Hogyan lesz valaki szociáldemokratából nyilas, nagy tehetségű tudósból pártpropagandista; hogy ért össze a baloldali népnemzeti gondolat a fajüldözéssel: a HVG Matolcsy Mátyás-portréja nemcsak róla, hanem az újkori magyar történelem bonyolultságáról is szól.

Szerző: rás  2013.02.07. 11:58 10 komment

Címkék: történelem hvg Ungváry Krisztián Matolcsy Mátyás

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr655067306

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

P_o_c_a_k_o_s 2013.02.07. 19:04:15

Mi ebben a bonyolult? Ez egy (természetes) történelmi folyamat. A szakszervezeti mozgalmakon alapuló bérből és fizetésből élők táborát nagyon megkavarta az I. vh kitörése. II. Vilmos német császár felszólította a parlamenti pártokat, hogy a győzelem (és a haza) érdekében tegyék félre ellentéteiket (pl. ne sztrájkoljanak). A szocdemek ezt elfogadták, a háborúellenes radikálisok (kommunisták) nem. Ez, 1915-ben, a zimmerwaldi konfenercián a mozgalmon belüli szakadáshoz vezetett. A Lenin vezette társaság csak később kapcsolt, hogy a bevonult munkás- paraszt tömegek kezében lévő fegyvert a “kapitalisták” ellen lehet fordítani. A vesztes országokban elterjedt, hogy az egész háborúért és az azt követő forradalmakért a “zsidók” a felelősök. Így akartak világuralomra törni. Mivel az antiszemitizmus ehhez igen jó táptalaj volt, így a nemzeti (önrendelkedési) mozgalmak is felkarolták ezt a (hamis) nézetet. A baloldaliak (mindenekelőtt a szocdemek) a 30-as évekre két radikális irányzat között választhattak (már aki akart): a szovjet és a náci. Mivel az utóbbi, Európa szívében, igen rövid idő alatt látványos eredményeket tudott felmutatni, ezért ez közelebb állt a bolsevizmust elvető, az antiszemitizmusra viszont fogékony változást követelőkhöz.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.02.07. 19:46:14

Az általad felvázolt séma azért sok mindent nem tartalmaz, illetve nem magyaráz meg. Ilyen például az ún. "harmadik út" kérdése (a HVG-cikknek fontos eleme Matolcsy Mátyás és Kovács Imre kapcsolata) vagy a náci és nyilas mozgalom (a náciknál főleg kezdeti) forradalmi, baloldali, antikapitalista jellege, az ebből fakadó "átjárási" lehetőség (főleg a kevésbé tudatos százezrek számára); nacionalizmus és internacionalizmus/kozmopolitizmus (erő)viszonyának alakulása a 20. században (és ma); a politikai antiszemitizmus - úgyis mint a "hülyék szocializmusának" (Bebel) - okai (nem csak egyszerűen "elterjedt, hogy... a zsidók a felelősek"). Ami pedig a 30-as évek "látványos eredményeit" illeti, azokban a sztálini Szovjetunió is bővelkedett, Nyugaton nem győzték csodálni az ötéves terv eredményeit.

P_o_c_a_k_o_s 2013.02.07. 22:52:32

Ugye, hogy mégsem olyan bonyolult? :D (az újkori magyar történelem)
Én erre reagáltam. A “látványos eredmények” előtt ott van, hogy “Európa szívében”. Ez fontos kitétel! Hiszen 1933-ban egy abszolút nyomorban élő Németországot vettek át a nácik: közel 5 millió munkanélküli, hiperinfláció, hatalmas hadisarc, stb.
www.dhm.de/lemo/objekte/statistik/arbeits12/index.html
Ilyen eredménnyel Moszkva nem dicsekedhetett. Sőt, épp arra volt büszke, hogy a világválság elkerülte! Ezzel szemben a náci eredmények a hasonló európai országokban (pláne a vesztesek között) igenis szimpatikus (és követendő) volt. Különösen a franciáknál, de briteknél is.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.02.09. 12:50:33

@P_o_c_a_k_o_s: Tanulságos. (Mármint nem a zsidókkal, hanem az antiszemitizmussal kapcsolatban. Lásd még január 6-i bejegyzésemet A prágai temető c. U. Eco-regényről.)

