ad az embernek? milyen szükségletet elégít ki?) Egyébként pedig a szakralitásra, a spirituális élményekre vonatkozó igény nem tűnt el az emberekből, sőt. Csak megváltozott. Azonban ezt az igényt a hagyományos egyházak egyre kevésbé tudják kielégíteni. (hozzátéve, hogy a Katolikus Anyaszentegyháznál alkalmazkodóbb szervezet nem volt az elmúlt 2000 évben.)

@rás: Az más kérdés, hogy a jelenkori gyakorlatban mennyire valósulnak meg az említett idézetek. Egyébként tetszik az a néhány sor, csak hát nagyon bizalmatlan vagyok én a megvalósulásukat illetően. @egy nagyi: Ó azt hiszem, itt valami nagy tévedés történt. :) Nekem nem jutnak eszembe kommunista dogmák és kiálltványok, miközben egy templomban sétálok! Nem szeretem ugyan hangoztatni — mert ma már nagyjából szégyellnem kell a dolgot —, de én katolikus vagyok. Ami a kommunizmusomat illeti, azt inkább keresztényszocializmusnak mondanám, ami szerintem nagy különbség. :) (lásd: http://lexikon.katolikus.hu/K/kereszt%C3%A9nyszocializmus.html) Az értelem és a spiritualizmus szembeállítását pedig mindenképpen szét kell választani, és a felvilágosodás is éppen ezt tette vele. Azóta nem számít eretnekségnek, ha mondjuk valaki nem hiszi el Noé bárkájának sztoriját, vagy nem hiszi Isten létezését. (Hozzáteszem, ez így helyes. Istenhez/Jézushoz megtérni nem lehet úgy, hogy pisztolyt nyomnak a halántékomhoz...) :) @Andris: Igen, valóban erőltetett a párhuzam, de érdemes azért fontolóra venni. És hát sajnos az is igaz, hogy a történelmi egyházak ma már képtelenek ellátni azt a spirituális feladatot, amit el kellene látniuk. Ezért is van szükség egy reszakralizációra. (És nem intézményire, hanem vallásira!)

@johnnymoore: Igen, valóban "más kérdés", hogy mi az eszmék és a gyakorlat viszonya. Te (nem egyedül, természetesen) viszont magát a felvilágosodást kárhoztattad. A jobboldal ma leghangosabb része minden rosszat a felvilágosodásra vezet vissza. Meggyőződésem szerint tévesen, hamisan. Erre utal egyébként iménti kommented (kicsit zavarosra sikeredett) harmadik bekezdése, különösen annak első mondata. A felvilágosodás éppenhogy az értelem és a spiritualizmus összehangolására tett kísérletet, utóbbit leválasztva mind a babonákról, tévhitekről, mind az önérdekűvé vált egyházról.

Johnny:a szerver nálam nem találta a linket, így nem tudtam elolvasni mit takar a keresztényszocializmus. Annak idején mi a kereszténység eszmeiségét őskommunizmusnak definiálva tanultuk./ Megjegyzem, ha van időd, akkor tanulmányozd a kibúcok eredeti gyakorlatát és szellemiségét./És azt is prognosztizálták az ideológusok, hogy eljön a világforradalom. Én ebben nem látok semmi realitást. Ami pedig a katolikus voltod illeti nem szégyelleni való. Minden vallás magánügy, de amikor képes a hívőket tömöríteni a szegények megsegítésére akkor missziót tölt be. Katolikusok, reformátusok, zsidók stb.egyaránt. Utolsó egy önmagában spirituális lény még bőven éhen halhat.

egy nagyi: Igen, látom közben, hogy nem működik a kink. Bocsánat! Itt van egy másik, bár ez nem a katolikus lexikonból származik, de lényegében ez is jól összefoglalja a lényeget. (http://www.dereferer.org/?http%3A%2F%2Fwww%2Ekislexikon%2Ehu%2Fkereszteny%5Fszocializmus%2Ehtml)

johnny:köszönöm, elolvastam. Azonosulni nem tudok vele, mert egy örök szkeptikus vagyok, de jó,hogy így közelebb hoztad a nézeteid gyökerét.

csak egy idézettel szólnék hozzá az ismét rettentő épületesre sikeredett "vitához". "A felvilágosodás az Ember felemelkedése önmaga okozta éretlen gyermekkorából." (Immanuel Kant) Ha az újkori nyugati filozófiai hagyományból választani kellene valakit, aki a felvilágosodás őszinte híve volt, Kant minden bizonnyal előkelő helyen volna az eszembe jutó szerzők közt, ugyanakkor sem azt, hogy a jobboldali eszmék, pl. a konzervativizmus ellensége volt, sem azt nem mondanám, hogy a keresztény spiritualizmus távol állt volna tőle. „Gondolkodás nélkül tanulni: kárba veszett munka. De tanulás nélkül gondolkodni veszélyes”. (Konfucius)

@drc: :) Kösz a Konfuciust.

@rás: igazán nincs mit! mindig is elkápráztatott, hogy miféle bódító bukéjú és mérgező savakkal teljes elvadult puszpángként képesek szárba sarjadni gondolatok, sőt egész gondolatáramlatok csupán amiatt, mert azok, akik kigondolják őket, vagy nem ismerik, vagy tudatosan kerülni igyekszenek a klasszikus bölcsészeti, filozófiai hagyomány virágoskertjét és inkább ugari növényekkel ültetik tele gondolataik kertjét. pedig aki filozofál, annak illenék legalább alapjaiban tisztában lenni ezekkel, az eszmei, politikai áramlatokkal foglalkozóknak pedig főleg, hiszen miféle tradícióhoz képest határozzák meg önmagukat, ha nem ezekhez képest?! pláne akkor lep meg az efféle magatartás, ha magamagát máskülönben konzervatívnak valló valakitől tapasztalom... bevallom, ugyanekkor hatalmas kíváncsisággal és némileg elhűlve figyelem blogger-oktatói tevékenységedet és nem kevés tiszteletet gerjeszt bennem irántad, hogy sem egy szellemes leszúrás mellett nem adod föl a vitának már nem nevezhető diskurzust vele, sem a könnyebbik végét megragadva, a francba elzavarni sem akarod. őszintén mondom, hogy nem értem miért csinálod, de éppen az gyönyörködtet benne, hogy fogalmam sincs, mi mozgat téged vele kapcsolatban.

@drc: Sajnos, nem tudok ilyen gyönyörű mondatokban válaszolni neked, így csak tömören a motívumokról: érdeklődés és pedagógiai véna. És nemrég mutattál rá mindennek kapcsolatára a blog logójával. :))

@rás: félreértesz. per definitonem értem, hogy mit csinálsz, átfogja a tudatom, csak empatikusan nem vagyok képes, nem érem át a motívumaidat, mert én nem így vagyok beállítva. a pedagógia nálam csak professio, nem szenvedély.

@drc: nem szenvedély - alkat.