Hülye gazemberek. A Magyar Országgyűlés súlyos mentális kihívásokkal élő elnöke vasárnap Országzászlót avatott Kispesten. Miután – az mno.hu tudósítása szerint leszögezte, hogy „a magyarok újraállított országzászlói nem a múlt kerekét akarják visszaforgatni, hanem irányt mutatnak, nyomvonalat szabnak a jövőre, emlékeztetett, hogy a most helyreállított kispesti országzászló 80 évvel ezelőtt egyike volt annak a több mint 700-nak, amelyek azt hirdették: az I. világháborút lezáró békeszerződésekben ’halálra, rabságra és felejtésre ítélt’ magyarság élni akar, szabadságot akar és emlékezni akar.” Remélem, világos: nem a múlt kereke, hanem nyomvonal a jövőbe.

Az 1925-ben Urmánczy Nándor országgyűlési képviselő (a Védő Ligák Szövetségének elnöke, a „megalkuvás nélküli magyar”) által elindított Országzászló Mozgalom központi elemévé vált a Trianon elutasítását kifejező, a békediktátum revízióját követelő, államilag szított irredenta propagandának. Ez az országcsonkítás döbbenetéből és valóságos fájdalmából táplálkozó, de hisztérikussá fajuló propaganda kondicionálta aztán a magyar társadalmat a hitleri szövetség elfogadására, a háborúra. Sőt, aztán már kicsapott a valóságban a belső propagandánál mindig sokkal óvatosabban és realistábban politizáló Apponyi, Bethlen és Teleki által neki szánt mederből. Barcza György londoni követ visszaemlékezéseiben beszámol egy Teleki Pál miniszterelnökkel 1939 végén folytatott bizalmas beszélgetésről. „A németekkel kell mennünk, mert másképp nem lehetséges – mondta Teleki –, de csak egy bizonyos pontig. Ez a pont, ez a határvonal a háborúban való részvétel. Ezt semmi esetre sem fogjuk megtenni, mert idegen érdekekért nem fogunk elvérezni hiába. De borzalmas nehéz, talán lehetetlen is lesz ellenállni. A revízió, s ezt csak neked mondom, a legnagyobb veszély, amely fenyeget, de ez ellen nem tehetek semmit, mert belebukom. A közvéleményünk meg van őrülve. Mindent vissza! Akárhogy, akárki által, bármely áron. [...] A revízióba bele fogunk pusztulni, ez fog minket a háborúba belesodorni.” Visszakaptuk a Felvidéket, jó, vissza Ruszinszkót is, ezeket meg tudjuk még emészteni, átvenni, berendezni. Most Erdélyen a sor, rettegek, mi lesz akkor. Ha Erdély visszajő, ezzel örökre elköteleztük magunkat a németeknek, akik majd azután követelik az árát. És ez az ár a velük együtt való háborúzás lesz, az ország maga lesz az ára a revíziónak.” (kiemelés tőlem – Rás)

És akkor térjünk vissza a mostani sorozatos Országzászló-újraavatásokhoz, és a vasárnapi kispestihez, amelyen egyébként Kövér László mellett részt vett többek között Hiller István, az Országgyűlés szocialista alelnöke és Gajda Péter, a XIX. kerület MSZP-s polgármestere. Ismét az mno.hu beszámolóját idézem: Az ünnepségen az országzászlót a Himnusz hangjaira cserkészek vonták fel, majd Trianon emlékére félárbocra engedték. A történelmi egyházak képviselői által megáldott emlékmű talapzatán a történelmi Magyarország térképe látható. A talapzat előtt elhelyezett emléktáblán az olvasható: „Kispest önkormányzata állíttatta 2014-ben. A történelmi Magyarország vármegyéiből származó földereklyék a Wekerlei Polgári Egyesület jóvoltából kerültek elhelyezésre.” Emlékeztetnék Kövér szavaira: „nem a múlt kereke”, viszont „iránymutatás” és „nyomvonal a jövőbe”. Az ostobasággal kevert politikai cinizmus nem egyszerűen gesztus a magyar politikában ma újra hangos, holdkóros irredenta csoportok, a Fideszre ma egyedüli veszélyt jelentő Jobbik szavazói felé, hanem táplálója is a „Vesszen Trianon!” képtelen, a 21. század realitásai közt nevetséges nosztalgiájának. Akárcsak Orbán tusnádfürdői „bármi megtörténhet” mondata. Másrészt viszont Kövér Trianont, Trianon elutasítását összekapcsolta az Orbán-rezsim EU-ellenes „szabadságharcával”: arról is beszélt, a magyarok 2010-ben, majd az idén újra elutasították 1989-1990 alkuajánlatát, amely „eleinte elegánsnak és barátinak tűnt”, de végül kiderült, a célja az volt, hogy a magyarok mondjanak le államukról. Ez az alkuajánlat azonban ma is áll – folytatta –, sőt „próbálják azt ránk erőszakolni”, de nem szabad engedni, mert „mi valóban szabadok akarunk lenni”. Az országzászlók is azt hirdetik, „készen állunk újabb küzdelmekre” csak a magyarok érdekeit szolgálva – közölte az Országgyűlés elnöke.

Navracsics Tibor (átmeneti) külügyminiszter, aki saját közlése szerint szívesen foglalkozna a szomszédságpolitikával a decemberben felálló új Európai Bizottságban, nem volt ott az Országzászló-avatáson.