Jókora felháborodást váltottak ki Jakab Péter szavai a polgári széplelkeknek a jobboldali libertárius Seres Lászlótól a neomarxista TGM-ig terjedő teljes spektrumán. A Jobbik pártelnök-frakcióvezető miniszterelnökjelöltje lényegében azt mondta a parlamentben, hogy ha kell, saját kezűleg rak majd bilincset Orbánra, akit majd a börtönben esetleg jól meg is erőszakolnak. A bilincs ellen kevesebben tiltakoztak (vajon miért?), mint az ellen, ahogy az erőszakot Jakab nagyon nem píszí módon kifejezte: "Viktorból Viktória lesz". Homofób - hangzik a vád (noha J. P. nem mondta, hogy ez a dolog elítélendő vagy akár rossz lenne.). Ha a kötelező politikai korrektség (v.ö. szájzár) nem fékezné a kritikusokat, akkor akár rasszizmusnak is ítélhetnék a kijelentést, hiszen bármelyik falusi kocsmában egy ilyen fenyegetésnél azonnal elhangozna az is, hogy (szerintük) kik a potenciális erőszaktevők (nyilván akik megtöltik a börtönöket.

A dolgon még hosszan tudnék csámcsogni, de engem legkevésbé a fenyegetés maga érdekel. Sokkal inkább a környezet, a fogadtatás - meg persze, hogy miért is mond Jakab ilyeneket. Kampány van. Ellenzéki előválasztási, ami valójában már része a jövő évi parlamenti választások kampányának is. A Jobbik-vezér aligha az Országgyűlésben ülő gátlástalan, cinikus bűnöző(k)nek szánta szavait, ő a "karzatnak" játszik, a tévét bámuló munkanélkülieknek, a kisembereknek, a "plebsz"-nek. (Ez nem píszí tőlem.)

Úgy tűnik, "ezen az oldalon" - az enyémen - (mint anno maoista barátom a puhányság, a megalkuvás vádjával illetve figyelmeztetett: a barikádnak csak két oldala van) nagyon sokan, igen tekintélyes intellektusok (és persze seggfejek is) még mindig nem értették meg, hogy mit jelent az Orbán-rendszer elleni kétségbeesett, "jobbhíján" ellenzéki összefogás, illetve, hogy az mivel jár. Akkor hát a lecke még egyszer: ahhoz, hogy egyszer ebben az országban olyan rendszer lehessen, ami S.L.-nek, TGM-nek vagy bárki más tisztességes embernek tetszik, alapfeltétel Orbán elzavarása - ha lehet, választások útján (ha nem, akkor máshogy). Figyelembe véve a Fidesz támogatottságát (külön téma, hogy kik miért támogatják ilyen nagy számban, arányban) és a Fidesz által kialakított választási rendszert, közigazgatást és médiakörnyezetet, ez másképp nem lehetséges, mint minden - hangsúlyozom: MINDEN - Orbán-ellenes ember, társadalmi csoport választási szövetsége. Nem barátsága, szerelme, hanem szövetsége. A "minden"-ben pedig olyanok is szükségképpen ott vannak, akiket nem szeretek, akikkel majd az Orbán utáni világban meg kell küzdeni, már egy lehetséges, demokratikus szabályrendszer alapján.

Igen, Jakab Péterre is szükség van. Nélküle, az általa képviseltek nélkül nincs választási esély, legfeljebb annyi, hogy némileg növekedhet a becsületes(?), tiszta(?) ellenzéki(?) képviselők száma, akik a parlamentben helyet foglalva szükségképpen legitimálják Orbán következő éveit, netán évtizedeit. Akikhez Jakab beszél, akiket remélhetőleg el tud hívni a választási (nem csak az előválasztási!) urnákhoz, azok az emberek, akik a politikától, a politikusoktól undorodva egyébként nem szavaznak, vagy a közmunkát adó községi polgármester utasítása szerint voksolnak. És hogy fokozzam nagyon nem píszí (és nagyon nem liberális) fejtegetéseim felháborító voltát: ellen-fülkeforradalomra (fülke-ellenforradalomra?) készülünk, és nincs forradalom radikalizmusra hajlandó csőcselék - de legalábbis Mansfeld Péterek, sans-coulotte-ok nélkül.

Természetesen én se örülök, hogy ebben az országban óriási számban vannak olyanok, akikre csak ez a beszédmód hat, akik Wagner-operák helyett valóságsót néznek a TV2-n. De itt vannak, teljes jogú szavazópolgárok. Jakab feladata az ellenzéki összefogáson belül, hogy őket "szállítsa. Nem szép. De szükséges. Igen, a politika mocskos dolog.