Meghalt a "Lakatos elvtárs". Tudom, halottról vagy jót vagy semmit, de jót nem tudok - és nem írni sem.

A most 88 éves korában elhunyt Lakatos Ernő többféle, a tájékoztatással (eufemizmus) kapcsolatos tisztséget is betöltött a 70-es, 80-as években, volt például a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese - fiatalabbaknak mondom: ez a Habony-Rogán művek zsenge elődje (de elődje!) volt. Hírhedtté azonban a párt KB (központi bizottság) agitprop (agitációs és propaganda) osztályának vezetőjeként vált. (Itt most kéne egy ismertetés "a sajtó mint kollektív szervező, agitátor és propagandista" lenini téziséről, hogy az imént említett fiatalok is képben legyenek, de úgyse értenék.) 

Az első emlékem róla 1974-ből, az Újságíró Iskolából származik. amikor fenyegetően dörögte felénk: "Elvtársak, egyesek szeretik azt mondani, hogy a sajtó hatalom. Hát nem, elvtársak! A sajtó nem hatalom, hanem hatalmi eszköz. Ezt jól jegyezzék meg, elvtársak!" Megjegyeztük, tudomásul vettük, és - a magam nevében beszélek - igyekeztünk/igyekeztem ehhez tartani magam. Amíg képes voltam - képesek voltunk - rá. Amikor a 80-as években már világos volt számunkra a rendszer válsága, de még azt gondoltuk, hogy reformokkal átalakítható - átalakítandó, hiszen egyébként úgyis ez a rendszer marad számunkra -, akkor eszközszerepünkből kitörve, megpróbáltuk a hatalomnak elmagyarázni, hogy... Például azt, hogy hogyan használhatná okosabban eszközét: minket, a sajtót. Ez akkor konkrétan számomra a Magyar Rádiót jelentette. De elég volt Lakatos elvtársnak csak megjelenni a Rádió pártbizottságának ülésén - de nemcsak megjelent, hanem üvöltözött velünk, ránk -, hogy mindahányszor rádöbbenjünk: a dolog reménytelen. 

Жёпа с ушами - mondja az orosz. (Zsopa sz usami - segg, fülekkel.) Sajnálom, akkor is ez jutott eszembe, és azóta is, ha rá gondoltam.

De már rég mindegy. És hát rá kellett jönnöm, hogy mennyire kezdő, mennyire amatőr volt. És hogy valószínűleg volt mentsége: úgy gondolom, őszintén hitte, amit mondott (üvöltött).

 

Szerző: rás  2018.12.21. 22:39 7 komment

Címkék: sajtó Kádár-rendszer Lakatos Ernő

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr7414506368

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dupla · https://doppeldupla.home.blog/ 2018.12.22. 09:08:33

Ha szabadna itt még V.Afanaszjev: Társadalmi ​információ és társadalomirányítás című művére utalnom.

rás · http://ras2.blog.hu 2018.12.22. 10:39:44

@Dupla: Persze, szabad. De be kell vallanom műveletlenségemet: nem ismerem e minden bizonnyal kiváló művet. :)

látjátok feleim szümtükkel 2018.12.22. 19:59:22

"...a dolog reménytelen."

Én ezt anno egy pártbizottsági elvtársnak ( vele baráti kapcsolatban álltam, mivel együtt jártunk oskolába ) úgy mondtam, hogy hosszú távon bunkókkal nem lehet országot irányítani. Mondjuk ő csak beosztott munkatárs volt a városi bizottságon. Aztán később polgármester is volt.

rás · http://ras2.blog.hu 2018.12.22. 20:21:43

@látjátok feleim szümtükkel: :)
Persze már tudjuk, hogy a bunkók csak a felszínt jelentették, az alapvető probléma a rendszerrel volt - amely mellesleg tömegesen dobott a felszínre bunkókat. (Akárcsak ma.)

beszélő név 2018.12.25. 17:51:54

Jómagam egy másik szabálytalan nekrológgal is találkoztam (masolat.cafeblog.hu/2018/06/21/lakatos-erno-az-apo-kadar-janos-bizalmasa/), melynek szerzője alkalmanként szintén munkakapcsolatba került annak idején Lakatossal. Az ő hangszerelésében előkerül az a szólam, ami számomra oly ismerős a diktatúrákat személyes tapasztalatból felidézők emlékezéseiből. A hatalmat gyakorlók "emberi arca", személyiségük akceptálható, a fennálló viszonyok között már-már szimpatikusnak is olvasható vonásai. A Lakatosénál nagyobb nevek közül maga Kádár, vagy Aczél az eklatáns példa erre. Egy-egy ilyen haláleset kapcsán érdekes, hogy ez tolakszik föl leginkább egyesekből, nem pedig az, hogy hányszor tett keresztbe, hogy milyen szellemiséget (szellemtelenséget) terjesztett maga körül. Vajon ez csupán valóban illem dolga lenne (De mortuis nil, nisi bene!), vagy valami mélyebb reflex működése?

rás · http://ras2.blog.hu 2018.12.25. 19:23:07

@beszélő név: Mint Marx találóan megállapította: a lét határozza meg a tudatot. K.T-nak, azt hiszem, volt oka kedvelni Lakatos elvtársat; és persze nincs okom kételkedni abban, hogy számára tényleg kiderülhetett L. E. "emberi arca". Én máshol voltam, a hierarchia alacsonyabb fokán.

egy nagyi 2018.12.25. 22:40:33

@beszélő név: @rás: minden embert sajnálok, aki elhal, de már el kéne engedni a múlt politikáját, nem tudom milyen ember volt, s kinek tett be, mindenkinek bizonyára szubjektív a viszonya az illető elvtárshoz, de ötven év múlva senki sem fog rá emlékezni. Ahhoz, hogy valakiről megemlékezzünk nagyobb formátumú emberre van szükség,nem egy hatalom által fölkent ordító baromra.
egyébként látom unatkoztok, hogy erre vesztegetitek az időtöket.
süti beállítások módosítása