Ami a filozófiát illeti, legfeljebb, némi jóindulattal, félműveltnek nevezhetem magam. Sznob is vagyok, tisztelem a tekintélyt, még ha nem is mindig tudom pontosan, min alapul a tekintély. Vajda Mihálytól a töredékét olvastam annak, amit róla. Most, hogy meghalt, megnéztem, van-e tőle valami itthon, a polcon. Hála filozófia szakot végzett feleségemnek, megtaláltam az 1969-es Husserl tanulmányát: A mítosz és a ráció határán-t. A tartalomjegyzék alapján választottam ki azt a fejezetet, amelyet most olvasok, s amely Európa válságával foglalkozik. A háttér a nácizmus győzelme, de ez tényleg csak a háttér. S innentől a kései Husserlt idéző-értelmező Vajdát idézem:

"Az 'európai' ember, a 'filozófiai létmód' embere, az önmagát, önmaga sorsát, történelmét autonóm módon formáló ember a görög filozófiai gondolat szülötte. A mítoszt, a vallást, a transzcendenciát leküzdő-elutasító ember folytonossága azonban az újkori tudományos fejlődésben megszakadt. A filozófiában és a filozófia által kiküzdött emberi autonómia a filozófiában uralkodóvá vált szkeptikus pozitivizmus, a filozófia valóságos funkcióját megtagadó filozófia által veszélyeztetetté vált. Ebben rejlik az európai létmód válsága. A pozitivizmussal 'elveszett az >>abszolút<< észbe vetett hit, az a hit, hogy az ember képes individuális és általános emberi létezésének észszerű értelmet adni.' Az emberiség elvesztette 'önmagában való hitét', megszűnt a 'küzdés önmaga igazságáért, azért, hogy önmagát igazzá tegye'.

[...]Nem arról van immáron szó, hogy... a pozitivisztikus szemléletmód végső soron minden fajta elméletalkotás lehetőségének tagadását jelenti... Ennél sokkal fontosabbról: arról, hogy legyen ez a szemléletmód logikai értelemben akár abszurd, akár megalapozható, elfogadása ember-voltunk megtagadását jelenti. Mert embernek lenni annyi, mint az ész vezetése szerint élni, mint saját eszünkkel megalkotni létezésünk értelmét. Ember-voltunk racionalitásunkban gyökerezik. Csakhogy ennek az igazi racionalizmusnak nem egyedüli és nem is legfőbb ellenfele az irracionalizmus. Az igazi emberi racionalitás kibontakozását-továbbhaladását elsősorban egy rossz racionalitás akadályozza, a 'tények' racionalitása, az a racionalizmus, amely az embert a tények, a racionális szaktudományok, az 'adott' világának függvényévé teszi, amelyik az emberi ész szerepét az adott világ tényszerűségeinek feltárására és az ahhoz való alkalmazkodásra szűkíti le."

Szerző: rás  2023.12.11. 21:45 4 komment

Címkék: racionalitás fenomenológia Husserl Vajda Mihály

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr7418278967

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

beszélő név 2023.12.12. 22:42:51

Az évszám (1969) sokatmondó. Ez is azon kevés esztendő közül való, amelyek (még) a reformokról szóltak. A magyar filozófiai életben ez annyit tett, hogy az ún. polgári (értsd: nyugat-európai és amerikai) filozófia kortárs irányzatait lényegében diszkvalifikáló, a magát marxistának nevező, ám valójában ideológiai muníció-lerakatként funkcionáló végtelenül érdektelen szövegsivatagban előbukkanni engedtek néhány oázist. Néhány autonóm arcot, akiket egyrészt Lukács tanítványokként, másrészt a marxizmust nyugat-európai reprezentánsaival összemérhető színvonalon képviselő alkotókként könyvel el a késői emlékezet (vö. Budapesti-iskola). Közülük is Vajda ezzel a könyvével tette le az asztalra az első monográfiát, melynek lapjain kritikai szűrővel, mindazonáltal tisztességes játékszabályok szerint tett mérlegre egy meghatározó "polgári" életművet.

Az idézet, vagyis Husserl aggodalmának tolmácsolása pedig arra a 19. századi folyamatra utal, amely során a presztízsükben egyre gyorsabb ütemben növekvő természettudományok akarva-akaratlan identitás-válságba sodorták a filozófiát. A tudomány akkor elképesztőnek számító hatékonysága, az igazolható tudás előállításának újfajta tömegtermelése arra késztetett számos gondolkodót, hogy átszabja a filozófia művelésének normarendszerét. Husserl az elsők között vetett számot egy ilyen fordulat kedvezőtlennek vélt következményeivel és indított útjára egy mai napig élő alternatívát, a fenomenológiát. Az a hasadtság, ami gyakorlatilag végig kísérte a 20. század filozófiájának történetét (analitikus versus kontinentális filozófia), ebből a konfrontációból eredeztethető. A fenomenológia elsősorban francia nyelvterületen tett szert hatalmas népszerűségre, de azért nekünk is van mire büszkélkednünk: a nemrég elhunyt Tengelyi László, illetve a hatvanas éveit taposó Mezei Balázs nemzetközileg jegyzett tekintélyei az irányzatnak.

rás · http://ras2.blog.hu 2023.12.12. 23:19:54

@beszélő név: Köszönöm az alapos kiegészítést. Azt azért megjegyzem, hogy a Husserl tanulmányt - nyilván még évekkel korábban - író Vajda (közvetlenül a fenti idézetet követő oldalakon) még marxistának vallja magát, és kifejti, hogy miért zsákutca Husserl fenomenológiája.

egy nagyi 2023.12.13. 08:55:54

Vajda Mihálynak van egy önéletrajzi könyve ,pár éve jelent meg,"Szög a zsákban" a címe Tények és Tanúk Magvető kiadó által újraélesztett sorozatában. Egyébként Hegel is eljutott a fenomenológia megfogalmazásáig.
Husserlnek lettek követői, ilyen például
Paul Ricoeur.Kossuth kiadónál 1997-ben megjelent munkája "Fenomenológia és hermeneutika"

Ami pedig Vajdát illeti megfogalmazta több művében, hogy milyen úton- módon szakadt el Marxtól és hogy távolodott el a Budapesti iskolától.

egy nagyi 2023.12.16. 00:27:15

Ey kicsit megmozgattatok, ugyanis a neten utánanéztem a fenomenológiának, először egy csak a husserli időfelfogással találkoztam, majd a szabad bölcsészet örvén egy nagyon jó összefoglalást találtam, és egy kicsit szégyellem , hogy annyi ebbe témába vágó esztétikai, filozófiai könyvünk van itthon,de nem bírok órákig olvasni és ülni. Sokszor úgy érzem rám dőlnek a könyvespolcaink. Egyébként elsőre nem tudom elfogadni amiket gondolt,
s ő is permanensen revideálta a nézeteit. Ennek ismeretében , ha visszagondolok Vajda Mihály könyvére, akkor egyértelmű számomra, hogy miért nem a klasszikus filozófia tudora volt./már az önéletírására gondolok/
süti beállítások módosítása