A Facebook ma nyolcéves emlékként dobta fel ezt a rajzot. Vannak néhányan, akiknek ismerős, és akik pszichológus nélkül is értelmezni tudják. Belőlem speciel gyönyörű (meg gyötrő) emlékeket hív elő.

kobold-kepe140225_1.jpg

Szerző: rás  2022.02.25. 16:12 3 komment

Címkék: Máté Kobold

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr2917766246

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

látjátok feleim szümtükkel 2022.03.09. 08:33:17

Nekem ez jutott eszembe:

"Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra."

Most hullik a világ egy része darabokra?

rás · http://ras2.blog.hu 2022.03.09. 10:25:49

@látjátok feleim szümtükkel: Olyan nincs, hogy a világnak csak egy része hullik szét.

Egyébként mint a blogom tetején, balra látható, nekem is ez az egyik kedvenc J. A.-versem.

S ha már József Attila, meg a világ pusztulása, mindjárt fel is teszem a Kertész leszek-et Koncz Zsuzsával.

látjátok feleim szümtükkel 2022.03.10. 20:45:25

@rás:

Bevallom nem néztem a blogod bal tetejét.:D

A kép alapján gondoltam a világ egy részére. Azon meg lehet vitázni van-e olyan, hogy a világnak csak egy része hullik darabokra.
A Koncz Zsuzsát pedig köszönöm.
süti beállítások módosítása