Ez az első bejegyzésem a most induló blogon. Nagy kihívás, hogy miről írjak. A tegnapi melegfelvonulásról? Már összekommenteltem a különféle okos blogokat arról, hogy minden rokonszenvem mellett - és ismerve a népünnepéllyé vált New York-i, berlini, londoni stb. Gay Pride menetek történetét - se tudok egyetérteni az intoleráns többséget fölöslegesen provokáló budapesti rendezvénnyel. Az őket megtámadó fasiszta csőcselékről írjak? Mit? Azt, hogy fasiszta? Azt, hogy csőcselék? Nem ők az érdekesek, hanem, hogy most már évek óta szabadon garázdálkodhatnak, mert a "demokratikus jogállam" tehetetlen. A Weimari Köztársaság bukása, Hitler hatalomra jutása óta ismert dilemma, hogy mennyi demokrácia, mennyi szabadság illeti meg a demokrácia és a szabadság ellenségeit. Vállalom, hogy nem vagyok demokrata, de szerintem semennyi. Szerintem elképesztő, hogy egy Budaházy és egy Toroczkay szabadlábon van (és igen: elképesztő a Tocsik-ügy, a Kulcsár-ügy vagy akár a szőlő- és bányaügyek bírósági kezelése, lásd még Tiborc panaszait a Bánk bánból). Ja, de nem erről akarok írni. hanem arról, hogy

ültem ma délután - történetesen - az Andrássy út egyik éttermi teraszán - szinte Párizs-fíling; jó volt, szép volt, béke volt, s arra kellett gondolnom, hogy ez az út, és ez a város nem arra való, hogy randalírozzanak. Az Andrássy útra pedig úgy kerültem, hogy megnéztem a Kogart Ház Gulácsy-kiállítását. Menjetek, nézzétek, még három hétig lehet. Illusztrációnak egy kis irodalom, Juhász Gyulának Gulácsyhoz írt verséből néhány sor:

...Te ott maradtál, hallom, jobb neked már,
Mint ez a másik, józan, gaz pokol,
Hol gond, ital, nő, robot és a seft vár,
S a legszebb vágy legrútabban lakol.
...

Nincsen remény, s te nem tudod.

S amikor ezt a verset kerestem a kötetben, mellette megtaláltam a Madács Sztregován címűt; nos, ebből is egy részlet:

Bort, famulus. Bitang az eszme,
Fejedre nőnek a gazok,
Kik indultak veled repesve
Köszönteni az új napot!
Vörös vagy zöld: rongy lesz a zászló,
Az Igazság bukik vele
És arra jó, hogy számadáskor
Bunkó legyen törött nyele!

Tanulság?

Nézzünk szép képeket, olvassunk szép verseket, együnk jó kajákat, dugjunk, akivel jó, üldögéljünk a békés Andrássy (volt Sugár, Sztálin, Magyar Ifjúság, Népköztársaság) úton.

Szerző: rás  2008.07.06. 20:07 5 komment

Címkék: politika kultúra történelem melegek Juhász Gyula Gulácsy

A bejegyzés trackback címe:

https://ras2.blog.hu/api/trackback/id/tr744928922

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_10155 2008.07.07. 06:10:58

Il faut cultiver notre jardin?

Ismeretlen_46946 2008.07.07. 10:07:47

drc: :) Oui, monsieur.

Ismeretlen_31312 2008.07.07. 10:44:54

Vita contemplativa - igen ez felemelő, talán kicsit feljebb emel, hogy magasabbról lássuk e cudar világ dolgait.

Ismeretlen_6297 2008.07.07. 19:35:47

helló :-)))) Welcome on board! A közlésvágy nem új, az benned van, a saját blog csak picit több munka, mint a kommntelés. Azt azért megmagyrázhatnád bővebben is, hogy miért érzed provokációnak a melegfelvonulást.

Ismeretlen_46946 2008.07.07. 20:54:29

Brünnhilde: erről lásd pl. http://solinthar.freeblog.hu/ vagy http://kirabiyaka.freeblog.hu/ még a felvonulás előtt született bejegyzéseit.
süti beállítások módosítása