December 10-e, az emberi jogok napja alkalmából 82 ország 500 írójának aláírásával nyilatkozatot tettek közzé, amely a digitális lehallgatás elleni fellépésre hívja fel a világ kormányait. A Szilícium-völgy nyolc nagyvállalata – köztük  a Google, a Facebook, a Microsoft – egy Barack Obamához intézett nyílt levélben álltak ki az internet szabadsága és a felhasználók magánszférájának sérthetetlensége mellett.

Hát, nem tudom… Nem tudom, szabad-e álszentnek, képmutatónak vagy egyszerűen csak naivnak, álmodozónak lenni, ha az ember Günther Grass vagy a Google. Hát megalkuvónak és/vagy realistának lenni egyszerű állampolgárként? Cinikusnak?

A felhívások apropója Edward  Snowden leleplezése arról, hogy az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) mindent és mindenkit megfigyel, lehallgat, ellenőriz, még – uramisten! – Merkel asszonyt is. Orwell, Big Brother (nem a reality show!), „fasiszto-kommunista” módszerek, meg a többi közhely a fenyegetett, jószerivel már el is vesztett szabadságról, az egyén önrendelkezéséről.

Szeretem Esterházy Pétert és Günther Grasst; nem szeretem (mert nem engedi szeretni magát), de nagy írónak tartom és olvasom Coetzee-t, tisztelem a kérlelhetetlen Elfriede Jelineket, de… Vagy naivak vagy (ezúttal) képmutatók. Úgy tesznek, mintha valami új dologról lenne szó, sötét erők összeesküvéséről. A világ a 80-as évek vége óta tud az Echelonról. Persze, én se szeretem, ha belehallgatnak a telefonbeszélgetésembe, beleolvasnak a magánlevelembe, valahol feljegyzik, hogy mi a hobbim vagy éppen a szexuális érdeklődésem. De tudom, hogy megteszik. Ha máshonnan nem, hát onnan, hogy az „internethasználók magánszférájának sérthetetlenségéért” aggódó Google milyen reklámokat helyez el a gmail-fiókom jobboldali sávján. És mégis, mit gondolnak/gondoltok, kik, mire használ(hat)ják a Facebookra, LinkedInre stb. az életünkről önként feltöltött adatainkat, képeinket?

Egy dolog története maga a dolog, mondja Hegel (meg az a gyanús komcsi Marx). Az NSA-t a hidegháború (és a harmadik világháborúra való felkészülés) csúcspontján, 1952-ben hozták létre, hogy a rendelkezésre álló minden titkos eszközzel megfigyeljen bárkit és bármit, aki és ami gyanús. vagy gyanús lehet. Sokat elárul, hogy máig a Hadügy- (oppardon! a Védelmi) minisztériumhoz tartozik. Akit érdekel, részletesen olvashat róla pl. itt, az adatbányászatról meg itt. Az NSA igazgatója egyúttal a kiberhadviselésért felelős United States Cyber Command parancsnoka. Piszkos háború, piszkos eszközök, piszkos munka… Úriember ilyet nem csinál. Persze. De „úriember” elvárja az adójából fenntartott államtól, hogy megvédje őt és a hazáját. Hol valódi, hol feltételezett vagy éppen képzelt ellenségtől.

2001. szeptember 11-én órákon át ültem a tévé előtt és meredten néztem a CNN New York-i élő képsorait. Nem az én hazám, nem a rokonaim, ismerőseim (voltak). Azóta nekem bárki jogvédő széplélek (tisztelet neki!) fecseghet bármit a lehallgatás, az adatgyűjtés, a titkos megfigyelés veszélyeiről, a személyiségi jogokról. Nem az ideális világban élünk. Háború van – és ebből a szempontból (csak ebből!) másodlagos kérdés, hogy az USA és általában a nyugati világ mennyiben felelős (túlnyomórészt az!) azért, hogy muszlim fanatikusok hadat üzentek. A gyilkos csapások ugyanis – mint az háborúban szokásos – nem a kormányt, nem a politikusokat érik.