P_o_c_a_k_o_s 2013.02.09. 14:30:49

@rás: azt nem tudom, miből gondolod, hogy valaha is szocdem volt? (én kétlem!) Az életrajzában sem szerepel! JA-val volt egyidős. Ezt a kis "összefoglalóját" 1940-41-ben (a SZU megtámadása előtt) írhatta.
Egy szó, kifejezés ragadott meg: Cserta. Bevallom, nem ismertem.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.02.09. 17:57:55

@P_o_c_a_k_o_s: A bejegyzésben belinkelt HVG-cikkben szerepel ez a mondat: "Matolcsy Mátyás a harmincas évek derekán vallott szociáldemokrataságból Gömbös Gyula miniszterelnökségének idején kormánypártivá, majd kisgazdává válva, utóbb különféle nyilas színekben - harcolt az idők folyamán mind radikálisabb formában megfogalmazódó agrárreformokért".

A Csertát én se ismertem.

P_o_c_a_k_o_s 2013.02.09. 18:36:04

".....A bp.-i műegy.-en gépészmérnöki oklevelet, majd műszaki, utóbb közgazdasági doktorátust szerzett. Ösztöndíjasként megfordult Európa több országában és Amerikában. Az 1930-as évek elején a Magy. Gazdaságkutató Intézet mezőgazdasági szakelőadója, 1935- től 1944-ig ogy.-i képviselő. Kormánypárti programmal lépett fel az 1935, évi választásokon, ..... (Életrajzi Lexikon)
Nem tudom, mikor, mit "vallott", de szerintem sohasem volt szocdem (párttag). Nem valószínű, hogy ilyen karriert szocdemként futott be, amiből 1935-re már kormánypárti képviselő lett. Ennek lenne nyoma szocdem vonalon is.

A Csertára magánban írtam.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.02.10. 10:05:54

Pocakos - technikai okokból e-mailben küldött újabb kommentje:
Matolcsynál:
"........Több, mint 100 évvel ezelőtt Oroszország szükségesnek látta, hagy erről a torlódási területről feléje irányuló erős beszivárgásnak gátat emel­jen. Oroszország nyugati tartományaiban meghatározott települési zónát jelöltek ki, amelyen túl a zsidók nem vándorolhattak. E települési terület Cserta néven ismeretes. Keletkezése egy 1791-ből származó orosz tör­vényre vezethető vissza. Keleti határai a Duna és a Dnjeper voltak. 1831 óta a cári birodalom keretén belül Lengyelország is a Csertához tar­tozott, amelyen túl a zsidók nem mehettek Oroszország belsejébe. A Cserta területen a keleti zsidók túlzsúfolódlak s ez egy évszázadon át odavezetett, hogy ott a zsidóság különleges arculata fejlődött ki. Ugyan­csak megmaradt a keleti zsidóság különleges szociális helyzete, amely élesen különbözik a középeurópai zsidóság helyzetétől.

A Cserta a keleti zsidóság vállalkozóbb kedvű rétege számára kellemetlen börtönné vált, - de értették is a módját, hogy határain átjus­sanak. A századforduló körül a zsidóság torlódása oly erős volt, hogy egyrészt milliós tömegben vándorolt nyugat felé, másrészt pedig az „otthon” maradt zsidóság gyűlölettől fűtött szervezkedése a cári Oroszország össze­omlására vezetett...."

utánanéztem. Ilyen szó, fogalom egymagában NINCS. Orosz szó: határt, védelmi vonalat, stb, jelent, ill. azzal kapcsolatos kifejezés.
Lengyelország három felosztása (1772, 1793, 1799) kapcsán Oroszországhoz csatolt területeken mintegy másfél millió zsidó került az orosz korona uralma alá. Ezekből a területekből hozzák létre az úgynevezett „letelepedési övezetet” [or. Cserta posztojannoj jevrejszkoj oszedlosztyi] II. (Nagy) KATALIN(1762-1796) és I. SÁNDOR(1801-1825) cár uralkodása alatt. A „letelepedési övezet” kialakításának célja, hogy megakadályozzák a zsidó kereskedők betelepülését a belső orosz kormányzóságokba, csökkentsék a zsidók számarányát az új területeken, illetve benépesítsék, és művelés alá vegyék a Török Birodalomtól elfoglalt délorosz sztyeppéket.

De az igazi, az angol nyelvű wiki:
en.wikipedia.org/wiki/Pale_of_Settlement

P_o_c_a_k_o_s 2013.02.10. 12:04:30

@rás:
Kieg.
Az a bekezdés, amelyben ez szerepel:
“....az úgynevezett „letelepedési övezetet” [or. Cserta posztojannoj jevrejszkoj oszedlosztyi] ….”
Fényes Balázs tanulmányából való, annak is a 17. oldalán. Ezzel akartam bizonyítani, hogy a Cserta szó, kifejezés ismert, és van magyar megfelelője: “letelepedési övezet”
Akit érdekel, a Fényes B. tanulmány linkje:
www.or-zse.hu/hacofe/vol3/Fenyes_hacofe.pdf