"Akár egy halom
hasított fa,
hever egymáson a
világ,
szorítja, nyomja,
összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik
determinált."
A karantén bölccsé és türelmessé tesz: ma végre képes voltam olyan alaposan megmosni a spenótot - tegnap piacon voltam, szigorúan 12 előtt -, hogy ne ropogjon a fogam alatt a homok.
(Spenót tükörtojással + szilvásgombóc, utóbbi persze mirelit, de így együtt gyerekkori menüemlék)
Most meg a Figarót nézem, egy Metropolitan-előadást. Mert az élet alapvetően szép.
Ceterum censeo: Orbánék menjenek a p...ba!
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek