Hihetetlenül boldog vagyok. Mintha én kaptam volna.
Bob Dylan Nobel-díja egy nemzedékről és egy korszakról szól, amely nagyon más volt. Az egyre szörnyűbb, kegyetlenebb és önzőbb világban nosztalgikus főhajtás a hatvanas évek és a 68-as nemzedék előtt, amelynek egyik ikonja lett - akaratán kívül is, mint azt önéletrajzában írta. Szabadság és pimaszság áradt a dalaiból - és felelősség másokért, a világért. Egy korszak, amelyben azt hittük, minden lehetséges, minden csak rajtunk múlik, sarkaiból fordíthatjuk ki a világot. Hát... Lófaszt. De szép volt hinni, és szép emlékezni.
Utolsó kommentek