Lehallgatnak, megfigyelnek mindenkit. Engem is, téged is. Mármint a gépek, hogy van-e valami gyanús utalás – egy szó, egy kapcsolat – a telefonos, internetes kommunikációnkban. Az ugyanis szart se ér, ha csak a már ismert terroristákat figyelik. Ha nem akarok robbantani a Times Square-en, vagy nem adakozom egy ilyen bomba elkészítésére, ha nem bújtatom a merényletre készülőt, akkor nincs mitől tartanom, nincs mit titkolnom, mert nem törődnek velem.

Eddig tartott a saját naivitásom. Mert ugye – hogy a fenti példánál maradjunk – valószínűleg Angela Merkel se akar robbantani a Times Square-en, és nem bújtatja az új Oszama bin Ladent se (már ha tudja, hogy ki az a kedves ember, aki tegnap a sarki közértben ráköszönt). Oszt mégis lehallgatták! Hát igen, ha valakinek megvan az eszköze hozzá, hogy megtudja, üzleti partnere mivel akar holnap beállítani hozzá, ellenállhatatlan a kísértés.

A Tízparancsolat a zsidó-keresztény kultúra talán legalapvetőbb doktrínája. Így aztán már senki nem lop és nem paráználkodik.

Normákra persze szükség van, hogy tudjuk, mégis mi lenne a helyes viselkedés.  Mihez nem tartjuk magunkat.

Szerző: rás  2013.12.10. 12:21 5 komment

Címkék: lehallgatás emberi jogok

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr315684433

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egy nagyi 2013.12.11. 00:59:38

ras:addig ameddig az ember képes saját magát nem leköpni legyen mindenki boldog a róla begyűjtött adatokkal.Csak a belső énünk legyen tiszta. Persze más eset, ha koholmányok alapján elkezdik vegzálni,de morálisan jól ki lehet belőle jönni, ha nem ölnek meg, vagy idegileg nem készítenek ki.

Szó-szóró 2013.12.13. 17:12:24

rás: 911 óta mindent szabad? Akkor már nincs is határ? Én nem vagyok ennyire megengedő.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.12.13. 17:35:37

@Szó-szóró: Nem szabad "mindent", és van "határ". A kérdés csak konkrétan dönthető el. Továbbá egy dolog, hogy mi tetszik nekem, és egészen más dolog, hogy mit fogadok el indokolhatónak. De 9/11 valóban történelmi határ - jogilag is, filozófiailag is.

EXO 2013.12.19. 19:36:56

www.theguardian.com/world/2013/dec/16/nsa-phone-surveillance-likely-unconstitutional-judge
Egy amerikai bíró egyrészt alkotmányellenesnek,"orwellinek" nevezte a programot.
A másik dolog amit kiemelt, az az, hogy az NSA nem tudott bizonyítékokkal szolgálni arra, hogy akár egyetlen terrortámadást is megakadályozott volna a program! Így ez már nem csak jogi probléma, hanem eléggé úgy tűnik, hogy pár milliárd kikúrt dollár, hacsak nem vesszük figyelembe annak a lehetőségét, hogy a rendszer ipari-üzleti kémkedésre használva akár dollár ezermilliárdokat is hozhatott az amerikai vállalatoknak a külföldi konkurenciával való versengésben.

rás · http://ras2.blog.hu 2013.12.19. 20:31:42

@EXO: Kösz szépen, ebből nagyon jó játék lesz. Naiv, aki azt hiszi, hogy - akár egy valamikor bekövetkező legfelső bírósági döntés után is - az amerikai titkosszolgálatok nem fognak minden aktuálisan rendelkezésükre álló eszközzel bárkit lehallgatni, megfigyelni, akit akarnak. Mint írtam: "Piszkos háború, piszkos eszközök, piszkos munka… Úriember ilyet nem csinál. Persze. De „úriember” elvárja az adójából fenntartott államtól, hogy megvédje őt és a hazáját. Hol valódi, hol feltételezett vagy éppen képzelt ellenségtől." vagy éppen üzleti érdekből.
süti beállítások módosítása